A kosarad üres

Vásárlás

Darab: 0

Összesen: 0,00

0

Anyanyelv szakképzősöknek 10.

Mi a szöveg?
Figyeljük meg Móra Ferenc mondatát!
„Álmomban még ma is megesik, hogy az vagyok, s olyankor mindig átverejtékesedik a fejem alatt a kisvánkos.”
Hasznos ismeret
Némi hiányérzete van az olvasónak, bár a mondat hibátlan. A zavart az okozza, hogy nem tudjuk pontosan, mire utal az az vagyok kifejezés. Az sem világos, mikor volt az olyankor. A hiányérzésből arra következtethetünk, hogy nem önálló mondattal állunk szemben, hanem egy szövegből önkényesen kiragadott mondattal.
Nézzük meg most az író Kalcinált szóda című novellájának egész bevezetését!
Mindenkinek ád a sors fiatal korában olyan kalandot, amire még öregen is szívdobogva gondol vissza. Az én fiatalságomnak az volt a felejthetetlen kalandja, hogy egy esztendeig inasiskolai tanító voltam. Álmomban még ma is megesik, hogy az vagyok, s olyankor mindig átverejtékesedik a fejem alatt a kisvánkos.
Most már minden rendben van, hiszen megismerhettük az előzményeket. Az első közlés általános érvényű (Mindenkinek ád a sors fiatal korában olyan kalandot, amire még öregen is szívdobogva gondol vissza.). A második ezt a megállapítást egyes szám első személyre konkretizálja (Az én fiatalságomnak az volt a felejthetetlen kalandja, hogy egy esztendeig inasiskolai tanító voltam.). Ezután mindenki számára érthető a harmadik mondat: az vagyok = tanító vagyok, olyankor = amikor a fiatalkori tanítóság emlékeiről álmodom.
Az előbbi vizsgálódásból levonhatjuk a következtetést: az egymással tartalmilag és nyelvtanilag összekapcsolt mondatok egységes egészet, szöveget alkotnak.
Nézzünk meg egy másik példát!
Egésznek, érthetőnek találjuk-e? Van-e eleje és vége? Tudósít-e valamiről? Hiányérzetet kelt-e az olvasóban a – Még tíz perc, aztán jön! mondat?
Hát nem vagyunk könnyű helyzetben! Furdalja az oldalunkat a kíváncsiság. Vajon ki mondta, kinek, hol, milyen körülmények között, miért, miről, kiről? Ki, mi érkezik tíz perc múlva? Most az előzményen kívül a következmény is hiányzik. Így önmagában tehát ez a közlés sem szöveg!
Lássuk, hogyan indítja Bródy Sándor Húsevők című novelláját az előbb hiányolt részletekkel együtt!
Fél tizenegy délelőtt, a kocsmában templomi csend. A pincér megjelenik és szól:
– Még tíz perc, aztán jön!
A hús „jön”, a főtt marhahús, a délben már nem kapható, utolérhetetlen, csontos marhahús, amelynek a kedvéért a huszadik kerületből is jönnek ide vendégek az első kerületbe, az előkelő bécsi kocsmába. Minden szék el van foglalva. Fojtott hangon csak néhányan beszélgetnek, az ostobák, a nem igazi marhahúsevők sört isznak, sőt kenyeret esznek előre.
Fogalmazz egymondatos szöveget arról, mit rosszall a képen látható oroszlán!
Most már minden a helyére került. Előzetes kérdéseinkre választ kaptunk: a szöveg egy izgalmas vendéglői jelenetet mutat be. Tudjuk, kinek, miről szól a pincér bejelentése. Most már az sem titok, hogy nem ember a várva várt érkező, hanem az imádott marhahús!
A következtetés megegyezik a korábbival: az egymással tartalmilag összefüggő és nyelvtanilag egybeszerkesztett mondatok szöveget alkotnak.
Már csak egy kérdést kell tisztázni: vajon egyetlen mondat lehet-e önmagában szöveg?
Keressünk erre is megfelelő példát!
Szerkessz te is hasonló egyetlen mondatból álló szövegeket!
Ha egy mondat teljes közlés, amelynek van eleje, vége, meghatározott témája és nyelvtanilag világos szerkezete, akkor az önmaga is szöveg. Ez azonban ritkán fordul elő.
Tanulnivaló
A szöveg üzenet szóban vagy írásban, amellyel a szerző gyönyörködteti, tájékoztatja vagy befolyásolja olvasóját (hallgatóját). A szöveg egy, gyakrabban több mondatból áll, amelyek között tartalmi és nyelvtani összefüggés van.
A beszéd megértését a tiszta hangképzés, a hangsúlyozás, a hangszín, a dallam, a szünet, a hangerő és tempó váltogatása, a gesztusok, a térköz és tekintet segíti.
Az írás megértését a tetszetős külalak, a helyesírás, az elrendezés, a tagolás, a kiemelések, ábrák, képek könnyítik meg.
Hasznos ismeret
A jó szöveg:
valahol elkezdődik és befejeződik,
kisebb részekből (bekezdés, versszak, fejezet) áll, mégis folyamatosan halad előre,
egységes (minden része az adott témáról szól),
arányos (bevezetése és befejezése rövid, tárgyalása részletező),
következtetni lehet belőle a szerző személyére és a megírás körülményeire,
tartalma másképp is kifejezhető (fordítás, rajz, film, megzenésítés, dramatizálás, zsugorítás, bővítés).
Figyelemkeltő
A Magyar értelmező kéziszótár 1. jelentése szerint sző az, aki „egymást derékszögben keresztező fonalak, cérnák rendszeréből ezek összefűzésével kelmét készít.”
A 3. jelentése szerint „az író a mű cselekményét különböző mozzanatokból kialakítja.” Ebből következik, hogy a szövet és a szöveg szó egy tőről fakad; alapszavuk a sző ige. A különálló részek egységes egésszé való egybekapcsolásának, összeszerkesztésének eljárása teszi őket hasonlókká.
Feladat
Mélyedj bele Illyés Gyula Április című versébe! Némi gondolkodás után bizonyítsd, hogy igazi költői szöveggel van dolgunk!
Forog a vízmalom, be jó
rádgondolnom a vízmalomról!
Repül a vadgalamb, be jó
rádgondolnom a vadgalambról!
Míg körül megtavaszodik.
Ahány rezzenést tesz a föld, be jó,
veled cinkosan összeölt.
Fütty harsan, felhő utazik
Ég, csillagaival, rét, illataival,
be jó,
veled cinkosan összevarr. [...]
Be jó tudnom és be jó látnom,
minden terád is tartozik.
Élsz, velem, ezen a világon!
Kosárba helyezve!