A kosarad üres

Vásárlás

Darab: 0

Összesen: 0,00

0

Anyanyelv felsősöknek 6.

Az ige helyes használata
Az igealakok szóbeli és írásbeli alkalmazásával kapcsolatban maradt még néhány megjegyezni és alkalmazni való szabály. Gyűjtsük őket csokorba, hogy nyelvhasználatunk még árnyaltabb és pontosabb legyen!
Figyelemkeltő
Szóválasztási, fogalmazási kérdések
1. Próbáljuk mindig megkeresni a legmegfelelőbb igéket! Kerüljük a divatosnak vélt, de agyonhasznált, csaknem jelentésüket vesztett igéket, a közhelyes kifejezéseket! Válasszunk rokon értelműt, a helyzethez jobban illőt helyettük!
A mond ige mellett a Magyar szókincstár a következőket ajánlja még: kifejez, közöl, kijelent, állít, szól, nyilatkozik, beszél, említ, kifejt, előhoz, előad, regél, mesél, valaminek, valamilyennek nevez, nyilvánít, értékel, vall, (a szerző), tükröz, ábrázol, leír, bemutat stb.
Fogalmazásainkat talán leginkább egyhangúvá tevő létigénk, a van is helyettesíthető: létezik, él, megvan, vagyon, akad; tart, folyik, zajlik, fennáll, érvényben van; történik, végbemegy, megesik, előfordul, megtörténik; tartózkodik, megjelenik, lakik; található, elhelyezkedik, elterül; kapható, érzékelhető, látható; (ruhadarabot) visel, hord, felvesz; rendelkezésre áll stb.
2. Rosszak a mindennapi beszédben eluralkodó „terpeszkedő kifejezések”, a felelősséget elmosó, sokszor hivataloskodó körülírások.
HELYTELENHELYES
eljárást foganatosíteljár, intézkedik
befizetést eszközölbefizet
átadásra kerülátadják
3. A rokon értelmű igék mellett a képszerű szólásokra és a szellemes, újszerű kifejezésekre érdemes ismételten felhívni a figyelmet.
Szólás: itatja az egereket = sír; kereket old = elmenekül.
Íme a félelem szemléletes kifejezése:
A kisfiú sovány arca megmerevedett. Nagy, barna szemén rémület suhant át. (...)
Már nemcsak az arca, hanem a tekintete is megdermedt.
(Tabák András: Játékvasút)
4. Nem tilos a mértékkel adagolt humor sem, csak tudni kell, mikor, kinek, mennyi elég belőle.
Ha föltámad haragom szélvésze,
Nem marad el fejek beverése.
S ki megbosszant, legyen az akárki,
Megtanítom kesztyűbe' dudálni.
(Petőfi Sándor: Mondom, ne ingerkedjetek velem)

Helyesírási kérdések
1. A KIEJTÉS elve érvényesül
– a legtöbb igetőben: olvas, kínál, sejt, mosat, írogat, vall,
– az -ó, -ő végű igetőben: ró, lő, nő, sző, fő,
– az -ít végű igetőben: tanít, visít, lázít,
– sok toldalékos alakban: tanulnak, olvastok, láthatod.
2. A SZÓELEMZÉS elve érvényesül
– néhány igetőben: metsz, tsz(ik), hallatsz(ik),
– ha -s, -sz, -z, -dz végű igéhez j-vel kezdődő toldalék járul: moss,zzük,
– ha az igealakban részleges hasonulás történik: kérdezte, vésd, megkap,
– ha az igealakban jelöletlen teljes hasonulás történik: hunyja, abbahagyjuk,
– ha az igealakban összeolvadás történik:tjuk, adsz, fonja, maradjatok,
– ha az igealakban rövidülés történik: hallgat, kékelltek, függnének.
3. A HAGYOMÁNY elve érvényesül,
– ha az igetőben ly van: elhomályosul, súlyosodik, akadályoz, feszélyez.
4. Az EGYSZERŰSÍTÉS elve érvényesül,
– ha az igealakban hosszú kétjegyű msh. van: vakaróddzál, másszatok, higgy,
– ha az igealakban 3 azonos msh. kerülne egymás mellé: drágállak, szégyellek.
5. Külön figyelmet érdemel,
– ha az igealak írása eltér a kiejtéstől: lesz, egyezik, egyesül, áll, száll,
– ha váltakozik a -t, -tt: mondta, mondotta, szólt, szólott; felszántat, láttat.
– ha a felszólító mód jele más-más:
– szabályos alakja: -j: adj, írjatok, nőj,jön. Kivétel: jöjj,jjél,
-s, -sz, -z, -dz végű igében teljesen hasonul: kapdoss,sszatok, eddzél, hozz,
– néhány -sz végű igében -gy: egyél, legyetek. Kivétel: higgy,
– a tárgyas ragozás felszólító mód rövidebb alakjában nincs módjel: add, nyeld   (a hosszabb alak szabályos: adjad, nyeljed).
– a -t végű igék felszólító módja háromféle lehet:
„cs”-t vagy „ccs”-t hallunk, -ts-t írunk: (süvít) süvítsenek,
„ss”-t hallunk, -ss-t írunk: (nyit) nyiss, (ültet) ültessétek,
„ssz”-t hallunk, -ssz-t írunk: (ereszt) eressz, (halaszt) halasszuk el.
6. Sok igealakhoz és igéből képzett szóhoz kapcsolódik igekötő. Írjuk helyesen őket!
– Ha az igekötő a saját igéje előtt áll, akkor egybeírjuk vele: kimos, elültet, megérkezés.
– Ha az igekötő az ige után áll, akkor különírjuk: üsd meg, álljatok föl, gyere vissza.
– Ha az igekötő és saját igéje között egy másik szó áll, akkor mindet különírjuk: el ne felejtsd, ki kell bírni, meg szerettem volna mutatni.
– Ha az igekötő ismétlődik, akkor a kettő közé kötőjelet teszünk: be-benéz, meg-megáll.
Nyelvhelyességi kérdések
1. A szokik igét általában múlt időben használjuk. Pl.: Nem szoktam fára mászni.
Néhány igekötős alakja jelen időben is előfordul. Pl.: Megszokom vajon a kollégiumot?
2. Az ikes ige alanyi és tárgyas ragozása kijelentő mód jelen időben egyforma. Pl.: Reggelire tejet iszom. (alanyi) A tejet mindig hidegen iszom. (tárgyas)
Helytelen: iszok, dolgozok, törölközök. Helyes: iszom, dolgozom, törölközöm.
3. A csuklik, rejlik, porlik féle igék felszólító módját lehetőleg kerüljük el!
A „Ne csukoljon!” helyett jobb az „Abbahagyhatná végre a csuklást!” vagy a „Ne csukladozzon!” forma.
4. Az alanyi ragozás feltételes mód jelen idejének egyes szám 1. személyű alakjában -né+k toldalék van, illeszkedés nélkül: adnék, mennék. Ilyenkor tehát helytelen a -nák!
A tárgyas ragozás feltételes mód jelen idő többes szám 3. személyében viszont a mély és a magas hangrendű toldalék illeszkedik. Pl.: Eloltanák a lámpát? Besötétítenék a szobát?
5. Ne beszéljünk „suksük, szukszük nyelven”, vagyis ne cseréljük föl a -t végű igék kijelentő és felszólító módú alakjait!
Kijelentés: Learatjuk a búzát. Elhalasztják a találkozást.
Felszólítás: Arassuk le a búzát! Halasszák el a találkozást!

Helytelen: Nem szeressük a ködös időt. Helyes: Nem szeretjük a ködös időt.
Helytelen: Mikor tartsátok az esküvőt? Helyes: Mikor tartjátok az esküvőt?
Nyelvi csodabogarak
Lehet a helyesírási vagy egyéb hiba szándékos. Ilyenkor az író a tudatos torzítással akar egyes szereplőket jellemezni vagy valamilyen különös hatást elérni.
Kedves jó barátunk, Francisce Mentovich!
Búban, fájdalomban te sohase voníccs,
Sőt a gondok felé még csak ne is konyíccs,
Minket bús pofával sohase szomoríccs.
(Arany János – Szász Károly: Névnapi köszöntő)
Feladat
1. Elevenítsd föl a helyesírási szabályzat használatáról tanultakat!
2. Elevenítsd föl a -t végű igék felszólító módjáról tanult helyesírási szabályokat!
3. Írd le helyesen a szándékosan elrontott igealakokat!
Kosárba helyezve!