A kosarad üres

Vásárlás

Darab: 0

Összesen: 0,00

0

Anyanyelv szakképzősöknek 10.

Tartalomjegyzék
Az alábbi tartalmat jelenleg INGYENES hozzáféréssel tekinted meg.
Amennyiben szeretnél teljes hozzáférést az oldalhoz, kérlek, regisztrálj, jelentkezz be, és vásárold meg a szükséges elektronikus licencet vagy írd be a nyomtatott könyv hátuljában található kódot!
A szövegek titkai
A tizedik osztály végén a tovább nem tanulók befejezik anyanyelvi tanulmányaikat. Érdemes tehát vázlatosan áttekinteni a legfontosabb ismereteket és összefüggéseket.
A NYELV
Jelekből álló rendszer, amely a kapcsolatteremtés, az ismeretszerzés és a közlés eszköze.
A nyelvi jel építőkövei: a hangok (betűk).
A nyelv egysége: a jelentéssel bíró nyelvi jel: a szó és a toldalék.
A szavak csoportjai: a szófajok. A következő táblázat a felosztásukat mutatja:
A szó a hangalak és jelentés viszonya szerint lehet: egyjelentésű, többjelentésű, azonos alakú, ellentétes értelmű, hasonló hangzású, hangutánzó, hangulatfestő.
A toldalék fajtái: képző, jel, rag.
A BESZÉD (ÍRÁS)
A nyelv gyakorlati felhasználása kapcsolatteremtésre, ismeretszerzésre, gondolatközlésre. A beszéd egysége: a nyelvi szabályok alapján megszerkesztett mondat. A mondat építőkövei: a nyelvi jelek (a szavak és a toldalékok).
A mondat fajtái szerkezete szerint:
egyszerű (tőmondat, bővített mondat),
Az egyszerű mondat részei: alany, állítmány, tárgy, határozó, jelző. Az egymással szoros kapcsolatot alkotó mondatrészek, a szószerkezetek fajtái: alany-állítmányi, alárendelő, mellérendelő.
összetett mondat:
alárendelő: alanyi, állítmányi, tárgyi, határozói, jelzői,
mellérendelő: kapcsolatos, ellentétes, választó, következtető, magyarázó.
Az összetett mondat részei: tagmondatok.
A mondat fajtái tartalma szerint: kijelentő, kérdő, felkiáltó, felszólító, óhajtó.
A mondat fajtái logikai minősége szerint: állító, tagadó (tiltó).
A KOMMUNIKÁCIÓ
Közlésfolyamat (kölcsönös információcsere) a közlés, kifejezés, befolyásolás szándékával szóban vagy írásban. Szóbeli kommunikáció nem létezik beszédtechnika és metakommunikáció nélkül. Írásbeli kommunikáció nem létezik írástechnika és helyesírási alapelvek, szabályok betartása nélkül.
A kommunikáció megvalósítható egy vagy több szóból álló mondattal és a mondatok összekapcsolásával alkotott szöveggel.
A SZÖVEG
Mondatai tartalmilag kapcsolódnak egymáshoz.
Eszközök: cím, téma, bekezdés, tételmondatok, kulcsszók;
A tartalmi-logikai kapcsolat fajtái: azonosság, hasonlóság, ellentét, hiány, hasonló hangzású szavak miatti összetéveszthetőség, több jelentés egymásba mosódása.
A mondatok nyelvtanilag összeszerkesztettek.
Eszközök: névmás, kötőszó, névelő, toldalék, határozószó.
Szerkesztési eljárások: helyettesítés, egyeztetés, névmásítás, pótlás, névelőcsere, kihagyás, utalások (előre, vissza, helyre, időre).
A szövegalkotás lépései:   témamegjelölés, címválasztás – anyaggyűjtés – vázlatírás – kidolgozás – önértékelés, javítás. A szöveg jelentése: szó szerinti, átvitt értelmű üzenet.
A STÍLUS
A megfogalmazás módja, amely függ a témától, a helyzettől, a szöveg fajtájától, a kommunikáció céljától és egyéb körülményeitől.
Írásbeli stílusrétegek
: tudományos-szakmai, újságírói (publicisztikai), közéleti-hivatalos, művészi (szépirodalmi).
Szóbeli stílusrétegek
: társalgási (mindennapi), előadói-szónoki.
A hangnem utalhat
a témára: közömbös, elismerő, elítélő, lebecsülő;
a beszélő lelkiállapotára: kedélyes, tréfás, vidám, szomorú, bosszús;
a beszédhelyzetre: ünnepélyes, mindennapi, hivatalos, választékos;
a beszélő és a hallgató viszonyára: bizalmas, családias, félénk, gúnyos, argó, népies stb.
Tanács
Az ismétléshez használd a tankönyvet, munkafüzetet! Ha gyorsan szeretnél valamit megtalálni, előbb búvárkodj a tartalomjegyzékben és a kislexikonban!
Kosárba helyezve!