A kosarad üres

Vásárlás

Darab: 0

Összesen: 0,00

0

Sokszínű irodalom 7.

Ha valami rossz történik velünk, hajlamosak vagyunk a múltat megszépíteni, afelé vágyakozni. Pedig nem visszafelé kell tekintenünk, hanem mindent meg kell tennünk, hogy sorsunk jobbra forduljon. A reformkorban a nemzet miatt aggódó hazafiakat is ez a gondolat vezérelte. Kölcsey következő versei is arra figyelmeztetnek, hogy nem keseregni kell, hanem tenni, cselekedni.
Gyűjtsetek olyan irodalmi műveket, amelyek a szülőföld, az otthon, a haza fontosságáról szólnak!
Kölcsey Ferenc
Huszt
Bús düledékeiden, Husztnak romvára, megállék;
Csend vala, felleg alól szállt fel az éjjeli hold.
Szél kele most, mint sír szele kél; s a csarnok elontott
Oszlopi közt lebegő rémalak inte felém.
És mond: Honfi mit ér epedő kebel e romok ormán?
Régi kor árnya felé visszamerengni mit ér?
Messze jövendővel komolyan vess öszve jelenkort;
Hass, alkoss, gyarapíts; s a haza fényre derűl!
(Cseke, 1831. december 29.)
1.
Milyen napszakban játszódik a vers? Mit ábrázol a kezdő kép? Milyen hangulatot áraszt?
2.
Mit jelent az „inte felém” szószerkezet?
3.
Milyen mondatfajták jellemzik a szellem megszólalását?
4.
Az 5. és 6. sorban található két kérdést fogalmazd meg saját szavaiddal! Milyen ismétlődést találsz tartalmukban és megfogalmazásukban?
5.
Mit jelentenek az utolsó sor parancsai: „Hass, alkoss, gyarapíts [...]!” Foglald össze egy szóban!
6.
Mit fejez ki az éjjeli sötétség és a fény ellentéte a versben?
20.1. kép A huszti vár romjai napjainkban. Nézz utána, hol vannak még a mai Magyarország területén nevezetes várromok!

20.1. képA huszti vár romjai napjainkban. Nézz utána, hol vannak még a mai Magyarország területén nevezetes várromok!

A huszti vár sorsa
A Habsburgok egyik legnagyobb bűnének azt tartják, hogy a török kiűzése után sok magyarországi várat leromboltattak. Azért tették ezt, mert ezeknek az erősségeknek megszűnt a katonai jelentő­ségük, emellett azt sem akarták, hogy fészkei legyenek az osztrák hatalommal szembeni magyar ellenállásnak.
Huszt vára a Rákóczi-szabadságharc idején a felkelés egyik köz­pontja volt. Bár 1711-ben a császár parancsot adott a lerom­bolására, ekkor még elkerülte a sorsát. A kiváló erősség végül egy viharnak köszönhette pusztulását. A három helyen le­csapó villám felgyújtotta, s a tűz elérte a lőportornyot. A hatal­mas robbanás nagy károkat okozott. A várat már nem építették újjá, és a köveit később más építkezésekhez hasz­nálták fel. Kölcsey ebben az állapotában láthatta nemzeti függetlenségünk egyik szimbólumát. Mára a vár maradványai szinte teljesen eltűntek a növényzetben.
Szemléletváltás a romantikában
Tudod-e?
A verset a költő egyik úti élménye ihlette. Kölcsey Ferenc 1831-ben betegségét kezeltetni indult a Huszt közelében lévő viski gyógyvizekhez. Útközben megpihent, és megnézte a nevezetes végvár maradványait.
A Huszt című vers jól érzékelteti a romantikában bekövetkező szemlé­letváltást. A múlt dicső emléke fontos, a nemzet történelméből erőt me­rít­hetünk, de a jelenkor emberének az a feladata, hogy célokat tűzzön maga elé, és az ország, a haza jövőjét tartsa szem előtt. A vers­beli szellem is erre figyelmeztet: „Régi kor árnya felé visszamerengni” értelmetlen, tettekre van szükség.
Romantikus jellemzők a versben
A helyszín is a régi kor emlékét idézi fel. Huszt vára fontos szerepet játszott a Rákóczi-szabadságharc idején. Kölcsey számára tehát a nemzeti függet­lenség, a szabadság és a nemzeti nagyság jelképévé nemesült. Az éjféli időpont, a holdfény rejtelmes árnyai és a megjelenő szellem nemcsak a romantika hangulatát idézik, hanem a vers tettre buzdító gondolatát készítik elő.
Nemcsak a lírai ént figyelmezteti a szellem, hanem általa minden hazafit. Ez a figyelmeztetés már a reformkor hazafias felfogását tükrözi. Erkölcsi köte­lességgé teszi mindenki számára az ország érdekében végzett munkát. A cselekvő hazafiság programja ez.
A vers műfaja és versformája
A vers műfaja epigramma. Az epigramma görög kifejezés, eredetileg sírfeliratot jelentett. (Gon­doljatok a thermopülai csatában elesett spártai hősök sírfeliratára!) A kőbe vésett felirat rövid volt, és az epigramma később is megőrizte a sírfeliratok tömörségét. Ezért lett a műfaj szerkezeti jellemzője a rövid előkészítés és a csattanószerű befejezés. Az epigramma tanító jellegű: egy jelentős gondolatot, erkölcsi parancsot közvetít.
Versformája is a hagyományokat követi: disztichonokból [disztihon] áll. A disztichont egy hexameter és egy pentameter sor alkotja. A pentameter valójában rövidített hexameter: a 3. és a 6. versláb csonka, csak egy hosszú szótag. A csonka verslábakat szünet egészíti ki, ezt érzékelteti a sormetszet jele (||).
21.1. kép Huszt környéke egy korabeli rajzon

21.1. képHuszt környéke egy korabeli rajzon

Kölcsey Ferenc
Emléklapra
Négy szócskát üzenek; vésd jól kebeledbe, s fiadnak
Hagyd ha kihúnysz örökűl: A HAZA MINDEN ELŐTT.
(Pozsony, 1834. június 14.)
1.
Szerinted ki a költemény megszólítottja? Mikor és mit kell tennie?
2.
Gyűjtsd össze, mely szavak teszik magasztos hangvételűvé az epigrammát!
3.
Értelmezd a költemény végén található négy szócskát! Egészítsd ki a mondatot a tartalmának legin­kább megfelelő igével!
A hazaszeretet verse
Tudod-e?
A verset Kölcsey eredetileg egy ismerőse, Terray Károly emlékkönyvébe írta, akit a pozsonyi országgyűlésen ismert meg.
Kölcsey országgyűlési követként aktívan részt vett a politikai életben. A reformerők egyik vezérszónokává vált. Felszólalásai a szónoki beszédek kiváló példái. Hatásosan érvelt például a magyar nyelv ügyében vagy a job­bágyság felemelkedésének érdekében.
Ezt a verset is Pozsonyban, az országgyűlésen írta. Az epigramma örök érvényű mondanivalója mindenkinek szól: az önzetlen hazaszeretet parancsa.
Amikor Kölcsey kényszerűen lemondott a követi megbízatásáról, híres búcsúbeszédében is hangsúlyozta: „Jelszavaink valának: haza és haladás”.
1.
Mi a két vers legfontosabb üzenete a mai ember számára?
2.
Milyen szerkezeti részekre tudnád bontani az Emléklapra című költeményt? Hogyan jelzi ezt az írásmód?
3.
Keress romantikus festményeket, melyeken romvár szerepel!
4.
Célokat te is tűzöl ki magad elé. Fogalmazz meg néhányat, és írd le azt is, hogy mit kell tenned az elérésük érdekében!
5.
Alkossatok csoportokat! Keressetek eddigi tanulmányaitok alapján olyan történelmi ese­ményeket, melyek a helytállásra, illetve a nemzet érdekeinek feladására példák!
22.1. kép Bejegyzés egy emlékkönyv­ből. „Emlékezz rá, miért keltél útra hazádból: / és TÉRJ HAZA. Ez legfőbb tanácsom.” – írta tulajdonosának az egyik tanára. Készítsétek el az osztály emlékkönyvét! Mindenki írjon bele! Kiegészíthetitek fényképekkel, rajzokkal is.

22.1. képBejegyzés egy emlékkönyv­ből. „Emlékezz rá, miért keltél útra hazádból: / és TÉRJ HAZA. Ez legfőbb tanácsom.” – írta tulajdonosának az egyik tanára. Készítsétek el az osztály emlékkönyvét! Mindenki írjon bele! Kiegészíthetitek fényképekkel, rajzokkal is.

Az emlékkönyvek
Az Emléklapra című költemény egy emlékkönyvbe szánt bejegyzésként keletkezett. Az emlékkönyvek a művelődéstörténet fontos dokumentumai. Az európai egyetemekre látogató diákok, a különböző mesterségeket űző vándorlegények körében terjedtek el. Az emlékkönyvek többsége utazáshoz kötődött, többnyire tanulmányutakhoz, diplomáciai küldetésekhez, rokonlátogatá­sokhoz. Tartalmazták az adott korszak jelentős gondolatait, élet­elveit is. Kölcsey verse ehhez a hagyományhoz köthető.
Újabban az emlékkönyv elsősorban a baráti kapcsolat bizo­nyítékaként szolgál. Emlékkönyvébe attól kér bejegyzést tu­laj­donosa, akit szívesen őriz meg később is emlékezetében. Ma már rajzok is gyakran kiegészítik a bejegyzéseket.

Kölcsey Ferenc: Huszt

Kölcsey Ferenc: Emléklapra

Kosárba helyezve!