A kosarad üres

Vásárlás

Darab: 0

Összesen: 0,00

0

Anyanyelv szakképzősöknek 10.

Az alábbi tartalmat jelenleg INGYENES hozzáféréssel tekinted meg.
Amennyiben szeretnél teljes hozzáférést az oldalhoz, kérlek, regisztrálj, jelentkezz be, és vásárold meg a szükséges elektronikus licencet vagy írd be a nyomtatott könyv hátuljában található kódot!
A szöveg nyelvtani összefüggései
Azt már tudjuk, hogy a szöveget mindenekelőtt az összeszerkesztettség jellemzi. Láttuk, hogyan lehet összekapcsolni szavakat, tagmondatokat, mondatokat. Most figyeljük meg, milyen nyelvi eszközökkel és eljárásokkal szőhetjük egybe a különálló mondatokat!
Szegények voltunk. Koldusnál is szegényebbek. Mert van-e nagyobb nyomor, mint a tönkrement uraké?
Egy nyírségi kis faluban húztuk meg magunkat, ahol egy szemernyi sem volt a mienk a sovány homokból. Csak az emlékezetünkben éltek a kövér, bortermő repcetábláink, gulyánk, ménesünk, oszlopos kúriánk ott fenn a Tisza-parton. Azért húzódtunk ide a világ sarkába, hogy elbújhassunk a szégyenünkkel. Olyan helyre, ahol van atyafi. Jó a rokon, gondolta az apám, aki melegszívű volt, s mindig szerette az embereket.
Pedig átkos a rokon, az atyafi.
(Móricz Zsigmond: Judith és Eszter)
Hasznos ismeret
Az első kijelentésben egyeztetett névszói-igei állítmány van. A létige személyragja   helyettesíti a kihagyott többes szám első személyű alanyt (mi). A második mondat kötőszóval (is) és toldalékokkal (-bb, -k) erősíti meg a szegénységről mondottakat. Az okra utaló (Mert...) kérdés nem vár feleletet, hanem visszautal arra, mi történhetett a múltban.
A második bekezdés az induló gondolatot bővíti. Ismét személyrag (-uk) áll alany helyett, többes szám első személyű a névmással kifejezett tárgy (magunkat) és a második tagmondat állítmányi részlete (mienk) is. Ugyanilyenek a szintén múltra utaló birtokos személyjelek (-nk). Majd az író a kényszerből elhagyott távoli otthonra mutat rá (ott) határozószóval, végül a menekülés célját tudjuk meg (Azért..., hogy...). Ezután jellemzi az új lakóhelyet (Olyan...,), s indokolja a választást (ahol van atyafi). Az előbbivel ellentétes a zárás (Pedig...), amely előreutalással sejteti a cselekmény későbbi fordulatait.
A fenti sorokban szöveg található tehát, melynek tartalmilag összefüggő részleteit az író nyelvtanilag is gondosan egybeszerkesztette.
Tanulnivaló
A szöveg kisebb részeit nyelvtani kapcsolóelemek tartják egyben: névmások, határozószók, kötőszók, névelők és toldalékok: ragok, jelek.
A szövegrészeket összekapcsolhatjuk kihagyással, helyettesítéssel, egyeztetéssel, névmásítással, alany- és tárgypótlással, névelőcserével, utalásokkal (előre, vissza; rámutatás helyre, időre).
Hasznos ismeret
1.
Kihagyáskor egy-egy részlet kimarad, ha anélkül is kikövetkeztethető a szöveg értelme:
A sofőr morgott magában. A tejfehér ködben nehezen tájékozódott az ismeretlen kocsiúton, mióta jó félórája elhagyták a betonutat.
– Meg kéne kérdezni... – mondta, miközben mereven figyelt előre.
(Nádas Péter: Epizód egy emlékiratból)
2.
Helyettesítéskor a fölösleges ismétlés helyett névmás, névmási határozószó, kötőszó vagy toldalék áll:
 
-Nem félsz a sötétben?
(A te alanyt személyrag helyettesíti.)
-Nem. Csak a temetőben.
(A félek állítmányt az előzmény alapján ideértjük,
melynek személyragja az én alanyra utal.)
-Én ott sem.
(A temetőben helyhatározót az ott névmási határozószó
helyettesíti, a félek állítmány most is érvényes.)
3.
Névmásozáskor a hiányzó mondatrészt valamilyen névmással pótoljuk:
Pillanatokon belül megkezdjük a műsort.
Péter és Médi is jelentkezett?
Ők egymás nélkül egy lépést sem tesznek. Épp az előbb találkoztam velük!
Én is örülök annak, hogy semelyik barátunk se hiányzik.
4.
Egyeztetéskor személyragokkal és személyjelekkel kerüljük el a fölösleges ismétlést. Belőlük megnevezés nélkül is megtudjuk, ki az alany vagy a tárgy.
Vendégek érkeztek. Két jó piros lovuk (a vendégeknek) volt, parázslók és kövérek (a lovak). A szekeret beállították (ők, a vendégek) egy nagy fa alá. Megtisztogatták (a vendégek) magukat (a vendégeket), rázogatták (a vendégek) karjukat, lábukat (a vendégekét).
5.
Alany- és tárgypótlásra akkor kerül sor, ha a már megnevezett alany, tárgy megváltozik. Ilyenkor meg kell ismételni a korábbit, vagy helyettesíteni egy új szóval.
A hold a vadszőlő levelei között Rozina arcába világított. Fehér volt és ábrándos. [...] Szindbád elragadtatással nézte az asszony holdfényes arcát. [...] És arról beszélt, hogy [...] utazásaiban [...] ez az arc hívogatta, csalta maga után.
(Krúdy Gyula: Szindbád)
6.
Névelőcserével határozatlan vagy általános jelentésű mondatrészt tehetünk konkréttá:
Egy fura alak közeledett a házhoz. Mária, aki évek óta egyedül élt, éppen át akart telefonálni a szomszédba, de izgalmában leejtette a kagylót. Addigra a hívatlan látogató már a zárral matatott.
7.
Az utalásnak több fajtája van előre-, visszautalás, rámutatás helyre, időre.
Szeretem a tüzet nézni. A tűz örök rejtelem és jóleső melegség. Aki a tüzet nézi, annak a lelke megcsöndesül; valami édes álom szállja meg – édes félálom: nyugodalom.
A tűzben történetek vannak. Mesehangú és mesének illő színes történetek, amiknek se eleje, se vége nincsen, hanem minden rend nélkül egybefolyik egyik a másikkal. Az ember nem tudja, valóban megtörténtek-e, vagy csak álmodja őket.
(Gárdonyi Géza: A tűz)
Feladat
Állapítsd meg, milyen eszközökkel és eljárásokkal teremtette meg Gárdonyi Géza a mű tartalmi és nyelvtani összefüggését!
Figyelemkeltő
A szórend megváltoztatása új jelentést és hangsúlyt ad a szövegnek:
Katival mentem uszodába. (Nem mással!)
Uszodába mentem Katival. (Nem máshová!)
A szórendhez hasonlóan megváltoztathatjuk a mondatok sorrendjét, a mondatrendet is:
Kiszédültem az ablakból. Elvágódtam a füvön. Fájdalom szaggatta mindenemet.
  (TÉNY -> KÖVETKEZMÉNY)
Fájdalom szaggatta mindenemet. Kiszédültem az ablakból. Elvágódtam a füvön.
  (MÁS TÉNY -> MÁS KÖVETKEZMÉNY)
Kosárba helyezve!