A kosarad üres

Vásárlás

Darab: 0

Összesen: 0,00

0

Természetismeret 6.

.2. A gravitas – latin szó, jelentése: súly, teher.

.2. A gravitas – latin szó, jelentése: súly, teher.

.3. Cavendish torziós ingája

.3. Cavendish torziós ingája

Cavendish (olvasd: kevendis) (1731–1810) angol fizikus mutatta ki először, hogy bármely két test között van gravitációs vonzás.
.1. A függőleges irány a Föld középpontja felé mutat.

.1. A függőleges irány a Föld középpontja felé mutat.

.2. Eötvös Loránd (1848–1919) magyar fizikus

.2. Eötvös Loránd (1848–1919) magyar fizikus

„Annak, ki nemzetét igazán szereti, műveltség dolgában alkudozni, s annak egy alacsonyabb fokával megelégedni nem szabad.”
Eötvös
.3. Einstein (1879–1955) a 20. század egyik legnagyobb fizikusa

.3. Einstein (1879–1955) a 20. század egyik legnagyobb fizikusa

1.5. A gravitációs kölcsönhatás
Az elejtett vagy eldobott test a Földre esik. Esés közben sebessége változik, feltételezhető, hogy valami erőhatást fejt ki rá.
A Földnek olyan sajátos környezete van, amely a benne levő testeket a Föld felé vonzza. Az ilyen sajátos környezetet gravitációs mezőnek nevezzük.
A gravitációs mező nem látható, létezésére a benne lévő testekre kifejtett hatásából következtethetünk.
Érzékeny műszerrel az is kimutatható, hogy nemcsak a Földnek, hanem minden testnek van gravitációs mezője.
JEGYEZD MEG!
A gravitációs mező minden benne levő testtel kölcsönhatásban van, függetlenül a test anyagától. A gravitációs kölcsönhatás mindig vonzásban nyilvánul meg.
Ezt a vonzóerőt a testek között levő gravitációs mező fejti ki.
A Holdat a Föld és a Hold közös gravitációs mezője kényszeríti körpályára. A Föld is a gravitációs mező hatására marad a Nap körüli pályáján. Az égitestek gravitációs mezője óriási távolságokra hat.
Ha egy test nincs sem alátámasztva sem felfüggesztve, csak a gravitációs mezővel van kölcsönhatásban, akkor az szabadon esik. Az esés a Föld középpontja felé irányul. Ezt az irányt függőleges iránynak nevezzük.
Az égitestek mozgását a gravitácó jelenségével először Newton (olvasd: nyúton) angol fizikus (1643–1727) magyarázta.
A gravitációs mező vizsgálatával Henry Cavendish angol, Eötvös Loránd magyar és Albert Einstein német fizikus foglalkozott a legeredményesebben.
Cavendish (olvasd: kevendis) (1731–1810) mutatta ki először, hogy bármely két test között van gravitációs vonzás.
Eötvös Loránd (1848–1919) báró Eötvös Józsefnek, az ismert államférfinak, költőnek és írónak a fia volt.
A természettudományok iránt korán érdeklődő ifjú már középiskolás korában segédkezett Jedlik Ányos kísérleteinél.
Eötvös Loránd pályája kezdetén a folyadékok fizikáját, felszíni jelenségeit vizsgálta. 1886-tól kezdve a gravitációs mező vizsgálatával foglalkozott. Cavendish torziós ingáját továbbfejlesztve rendkívül érzékeny műszert készített
a gravitációs erő változásainak mérésére. Ezek
a mérések mind az elmélet, mind a gyakorlat szempontjából nagyon fontosak.
Az Eötvös-féle inga méréseivel ki lehet mutatni a földfelszín alatt levő olajat, ércet és más ásványi anyagot.
Albert Einstein (1879–1955) Nobel-díjas fizikus volt. Németországban született, Svájcban, Németországban és az Egyesült államokban dolgozott. Nevét a speciális relativitáselmélet megalkotása tette híressé. Ebben a testek mozgásáról és az időről olyan új nézeteket fejtett ki, amelyek teljesen szokatlanok voltak a klasszikus fizika művelői számára. A gravitáció elméletét az ún. általános relativitáselméletben dolgozta ki.
Nagy tekintélyű tudósként többször fellépett a nukleáris fegyverek megsemmisítése, az emberi szabadság és béke érdekében.
Kosárba helyezve!