A kosarad üres

Vásárlás

Darab: 0

Összesen: 0,00

0

Informatika 7.

Az alábbi tartalmat jelenleg INGYENES hozzáféréssel tekinted meg.
Amennyiben szeretnél teljes hozzáférést az oldalhoz, kérlek, regisztrálj, jelentkezz be, és vásárold meg a szükséges elektronikus licencet vagy írd be a nyomtatott könyv hátuljában található kódot!
Az Informatika alapfogalmai
Szállnak a hírek
Az elektronikus palatábla már vezeték nélkül kapcsolódik a hálózathoz

Az elektronikus palatábla már vezeték nélkül kapcsolódik a hálózathoz

Szerencsére az ormányomat nem kötötték be!

Szerencsére az ormányomat nem kötötték be!

A denevér ultrahanggal tájékozódik

A denevér ultrahanggal tájékozódik

Az emberek szeretnek egymással beszélgetni. Ez viszont nem mindig lehetséges. Ha egy messzebb ülő társaddal szeretnél szót váltani, akkor mások is hallanák azt, amit mondotok. Ezt a társalgást nagyon sok minden zavarhatja, például a társaid hangos beszélgetése. Ha leveleztek, akkor egy kíváncsi társatok elolvashatja továbbítás közben a levelet. Egy kettőtökre tartozó titkot megtudhat más is!
Ebben a részben az emberek és gépek közötti kapcsolatról lesz szó. Ezt nevezik röviden kommunikációnak. Ennek a formáival, szabályszerűségeivel ismerkedünk meg.
Próbáljátok ki a következő játékot!
Egyik osztálytársatokat küldjétek ki a teremből, hívjuk őt Andrásnak. A benn maradtak megállapodnak valamilyen feladatban: például Andrásnak le kell ülnie a tanári asztalhoz, és ki kell nyitnia egy ott lévő könyvet a 32. oldalon, utána az első sort fel kell olvasnia. A te dolgod lesz az, hogy ismertesd Andrással a feladatot, úgy, hogy közben nem beszélhetsz! Hogyan csinálnád?
Ugye, nem is olyan egyszerű?
Ha András szemét bekötnéd, azaz nem látna, és te nem beszélhetsz neki, sőt nem is érhetsz hoz
zá, hogyan tudnád Andrást rábírni arra, hogy üljön le a harmadik sor bal szélére?
Ez azért már tényleg nehéz lenne, igaz? Mi okozza a második esetben a problémát?
Ehhez egy kicsit bele kell mélyednünk az információs alapfogalmakba. A feladatban te szerepelsz mint információforrás. Ezt röviden adónak nevezzük. A közlendő információt jelekké kell alakítani. Ezeket a jeleket el kell juttatnod valamilyen módon Andráshoz, szakszóval vevőhöz. Kettőtök között szükséges valamilyen közeg, ami a jeleidet továbbítja a vevőhöz. Ezt a közeget nem mindig vesszük észre, pedig nagyon fontos a szerepe! A neve csatorna.
Levelezéskor a csatornát azok alkotják, akiken keresztül megy a levél. Mindezt a következő ábrán láthatod:
A második feladat azért oldható meg nehezen, mert körülményes olyan csatornát találni, amin az átvitt jelet a vevő érzékelheti. A csatorna fontosságának igazolására a következő kísérletet végezhetitek el fizikaórán.
Hallottad már?
Sok állatfaj az emberénél jóval érzékenyebb érzékszervekkel rendelkezik. A csörgőkígyó fejének két oldalán hőérzékelő gödörszerv van. Mivel a kígyók igen rosszul látnak, ennek segítségével azonosítják a környezetükben lévő melegebb testeket, mint például az egeret. Még 30 cm távolságból is felismernek 1 °C-nyi eltérést. A mi kezünkön és az ajkainkon is vannak hőérzékelők, de nem ennyire fejlettek.
A denevér és a delfin az ember által hallható hangoknál magasabb hangokat bocsát ki, és a környező tárgyakról visszaverődő jeleket képes értelmezni, segítségükkel a tárgyak alakját, távolságát meghatározni. Tulajdonképpen a radarhoz hasonlító szervük van.
Bizonyos halak a vízben elektromos kisülésekkel tájékoztatják egymást, a termeszek elektromos tér gerjesztésével jelölik ki a termeszváruk körül a területüket. Ezek a jelek a fajtársak számára figyelmeztetésként szolgálnak, míg a többiek számára riasztó hatásúak.
Helyezzetek el egy metronómot üvegbura alá! A metronóm hangja az üvegen keresztül is jól hallatszik. Ha elkezditek kiszivattyúzni a levegőt a burából, akkor egyre halkabb lesz. Egy idő után már semmit sem lehet hallani, akárhogy is füleltek, noha a metronóm láthatóan továbbra is működik. A levegőt lassan visszaeresztve az ütések újra hallhatóvá válnak. A jelenség okára, ugye, már te is rájöttél? Hát persze! A levegő az a közeg, amely a hanghullámokat továbbítja. A kiszivattyúzásával megszűnik a továbbító közeg, azaz a csatorna, ezért nem juttatja el hozzád a jeleket. Hasonló az oka annak is, hogy az űrhajósok az űrben nem kiabálhatnak egymásnak...
Az ember szerencsére többféle jel érzékelésére képes. A szem az optikai, a fül az akusztikus, az orr és a nyelv a kémiai, a bőr a mechanikai és a termikus jellé alakított információkat fogja fel. Jeleket adó szerveink is kifejlődtek. Képezhetünk hangot, a kiválasztó szerveink segítségével szagokat (mirigyeink révén kis mennyiségben is hatásos hírvivő vegyületeket – feromonokat – tudunk előállítani), testünk hőt sugároz, izmaink segítségével mechanikai hatást tudunk kifejteni környezetünkre.
Ha visszagondolsz a második, nehezített feladatra, akkor a kikötések pontosan a gyakran használt szerveket zárták ki a vevő vagy az adó oldalán.
Hiába beszélek?! Nem figyel rám senki?

Hiába beszélek?! Nem figyel rám senki?

Az első feladat megoldásában egy emberre igen jellemző jeladási módszert tudtál alkalmazni: ez a viselkedés, mozgás, testtartás együttese volt, amit komplex jelrendszernek nevezünk. Gondolom, te is felfigyeltél arra, hogy ha beszélgetsz társaiddal, akkor az arcod izmai a mondandódtól függően más és más arcformát hoznak létre. Ezt hívjuk mimikának. Többnyire a kezed is mozog ezalatt, ez a gesztikuláció. Az egymást jobban ismerő személyek már szavak nélkül is megértik egymást, szinte kitalálják egymás gondolatait. Ez a „nem szavakkal történő kapcsolatteremtés”, idegen szóval a metakommunikáció. Ez a szó azt jelenti, hogy a kommunikáción túli. Ebből azt is kitalálhattad, hogy a közlés folyamata, azaz az információ jelekké alakításának és a jelek értelmezésének együttes neve a kommunikáció.
Emlékezz vissza, a jelek továbbításához szükséges egy közeg, másképpen csatorna. A csatorna szerepe azért még további tisztázásra szorul. A pontos feladata az, hogy a kódolt jeleket eljuttassa az adótól a vevőig. A környezet viszont erre a csatornára is hat. Ezt a hatást nevezzük zajnak. A zaj a továbbítandó jeleket eltorzíthatja, legrosszabb esetben ki is olthatja, a vevő nem tudja értelmezni a kapott üzenetet.
Gondolj arra, hogy ha nagyon sok ember beszélget egy teremben, akkor a messzebb lévők beszélgetéséből semmit sem értesz, noha hangjuk elhallatszik hozzád is, de a többi beszélgetés hangjaival keveredve érthetetlenné válik. A tanár is ezért szól rád, ha beszélgetsz egy társaddal, mert a többiek számára ti zajforrások vagytok.
Egészítsük ki a fentiek szerint az ábránkat:
A zajról és a csatornáról később még beszélni fogunk.
Mondjunk híreket!
Puskás Tivadar nevéhez fűződik a rádióhírmondó. Keressetek róla szóló könyvet az iskolai könyvtárban, illetve a Wikipédiában!

Puskás Tivadar nevéhez fűződik a rádióhírmondó. Keressetek róla szóló könyvet az iskolai könyvtárban, illetve a Wikipédiában!

A rádióban egy reggel a következőt mondta el a bemondó:
– Jó reggelt kívánunk! Ma 2007. november 24-e, szombat van, reggel 6 óra 1 perc. Híreket mondunk! ...
És folytatta.
A köznapi értelemben hírnek nevezzük az újdonságot hordozó, vagy tudásunkban megerősítő üzeneteket. Az informatika ennél precízebb. A jellé alakított információt, azaz az üzeneteket közleménynek nevezik. Ezek a közlemények általában terjengősek. Ez azt jelenti, hogy olyan elemek is vannak az üzeneteinkben, amelyeket elhagyva azok értelmezése nem változik meg. A fenti mondatból a szombat és a reggel szó elhagyása után ezt kapnánk:
Ma 2007. november 24-e van, 6 óra 1 perc.
Ugyanazt jelenti, mint az eredeti mondat?
Minden benne van?
Megoldás »
Lehetne még tömörebben is ugyanezt leírni? Lehetne bizony! A november helyett írhatnánk egy 11-est is.
07.11.24. 6:1
Hallottad már?
Egy hír információmennyiségének mérésére azt találták ki, hogy a hír hosszát mérik. Pontosabban azt, hogy a hír továbbítására szolgáló jelkészlet elemeiből hány különböző, de vele azonos hosszúságú sorozatot lehet előállítani. A hír annál több információt hordoz, minél több lehetőség közül választhattuk ki azt az egyet.
Ez is ugyanaz! Ezt a legtömörebb formában előálló közleményt hívjuk az informatikában hírnek.
Rendszerezzük ismereteinket, és rajzoljuk újra a kommunikáció ábráját! Kissé bonyolultabb lett. (Lásd lejjebb!)
A kódoló az a berendezés vagy szerv, amely az információt jellé, a dekódoló, ami a jelet újra információvá alakítja. A zaj miatt előfordulhat, hogy a küldött és a kapott jel nem ugyanaz. Ez gyakran azt eredményezi, hogy az adó által küldeni kívánt és a vevő által értelmezett információ teljesen más!
A kommunikáció ábrája

A kommunikáció ábrája

Doboztelefon.Hozzávalók: két üres konzervdoboz fenéklapján egy lyukkal, 15-20 méter damil vagy vékony fémhuzal

Doboztelefon.Hozzávalók: két üres konzervdoboz fenéklapján egy lyukkal, 15-20 méter damil vagy vékony fémhuzal

KÉRDÉSEK, FELADATOK
1.
Mi a különbség a hír és a közlemény között?
2.
Tudsz-e példát mondani arra, amikor a hétköznapi értelemben vett zaj információt hordoz számodra?
3.
A repülőgép-anyahajókon kezdetben négy különböző zászlót használtak a leszállás irányításához, később már csak kettőt. Mit gondolsz, miért?
4.
Mutasd be a következő mondatot különböző mimikával! Befolyásolja-e ez a mondat értelmét? „Ottó megette az uzsonnámat.”
5.
Kísérletezz! Készíts te is doboztelefont! Mit gondolsz, mekkora távolságig használható?
6.
Keress példákat az állatok közötti kommunikáció módjaira!
Leckéhez tartozó extrák

Kis patkósdenevér

A denevérek ultrahang segítségével vadásznak, tájékozódnak.

Hogyan működik a rádió?

Az animáció segítségével megismerhetjük a rádió szerkezetét és működését.

Kis patkósdenevér

Hogyan működik a rádió?

Kosárba helyezve!