A kosarad üres

Vásárlás

Darab: 0

Összesen: 0,00

0

Anyanyelv szakképzősöknek 10.

Az alábbi tartalmat jelenleg INGYENES hozzáféréssel tekinted meg.
Amennyiben szeretnél teljes hozzáférést az oldalhoz, kérlek, regisztrálj, jelentkezz be, és vásárold meg a szükséges elektronikus licencet vagy írd be a nyomtatott könyv hátuljában található kódot!
A helyzet, a szöveg és a stílus
Helyesen az ír és beszél, aki mindig a kommunikációs helyzethez igazítja mondanivalóját és stílusát. Másképp fejezi ki magát az ember hivatalos helyen és baráti körben. Másképp fogalmazza meg véleményét egy tudományos kérdésről szakmabeliek előtt, másképp nyilatkozik ugyanarról egy napilap újságírójának, s megint másképp tart róla ismeretterjesztő előadást egy nyugdíjas klubban.
Nézzünk meg tapasztalatszerzés céljából néhány példát!
1.
A Lázár Ervin Öt, hat, hét c. írásának témája szakmai, ennek megfelelően sok benne a szerelőcsarnokok világára jellemző sajátos szó, kifejezés:
A szerelőcsarnok zaja vicsorogva csörtetett ki az ablakon, le akarta teperni a világot, letépni a fák leveleit, falakat bezúzni, dobhártyákat repegetni. Hogy aztán meddig jutott? Nem tudom. A felhőkig biztos nem, az erdő közepéig biztos nem, a magvak és madártojások szívéig biztos nem. Talán már a szomszéd utca végén ijedt kuvaszként húzta be a farkát, megszelídült, lépett még kettőt, s elenyészett. Mihozzánk az emeleti irodába mindenesetre még elhatolt, de már közeli halálának tudatában, éppen hogy csak surrogott-zurrogott.
Nem zavart hát bennünket, ahogy ott ültünk a komoly asztal körül, komoly férfiak, komoly feketében, fejünkben fogaskerék-áttételek, transzmissziók, súrlódási együtthatók, sinusok, forgatónyomatékok, szögeltolódások, vegyértékek és atomsúlyok.
2.
A lexikonból vett szöveg tudományos jellegű:
Rózsa (Rosa): a rózsafélék (Rosaceae) névadó nemzetsége kb. 100–200 fajjal. Az északi mérsékelt és a szubtrópusi övben élnek. Változékonyak, könnyen kereszteződnek.
(Biológiai lexikon 3. kötet)
3.
Az alábbi sorok Göncz Árpádot méltatják, aki tíz éven át volt Magyarország köztársasági elnöke. A szavak ünnepélyesen komolyak:
Búcsúfelvételt kellene készíteni egy emberről, aki a megnyugvás embereként lett része életünknek. ....Különleges alkat. Ötvenhat után életfogytiglanra ítélik, hat évet börtönben tölt, tanult szakmáiban nem dolgozhat, mégis képtelenség belőle bosszúvágyat kicsikarni.
Göncz, miként Havel cseh elnök, több mint politikai jelenség. Mindig tudtuk, hogy ha arra kerül a sor, számítani lehet rá. Általa a nyilvánosan kimondott szó szerezte meg és tartotta meg becsületét. A szó, amely szükségképpen üresen száll el, ha nincs mögötte szellem, jellem és tartás.
4.
Az alábbi szöveg sporttudósítója erőteljes kifejezéseivel, az információ halmozásával jól példázza a hatásra törekvés szándékát:
Ismét van okuk az örömre a triatlonsport szerelmeseinek! Ezúttal a duatlonszakág szállította a remek eredményeket. Egészen pontosan a két éve már ebben a műfajban a csúcsra jutó Csomor Erika. Csakhogy micsoda különbség volt a két győzelem között! 2002-ben Erika erőtől és önbizalomtól duzzadóan versenyzett az egész szezon során, és minden kétséget kizáróan lett első. Tavaly viszont megsérült, és futóstílusán még mindig látszik sípcsontjának fáradásos törése... Ennek ellenére is az esélyesek között említették, és ismét bebizonyította, hogy nem véletlenül.
5.
A hivatalos és közéleti nyelvre igen gyakran még ma is a negatívumok jellemzők: a semmitmondó közhelyek, a fölösleges idegen szavak, a terjengős kifejezések, a bonyolult mondatszerkezetek, a személyes felelősséget elmosó homályos vagy éppen érthetetlen fordulatok.
Az alábbi túlbonyolított szöveg arra is példa, hányféle javítási mód (törlés, szócserélés, átszerkesztés, névmásítás) szükséges ahhoz, hogy érthetővé és nyelvileg helyessé váljék.
...Ahogy eddig is kihangsúlyoztam, a műszaki apparátuson belül súlypontot kell képezni a műszaki színvonal emelése céljából. A vertikálisan összefogott funkcionális és ágazati feladatok vonatkozásában elsősorban azokat a lineáris programozási és optimalizálási módszereket kell megemlíteni, amelyek az ágazati kapcsolatok mérlegén alapulva a fejlesztési koncepciók koordinátái között optimalizált variációkat képesek kidolgozni. Az előirányzatok kidolgozásánál olyan szemléletnek kell érvényesülnie, amely a feladatok növekedése mellett számításba veszi ezek bér- és létszámkihatását is, melyek mindegyike egyszerre szolgálja a világpiaci áringadozások kiküszöbölését és a nyereségesség elsődleges szerepét.
6.
A művészi alkotásokban többnyire ugyanazokkal a szavakkal találkozunk, melyeket magunk is ismerünk, használunk. Mégis más a hatásuk, hiszen a nyelv mesterei a közlésen kívül érzéseket, gondolatokat, hangulatokat is ki akarnak fejezni velük. Mindehhez igénybe veszik a jelentés különféle árnyalatait, meglepő lehetőségeit, a szóképekkel elénk varázsolják mindazt, ami a valóságban és a képzeletben csak lehetséges. A művészi hatás fokozása érdekében nem riadnak vissza a különleges szókapcsolatoktól, a merész újításoktól sem.
Olvass bele két hasonló témájú szövegbe!
Egy köznyelvi szöveg a kedvenc ételekről:
Nagyapám jó étvágyú, testes ember volt. Déli tizenkettőkor már az asztalnál ült és várta, hogy nagymamám elébe rakja kedvenc ételeit: húslevest, rántott húst paradicsommártással és krumplival. A papa savanyúság helyett sózott hagymát evett hozzá.
Ugyanez Krúdy Gyula, az életvidám író feldolgozásában:
– Úgy látom, bécsi hús! – mondá a vendég, mikor késével egy darabot óvatosan lenyisszantott a húscsomagból, hogy fele annak zsiradék, a másik fele hús legyen. A villájára tűzött falatot lehintette sóval, majd megcsónakáztatta a paradicsommártásban. A falatot aztán komolyan szájába vette. Ezután ama tányérhoz nyúlt, amelyen zöld szárú hagymák hófehéren virágoztak, és a hagymát, miután annak fejét a sótartóba beleütötte: metszőfogaival nyakon harapta.
(Isten veletek, ti boldog Vendelinek!)
Tanulnivaló
Minden kommunikációs helyzetben arra jellemző szöveget alkotunk a témához, a közlési célhoz, az alkalomhoz és a szereplő személyekhez igazodó stílusban. Az adott helyzetre jellemző nyelvi eszközök összességét stílusrétegnek nevezzük.
Írásban használatos stílusrétegek:
tudományos-szakmai,
újságírói (publicisztikai),
közéleti-hivatalos,
művészi (szépirodalmi).
Beszédben használatos stílusrétegek:
társalgási (mindennapi),
előadói-szónoki.
Hasznos ismeret
A szóbeli és írásos szövegek kifejezhetik a témán kívül a beszélő lelkiállapotát, a hallgatóhoz (olvasóhoz), a beszédhelyzethez és a tárgyhoz való viszonyát is. Ezt a beszédpartner nem egyenes közlésből tudja meg, hanem az azt akarva-akaratlanul kifejező stílusárnyalatból, vagyis a szöveg hangneméből.
A témára utaló hangnem: közömbös, pozitív (elismerő), negatív (elítélő, lebecsülő).
A beszélő lelkiállapotára utaló hangnem: kedélyes, tréfás, vidám, bossszús, szomorú.
A beszédhelyzetre utaló hangnem: ünnepélyes, mindennapi, hivatalos, választékos.
A beszélő és a hallgató viszonyára utaló hangnem: bizalmas, családias, félénk, együttérző, szeretetteljes, sértő, fölényeskedő, nyegle, argó jellegű, sértő, gúnyos, durva, népies.
Új kérdés
Milyen helyzetben hangozhattak el az étkezés örömeiről szóló szövegek?
Milyen hangnem utal a témára az első részletben?
Miből következtethetünk Krúdy „vendégének” lelkiállapotára?
Tanács
Próbáld a mások beszédének, írásának szavakkal ki nem fejezett közléseit felfogni és alkalmazkodni hozzájuk!
Élj bátran a különböző lehetőségekkel, de mindig vedd figyelembe, melyik hangnem mire való!
Kosárba helyezve!