A kosarad üres

Vásárlás

Darab: 0

Összesen: 0,00

0

A fény

Az emberi szem mint optikai rendszer
Az ember legfontosabb érzékszerve a szeme. Becslések szerint ezzel a rendkívüli szerkezettel érzékeljük a külvilágból érkező információ 80-85 százalékát.

A szemtípusok besorolása szerint az ember szeme lencserendszerrel rendelkező hólyag- vagy sötétkamra szem (szerkezetét az ábra mutatja).
A szem felépítése

A szem felépítése

A szemgolyó felépítése
A szemgolyó burkát kívülről befelé haladva három réteg alkotja:
Az ínhártya ( sclera ), opálszínű külső burok, amelynek elülső 1/6 részén van az átlátszó szaruhártya ( cornea )
A pupilla gyenge fényben kitágul, erős fényben összeszűkül, ezzel szabályozza a retinára jutó fény mennyiségét.

A pupilla gyenge
fényben kitágul,
erős fényben
összeszűkül,
ezzel szabályozza
a retinára jutó
fény mennyiségét.

Az eres réteg ( uvea ), amely három részből áll: az érhártyából ( chorioidea ), az első pólus irányában folytatódó sugártestből ( corpus ciliare ), amely az úgynevezett zonularostok segítségével a lencsét felfüggeszti, és a szivárványhártyából ( iris ), melynek közepén lévő kerek nyílás a pupilla
Az ideg- vagy recehártya ( retina ), szemünk "képernyője", amelyben a látóideg végződései és az ezekkel összeköttetésben álló fényérzékeny elemek: a csapok ( coni ) és pálcikák ( bacilli ) helyezkednek el; számuk kb. 7, ill. 130 millióra becsülhető. A retinának a fényre legérzékenyebb része a pupillával szemközti, kb. 1,5 mm átmérőjű sárga folt ( macula lutea ), közepén van a kb. 0,3 mm átmérőjű látógödör ( fovea centralis ), ahol a csa­pok a legsűrűbben vannak, pálcikák viszont nincsenek. A  látógödörtől az orr felé kb. 4 mm-re van a látóideg kilépési helye, ahol sem csapok sem pálcikák nincsenek, ez a hely a fényre érzéketlen vakfolt ( macula coeca ).
A látógödör vizsgálata
Ha valamit figyelünk (vagyis egészen élesen akarunk látni), szemünket automatikusan úgy irányítjuk, hogy a vizsgált részlet a  látógödrünkre essen. Ez a terület azonban nagyon kicsi a  retinán, ezért jól megfigyelhető, hogy a képnek csak egészen kis tartományát látjuk igazán élesnek.
MEGFIGYELÉS
Figyeld meg a következő számsort úgy, hogy az egyik szemed letakarod, a másikkal pedig a  számsor közepén lévő 0-ra összpontosítasz! (Nem könnyű, de figyelj rá, hogy a szemed mozdulatlan legyen!) A 0 környezetében hány számot látsz élesen eközben?
A vakfolt vizsgálata
Ahol a látóideg áttöri a retinát, nincsenek érzéksejtek a reti­nánkon. Ezért a látóterünkben mindig van egy olyan térrész, amit nem érzékelünk. Ez általában azért nem zavaró, mert a két szemnél ez a terület máshová esik, agyunk tehát a másik szem információja alapján pótolja ezt a hiányt.
MEGFIGYELÉS
Az alábbi ábrán egy kerek foltot és egy keresztet láthatsz. Takard le a bal szemed, jobb szemmel pedig a képernyőn szemből nézd a foltot! (Ekkor általában a látásod perifériáján érzékeled a keresztet is.) Ha közelíted vagy távolítod a fejed a képernyőtől, találhatsz egy olyan helyzetet, amikor a kereszt teljesen eltűnik. Ilyenkor a kereszt képe éppen a vakfoltodra esik. (A bal szem vizsgálatakor a keresztet nézve a folt képe tűnik el.)
Talán meglepő, hogy a látásunk ennyire kevéssé éles és a  látóterünkből is hiányoznak helyek. Ezt a szem nagyon egyszerűen kompenzálja. A szemünk szinte állandóan finom mozgásokat végez, így az éleslátás helye is nagyon gyorsan változik. A két szemből érkező képeken a vakfolt máshová esik, ezért amikor az agyunk a két képet egyesíti, az üres helyet a  másik szemből érkező képpel "kitölti".
Másrészt agyunk a  kevésbé élesen látott perifériáról érkező információt is jól feldolgozza. Ezt bizonyítja az is, hogy olvasáskor nem szükséges minden betűt pontosan látnunk, a szemünk egy nem túl hosszú szót egyetlen rátekintéssel átfog úgy, hogy egy betűre "fixál", a  többit a perifériális látással érzékeli. Ez természetesen egy hosszabb tanulási folyamat eredménye, és az eredményességét jelentősen befolyásolják az olvasó előzetes ismeretei is.
Kosárba helyezve!