A kosarad üres

Vásárlás

Darab: 0

Összesen: 0,00

0

Informatika 7.

Tartalomjegyzék
Az alábbi tartalmat jelenleg INGYENES hozzáféréssel tekinted meg.
Amennyiben szeretnél teljes hozzáférést az oldalhoz, kérlek, regisztrálj, jelentkezz be, és vásárold meg a szükséges elektronikus licencet vagy írd be a nyomtatott könyv hátuljában található kódot!
Út a számítógépig
Tekerjük meg!
Régi hajósok fontos navigációs eszközei: a szextáns és az oktáns

Régi hajósok fontos navigációs eszközei: a szextáns és az oktáns

Schickard vázlatokat közölt a készülékről, és azt írta: „az összeadás és kivonás műveletét teljesen, a szorzást és az osztást részben automatizáltam”

Schickard vázlatokat közölt a készülékről, és azt írta: „az összeadás és kivonás műveletét teljesen, a szorzást és az osztást részben automatizáltam”

A mai értelemben vett számolóeszközök megjelenését a csillagászat és a hozzá szorosan kapcsolódó hajózás kényszerítette ki. A csillagászoknak és térképészeknek a hajók útvonalának kijelöléséhez – a navigációhoz – egyre pontosabb földi és csillagászati térképeket kellett készíteniük. Az ezekhez szükséges számítások elvégzése hosszadalmas és idegőrlő munkát jelentett.
A 17. század elején jutottak el olyan szintre a fémmegmunkálásban, hogy megbízhatóan működő órát, zenélő szerkezeteket, mechanikus játékokat tudtak készíteni. E szerkezetek lelke a fogaskerék volt.
Nem véletlen, hogy a legelső ismert számológépet egy csillagász tervezte. Wilhelm Schickard 1623-ban Keplernek írt levelében megemlít egy olyan számológépet, amelyben egymáshoz illeszkedő tíz- és egyfogú fogaskerekek vannak. A mai fordulatszámlálókhoz hasonló elvű gépen mind a négy alapművelet elvégezhető volt. A gépezet magját az aritmetikai egység alkotta, amely az összeadást és a kivonást végezte. Hat pár kerékből állt, amely hat darab tízes számrendszerbeli helyi értéknek felelt meg. Sajnálatos módon egy tűzvész a készülő példányt megsemmisítette, majd később Schickard is meghalt pestisben. Csak 1957-ben találtak rá a levélre Kepler hagyatékának feldolgozása közben.
Az első közismert és „sorozatban gyártott” számológépet 1642–1644 között a fizikusként és filozófusként is ismert Blaise Pascal (ejtsd bléz paszkál) készítette el, összesen hét példányban. A gépet apja számítási munkájának megkönnyítésére tervezte, aki királyi adószedő volt. Bár a gép csak az összeadást és a kivonást tudta elvégezni, kortársai igen nagyra értékelték a készüléket.
Az első változatában többségében szétszedett falióra-alkatrészekből álló készülékek ma is fellelhető példányai még mindig működőképesek!
Pascal arithmométere az első szériában gyártott számológép

Pascal arithmométere az első szériában gyártott számológép

Pascal számológépét Gottfried Wilhelm Leibniz fejlesztette tovább. Az 1671-ben bemutatott gép kiegészítő művelet nélkül végezte el a kivonást, és visszavezette a szorzást az ismételt összeadásra. Leibniz másik érdeme, hogy a nehezen elkészíthető tízfogú kerekek helyett kétfogúakat javasolt, azaz a kettes számrendszer alkalmazását vetette fel ötletként ezekben az eszközökben.
A még pár éve is használt tekerős asztali számológépek alapelemeit már tartalmazta Leibniz készüléke. Felülnézetben jobb oldalon látható a kar, melynek elforgatásával hajtották végre a műveletet. Szemben középütt a szánnak nevezett felső részt balra-jobbra mozgató kerék található. Ez váltotta a helyi értékeket.
Leibniz számológépe. A szerkezet lelkét jelentő fogazott henger még ma is használatos megoldás számláló berendezésekben

Leibniz számológépe. A szerkezet lelkét jelentő fogazott henger még ma is használatos megoldás számláló berendezésekben

Charles Babbage differencia gépe

Charles Babbage differencia gépe

A modern számítógépgyártást kétségkívül Charles Babbage (ejtsd csárlsz bebidzs) angol tudós alapozta meg. 1828-tól a cambridge-i egyetem matematika professzora volt ugyan, de egyetlen előadást sem kellett tartania. Minden idejét egy olyan gép építésére fordíthatta, amely kiküszöböli a hajózási táblázatok hibáit.
Működő gépet ténylegesen nem épített, de ő írta le elsőként a géppel való számolás mozzanatait. Babbage első készülékének megépítését, a differencia gépet fia fejezte be. A gép modellje ma Londonban látható.
Jaquard lyukkártya-vezérelte szövőgépe adott ötletet Babbage-nek arra, hogy az elemeire bontott számítási utasításokat lyukkártyán vigye be a gépbe. Az analitikus, azaz elemző gépnek elnevezett újabb gép már programozható volt. A gép a mozgó kartonszalagon tárolt utasítássort tapogatókarok segítségével olvasta le, és hozta működésbe a malmot, illetve a tárolót.
Babbage ismerte fel elsőként, hogy a számolási folyamatban szükséges a részeredmények tárolása.
Hallottad már?
Babbage az analitikus gépben 1000 tengelyen 50 helyi értékes számnak megfelelő számkereket akart elhelyezni. A készülék bonyolultsága miatt a kor technikai színvonalán nem készülhetett el.
Leckéhez tartozó extrák

A számítástechnika története 1.

Ismerjük meg a számítástechnika történetét, mely a huszadik század második felében...

A számítástechnika története 2.

Ismerjük meg a számítástechnika történetét, mely a huszadik század második felében...

A számítástechnika története 1.

A számítástechnika története 2.

Kosárba helyezve!