A kosarad üres

Vásárlás

Darab: 0

Összesen: 0,00

0

Informatika középiskolásoknak

Nyomtatók
Az egyszerű kezelése tette népszerűvé ezt a mutatópálcás írógépet a 30-as években

Az egyszerű kezelése tette népszerűvé ezt a mutatópálcás írógépet a 30-as években

A tűmátrix nyomtató apró tűket lő ki a papír felé, amelyek a festékszalag révén hagynak nyomot a papíron

A tűmátrix nyomtató apró tűket lő ki a papír felé, amelyek a festékszalag révén hagynak nyomot a papíron

Munkánk eredményét szeretjük papíron is látni. Ez ugyan sok­szor már felesleges, de a hagyományos munkamenet – az adatok tárolása és hitelesítése – miatt még egy ideig így marad. A feladat megoldására szolgál a nyomtató.
Az ősnyomtató nagyon hasonlított az írógéphez, néhány típu­sa annak átalakított változata volt. A hagyományos írógép modernizált változata az elektronikus írógép, amely a papíron megjelenő szöveget el is tárolja, ez később átszer­keszthető, újra kinyomtatható. Az írógépszerűen működő nyom­tatók csak bizonyos betűket képesek kinyomtatni, raj­zokat szinte nem is tudnak készíteni.
A rajzkészítés problémáját elsőként a tűmátrix nyomtató oldotta meg, amely egymás alatt elhelyezett tűkkel apró pon­tokból állítja elő az írásjeleket a papíron. A tűket mozgató fej végighaladva a papír előtt soronként alakítja ki a képet. A pontok együttesen adják ki a jel rajzolatát, és ha elég kicsik és sűrűn helyezkednek el, akkor összemosódnak, ezáltal összefüggőnek látjuk a képet. A nyomtatás minőségét az egy hüvelykre kinyomtatható pontok számával mérik. Az angol megnevezése után dpi (dot per inch) lett a nyomtató minőségi jellemzőjének a mértékegysége. Kezdetben 9 tűt használtak és 72 dpi felbontást lehetett vele elérni, később ezt 144 dpi-re emelték, azzal a trükkel, hogy egy fél tűhegynyivel elcsúsztatva a fej újra végighaladt a soron.
A ma használatos tűmátrix nyomtató fejében 12-12 tű van két oszlopban egymás alatt, a fejet alulról nézve a csillogó rudacskák jól látszanak. A zajt is csökkentő foglalat rejti a tűket mozgató tűágyúkat is, amelyek kilövik a papír felé a tűket. A papírhoz nyomódó festékszalag hagy nyomot. A 24 tűs nyomtatók minősége a 360 dpi-t is eléri.
Hallottad már?
A nyomtatás biztosítja számunkra azt is, hogy a számítógéppel feldolgozott és elő­ál­lított eredmények, adatok a gép meghibá­sodása esetén sem vesznek el. Ezt a papíra­lapú adathordozót nevezik elsőrendű bi­zonylatnak, míg az elektronikus rögzítésű a jogi megítélés szerint is csak másodrendű bizonylat.
Más nyomtatási módszert alkalmaznak a tintasugaras nyom­tatók. Apró festékcseppeket lőnek ki a papírra, amelyek ott együttesen alakítják ki a rajzolatot. A nyomtató feje igen ki­csiny festékkamrákat tartalmaz, 50-60 darabot. Ezeket a hőmérőhöz hasonlóan egy elvékonyított kis cső köti össze a festéktartállyal és a külvilággal. A kamra falát hirtelen össze­nyomva – vagy a tartályt hirtelen felmelegítve – a szűkületen egy piciny csepp nagy sebességgel átlövődik, és a papírhoz csapódik, ahol szinte azonnal megszárad, és így kialakul a kinyomtatott pont. A kamra időközben visszanyeri eredeti alakját – vagy lehűl –, és eközben egy kis tintát szippant a festéktartályból. Ez így megy mindaddig, amíg van tinta... A nyomtatás minősége itt is 360 dpi körüli.
A tintasugaras nyomtató másodpercenként több tízezer csepp festéket lő ki a papírra

A tintasugaras nyomtató másodpercenként több tízezer csepp festéket lő ki a papírra

A lézernyomtatók a fénymásolókhoz hasonlóan működnek

A lézernyomtatók a fénymásolókhoz hasonlóan működnek

Az egyik legjobb megoldásnak a lézernyomtató bizonyult. Ez a fénymásolóhoz hasonlóan működik, de a számítógép jeleit használja fel a kép kialakításához. A nyomtatás nem soronként, hanem oldalanként történik. Első lépésben egy szelénhengerre íródik az oldal képe, töltéssel rendelkező részek formájában. Ezután a töltött helyekre felragadó fes­tékpor áttapad az ellentétes töltésű papírra. Az ekkor még könnyen elmaszatolható festéket beégetéssel rögzítik a la­pon, emiatt van az, hogy a kijövő papírlap meleg. Az olcsóbb lézernyomtatók 4-6 oldalt képesek percenként kinyomtatni, legalább 300 dpi-s minőségben. A korszerűbb és nagyobb terhelésre tervezett nyomtatók 30-40 oldal nyomtatására is alkalmasak percenként 1200 dpi-s felbontás mellett.
A színes nyomtatást jó minőségben sokáig a tintasugaras nyomtatókkal oldották meg, de mostanában a lézernyomtató is kiváló minőségben képes erre.
Felfigyelhettél arra, hogy a tűs nyomtatók felbontása közel azonos a lézerekével, noha a nyomtatás eredménye láthatóan gyengébb. Ennek oka a dpi és ppi közötti különbség. A ppi (festékpont per inch) a nyomaton megkülönböztethető pontok számát méri, amely lényegesen alacsonyabb a tűs nyomtatók esetében.
A nyomtatók fontos jellemzője, hogy milyen fajtájú, méretű és tömegű papírra lehet nyomtatni velük. Két fajtát szoktunk használni: az egyik az egyes lap, a másik a végtelenített leporelló. Persze ez sem végtelen sok, többnyire 2000 lapot jelent. Az egyes lap Európában a hagyományos ív részeiből áll elő: egy ívet félbehajtva kapunk A1-es méretű lapot, ezt ismét felezve az A2-est, újra felezve az A3-ast, és az írógéppapírnak is nevezett A4-es lap négy hajtás után keletkezik.
A nyomtató kijelzései
POWER • A nyomtató bekapcsolt állapotát jelzi. Általában egy zöld fényű LED mutatja.
ON LINE • A nyomtatót nyomtatásra kész állapotba hozhatjuk, vagy leállíthatjuk vele. Az üzemkészséget LED jelzi.
PAPER OUT • Nincs a nyomtatóban papír, a nyomtatót nem lehet üzemkésszé tenni.
LOAD • A papír behúzására szolgál.
EJECT • A papír kifűzésére szolgál.
Sornyomtatókon használható még két funkció:
LF • Egy sornyit emel a behúzott papíron (Line Feed).
FF • Egy lapnyit dob a behúzott papíron (Form Feed).
Hány rétegből áll egy A4-es méretűvé összehajtott ív?
Az ívnek van egy igen érdekes tulajdonsága: az eredeti és félbehajtott lap oldalainak aránya megegyezik. Az A4-es lap mérete később is fontos lehet, jó, ha tudod: 297 mm × 210 mm.
Számold ki, mekkora az említett arány!
A papír tömege az utolsó fontos jellemző. Ehhez egy négyzetméternyi papír tömegét szokták megadni. Az írólap – ami egyébként A5-ös méretű –, illetve a géppapír 80-100, a rajzlap kb. 120, a névjegykártya legalább 140 grammos papírból készül. A selyempapír 40 gramm körüli.
Az ismertetett nyomtatók kezelőszervei igen eltérők, néhány újabb típuson egyáltalán nincs is kezelőgomb; automatikusan ismeri fel azt is, hogy be kell kapcsolnia, vagy azt, hogy nincs már rá szükség.
A fax egyesíti a szkenner és a nyomtató képességeit

A fax egyesíti a szkenner és a nyomtató képességeit

A Recognita szövegfelismerő próbaváltozata letölthető a http://www.recognita.hu helyről

A Recognita szövegfelismerő próbaváltozata letölthető a http://www.recognita.hu helyről

Az asztali szkenner a számítógép megszokott kiegészítője lett

Az asztali szkenner a számítógép megszokott kiegészítője lett

Digitalizálók
Digitalizálásnak nevezzük azt a folyamatot, amikor egy ábrát, képet, rajzot, szöveget számítógépes adattá alakítunk. Erre a célra leggyakrabban szkennert használunk.
Az eszköz működési ötlete a faxra épül. Egy erős fényfor­rással megvilágítja a letapogatandó felületet, és a visszavert fényt alakítja át számjelekké úgy, hogy minden világosság­értékhez egy számot rendel. Színes szkennelés esetén a visszavert fényt felbontja a három alapszínre, majd ezeket külön méri.
A szken­nereket alapjában véve két területen lehet jól hasz­nosítani: képek, illetve nyomtatott szövegek bevitelére. Külön kiegészítőket használva a legtöbb gyártmány diafelvétel digitalizálására is képes.
Szöveg bevitele is egy képfelismeréssel kezdődik. A kapott képet egy szövegfelismerő program elemzi és állítja elő a szövegfájlt. A korszerű szövegfelismerők az ábrákat külön kezelik, és már a formázások azonosítására is képesek, így szinte kész dokumentumot állítanak elő. Az egyik legjobb ilyen program a magyar fejlesztésű Recognita.
A szkennerek jellemzője a beolvasható forrás típusa és mérete, az elérhető vízszintes és függőleges felbontás, a színmélység.
A szkennerek vízszintes felbontása azt adja meg, hogy egy letapogatott sort hány különálló képpontra tud bontani. A sorok száma pedig a letapogató fej léptetéséhez kötődik. A kézi szkennerek emiatt kissé rosszabb képet adnak, mert ott nem tudjuk egyforma sebességgel mozgatni a kezünket, illetve a széles képek esetén csíkokból kell összerakni a képet. Az asztali lapszkennerek általában A4-es méretű lapokat kezelnek, 600 dpi körüli felbontásban. Kiegészítőkkel könyv és dia digitalizálására is alkalmasak. A dobszkenner nagyobb lapok bevitelét segíti, főleg műszaki célokra használják.
A szkennerek a TWAIN-csatolón keresztül kommunikálnak a számítógépen futó programokkal. Ez a szabványosított felület teszi lehetővé a képadatok átadását. Ezt a felületet a szkennerek vezérlőprogramjai tartalmazzák.
KÉRDÉSEK, FELADATOK
1.
Csoportosítsd a nyomtatókat az íráskép kialakítása szerint!
2.
Mennyibe kerül egy tintapatron és egy toner? Nézz utána!
3.
Keress olyan papírt, amely 40, illetve 150 g/m2 körüli tömegű!
Nyomtasd ki az általad használt nyomtató tesztlapját! Állapítsd meg ez alapján, hogy milyen felbontású a nyomtatód!
Leckéhez tartozó extrák

Hogyan működik a lézernyomtató?

Az animáció segítségével megismerhetjük a lézernyomtató szerkezetét és működését.

Hogyan működik a lézernyomtató?

Kosárba helyezve!