A kosarad üres

Vásárlás

Darab: 0

Összesen: 0,00

0

Anyanyelv felsősöknek 6.

A határozószó
A szófajokat többféleképpen sorolják nagyobb egységekbe. Az egyik megoldás szerint az alapszófajok alkotják a legnagyobb csoportot. Ide tartoznak a névszók (főnév, melléknév, számnév és az őket helyettesítő névmások), az ige, az igenevek és a határozószók. Ennek alapja néhány közös tulajdonság: az önálló jelentés, a mondatrészi szerep, a toldalékolhatóság és a bővíthetőség.
Új kérdés
Milyen sajátosságok révén kerülnek az alapszófajok közé a határozószók?
Hányféle helyzetet, körülményt fejeznek ki?
Végre a nagy öröm, mely szivöket nyomta,
Mint a terhes fölleg, mérgét kibontotta,
Szemökből a zápor bőségesen hullott,
Akkor könnyült szívvel Toldiné így szólott:...
Be szép vagy! be nagyon illel leventének!

Miklós pedig mondta: „Nem megjövendőltem,
Hogy előbb vagy utóbb bajnok lesz belőlem?...
Mármost Toldi Györggyel lakhelyet cserélünk,
Ő Nagyfaluba megy, mi pedig itt élünk:
Valaha tán ő is hozzám édesedik;
Ha nem, irígykedjék, míg el nem temetik.”

Nem is lőn asszonnyal tartós barátsága,
Azután sem lépett soha házasságra...
Senki sem állhatott ellent haragjának,
De ingét is odaadta barátjának,
S ha nem ellenkedett senki az országgal,
Örömest tanyázott a víg cimborákkal.
(Arany János: Toldi)

A kiemelt szavak a cselekvés, történés, létezés helyét (itt), idejét (végre, előbb, utóbb, mármost, azután, soha, akkor, míg, valaha), módját (így) vagy egyéb körülményét fejezik ki. Arany János művében Toldi lelkiállapotára utal (örömest). A különböző helyzeteket jelölő szavak szófaja: határozószó.
Tanulnivaló
A határozószó egymagában a cselekvés körülményét fejezi ki: otthon, kijjebb, tegnapelőtt, mostanában, lóhalálában, így, úgy, itt stb.
Leggyakrabban helyet, időt, módot fejez ki.
Keresd ki a táblázatból a honnan? és a mikor? kérdésre felelő határozószókat!
Nyelvi csodabogarak
Néhány határozószónak van középfoka, felsőfoka: kijjebb, feljebb, beljebb, lejjebb, legbeljebb, legfelül.
Néhány határozószó azonos jelentésű, de eltérő írásmódú: lent, lenn, bent, benn.
Néhány határozószó rokon értelmű: azonnal, máris, tüstént.
Néhány határozószó ellentétes jelentésű: régen – most, így – úgy.
Néhány határozószó kettős szófajú, mert ragos névmás is: belőle, nálunk, bennetek.
A határozószók legnagyobb részét egybeírjuk: lóhalálában, holnapután, ugyanígy.
Néhányat pedig kötőjellel írunk: ímmel-ámmal, így-úgy, néha-néha.
Kommunikációs ismeretek
Alig készül közlemény határozószó nélkül. Így van ez, ha eseményeket mondunk vagy elbeszélést szerkesztünk. Levél, leírás fogalmazásakor sem nélkülözhetjük őket. Ha eltévedünk, közlekedünk, szabadidős programra igyekszünk, netán elkésünk, helyzetünket határozószóval mondjuk el az elébünk sietőknek. Állandóan tapasztaljuk tehát, mennyire nélkülözhetetlen ez a szemléletes, változatos jelentésű szófaj.
Feladat
Szerkessz történetet változatos határozószókkal!
Kosárba helyezve!