A kosarad üres

Vásárlás

Darab: 0

Összesen: 0,00

0

Anyanyelv felsősöknek 6.

Részösszefoglalás - Az igék és az igenevek
Emlékeztető
Az igék és a belőlük származó igenevek nyelvünk nélkülözhetetlen építőkövei.
Igék nélkül nem tudnánk megnevezni sem cselekvést, mint az ugrándozik, szalad, pihen, sem történést, mint az esik, pottyan, lábadozik, sem létezést, mint a van, nincs és hasonlók.
Igenevek nélkül nem tudnánk cselekvést, történést, létezést általánosságban kifejezni (ebédelni, várakozni), személyre, tárgyra vagy dologra jellemző tulajdonságként feltüntetni (virágzó bokor, átélt hatás, elvégzendő feladat), cselekvéssel, történéssel, létezéssel összefüggő módot, állapotot bemutatni (guggolva várakozik, vágyakozva gondol valakire).
Új kérdés
Milyen szerepet kap az összefoglalásban a kettes és a hármas szám?
1. Az igealakok a jelentésen kívül az alábbiakra utalnak:
– két ragozási mód (alanyi, tárgyas)
– három igemód (kijelentő, feltételes, felszólító)
– három igeidő (jelen, múlt, jövő)
– két szám (egyes, többes)
– három személy (1., 2., 3.)
2. Az ige helyes használatának szabályai három pontban foglalhatók össze:
– szóválasztási, fogalmazási kérdések (pl. rokon értelmű szavak, választékosság)
– helyesírási kérdések (pl. múlt idő, felszólító mód rövidebb, hosszabb alakja)
– nyelvhelyességi kérdések (pl. a helytelen szokik, „suksük”, -nák, -nék)
3. Az ige szerkezete szerint háromféle lehet:
– egyszerű szó (szid, pörög, hall)
– összetett szó (összeszid, anyakönyvez, jólesik)
– toldalékos szó (elvittétek, halljam, tartsd)
4. Az igékhez háromféle toldalék járulhat:
– képző (adhat, adás, eladhatatlan)
– jel (indult, indulna, indulj)
– rag (mondom, mondod, mondjátok)
5. Az időt és módot két esetben összetett igealakkal fejezzük ki (fog, volna)
6. A melléknévi igenévnek három fajtája van:
– folyamatos (könyörgő tekintet, óvatoskodó ember)
– befejezett (lehullt levél, leesett könyv)
– beálló (gyógyítandó beteg, elszállítandó áru)
7. Az igéből háromféle igenevet képezhetünk (főnévi, melléknévi, határozói).
Az igenév átmeneti szófaj, két másiknak a sajátosságait hordozza.
– főnévi igenév: ige + főnév
– melléknévi igenév: ige + melléknév
– határozói igenév: ige + határozószó
Figyelemkeltő
Az igét vizsgálhatjuk további három szempont szerint is:
1. A cselekvő és a cselekvés egymáshoz való viszonya szerint (cselekvő, műveltető, visszaható, szenvedő, ható).
2. A cselekvés lefolyásának módja szerint (tartós, mozzanatos, gyakorító).
3. A cselekvés irányulása szerint (tárgyas, tárgyatlan).
Okoskodó
Mit tanultatok az igékről és az igenevekről? Beszéljétek meg az alábbi novellarészlet alapján!
A kicsi székely város, amelynek gimnáziumát nyolc esztendeig jártam, nem volt messze szülőfalumtól. Pontosan tizenkét kilométerre. Néha azonban mégis messzinek tűnt, különösen karácsony és húsvét táján. Olyankor ugyanis, szünidőre eresztvén minket, gyalogosan kellett mennem és jönnöm. Karácsonykor a farkaskedvelő havas úton s húsvétkor a gazdag sárban.
A nyári nagy szünidőre azonban mindig szekérrel vittek haza.
Hanem a szekerezésnek, s más uras dolognak hamar vége lett, mert otthon türelmetlenül leselkedett reám a mezei munka. Abban pedig úgy kellett részt vennem, mintha télen által nem diák lettem volna, hanem akkor is falusi gazdának készülő legényke. (...)
Valójában akkor tanultam meg, tizenöt éves karral és derékkal, a kaszálás munkáját, amiben aztán mester is lettem hamarosan. Jó hírem úgy bejárta a falut, hogy a nyár dereka felé már nemcsak a rokonok istenkedtek nekem, hogy segítsem meg őket a kaszálásban, hanem idegenek is kezdettek jövögetni, jó pénzt ígérve. Bölcsen a kérelmet meghallgattam ilyenkor, de a szóval nem siettem, hadd nőjön a jó hírem abban a nagy várakozásban is. Végtére is rendesen aztán kedves anyám tekintett reám, szólván:
– Nem érsz reá, úgyé, fiam?
– Biza nem – feleltem oly szomorán, mintha a szívem meg akart volna szakadni.
De bezzeg, ha Hadnagy Lőrinc bácsi jött, akkor másképpen feleltem.
Ugyanis Lőrinc bácsi nagyon vonzalmas vidámságot hordott, s úgy tudott szólani hozzám, hogy a szava hátáról röpködni tudott a képzeletem. S bármiről, ha beszélt, nem a megfoszlott valóságot mondta csupán, hanem a virággal az illatot, s a tűzzel a meleget is ki tudta mondani.
Vagyis a valót igazzá tette.
S mert eme természete miatt igen szerettem az öreget, véle szívesen mentem kaszálni. Őrzöm is, szinte mint a költeményeket, azokat a rügyező napokat, amikor együtt vágtuk ketten a rendet.
(Tamási Áron: Szabadság madara)
Kosárba helyezve!