A kosarad üres

Vásárlás

Darab: 0

Összesen: 0,00

0

Természetismeret 6.

Az alábbi tartalmat jelenleg INGYENES hozzáféréssel tekinted meg.
Amennyiben szeretnél teljes hozzáférést az oldalhoz, kérlek, regisztrálj, jelentkezz be, és vásárold meg a szükséges elektronikus licencet vagy írd be a nyomtatott könyv hátuljában található kódot!
.2. Összenyomáskor – mivel az ólom puha fém – egyenetlenségei lelapulnak, így sok részecske kerül nagyon közel egymáshoz.

.2. Összenyomáskor – mivel az ólom puha fém – egyenetlenségei lelapulnak, így sok részecske kerül nagyon közel egymáshoz.

.3. A cérna a folyadékrészecskék között lévő vonzó hatás miatt feszül meg.

.3. A cérna a folyadékrészecskék között lévő vonzó hatás miatt feszül meg.

.1. A madarak elpusztulnak, ha tollukra olaj tapad.

.1. A madarak elpusztulnak, ha tollukra olaj tapad.

.2. A gázrészecskék ütközése

.2. A gázrészecskék ütközése

2.2. Erőhatás az anyag részecskéi között
Miért szilárd a szilárd test?
A zsineget elszakítani, a pálcát eltörni nehéz. A szilárd testek részecskéit egymástól eltávolítani csak nagy erőhatással lehet.
A szilárd test részecskéi között vonzóerő van. Ezt bizonyítja az is, hogy a frissen reszelt és erősen összenyomott ólomfelületek összetapadnak.
Azért kell a két ólomfelületet összenyomni, hogy sok részecske kerüljön nagyon közel egymáshoz. A részecskék ugyanis csak nagyon közelről képesek vonzani egymást. Ez a vonzás szilárd anyagoknál nagyon erős.
Van-e erőhatás a folyadék részecskéi között?
A kilöttyent folyadék cseppeket alkot.
A drótkeretre lazán kötött cérnát a – csak egyik oldalán levő – szappanhártya körív alakúra feszíti meg. A folyadék részecskéi közel „akarnak” maradni egymáshoz.
A kísérletek azt bizonyítják, hogy a folyadék részecskéi között vonzó hatás van. Ez azonban sokkal kisebb, mint a szilárd anyagok részecskéi között levő összetartó erő.
A víz felületéről nehezebb leemelni az üveglapot, mint megtartani a levegőben. Ennek az az oka, hogy a víz és az üveg részecskéi között is vonzás van.
Nemcsak az azonos, hanem a különféle anyagok részecskéi között is van vonzás. Ezért marad vizes például az üvegpohár, amelyből kiöntötték a vizet.
A víz az üveggel érintkezve nedvesítő folyadék. Az üveg részecskéi ugyanis jobban vonzzák a vízrészecskéket, mint azok egymást.
A higany az üveggel érintkezve nem nedvesítő folyadék, mert a higany részecskéi jobban vonzzák egymást, mint az üveg a higany részecskéit.
A zsíros vagy olajos kezünkről is azért pereg le a víz, mert olajjal érintkezve a víz nem nedvesítő folyadék.
Van-e kölcsönhatás a gázok részecskéi között?
A gáz részecskéi legtöbbször olyan távol vannak egymástól, hogy közöttük nincs vonzóerő. A gázok részecskéi között csak akkor van kölcsönhatás, ha ütköznek egymással.
JEGYEZD MEG!
Az anyagnak megjelenés szempontjából két fajtája van:
Az egyik anyagfajta a mező, amelyre elsősorban a folytonosság a jellemző.
Az anyag másik fajtája minden halmazállapotában önálló részecskék sokaságából áll. Mivel az anyag különböző részecskéit (atom, molekula stb.) közös néven korpuszkulának nevezik, ez az anyagfajta a korpuszkuláris anyag elnevezést kapta.
A korpuszkuláris anyag részecskéi minden halmazállapotban rendezetlenül, állandóan mozognak.
Légnemű halmazállapotban a részecskék egymástól távol vannak. Mozgásuk közben egymással és az edény falával ütköznek. Két ütközés között egyenes vonalban, egyenletesen mozognak. Ebben a halmazállapotban az anyag egyenletesen tölti ki a rendelkezésére álló térrészt. A gázoknak és gőzöknek nincs sem önálló alakjuk, sem állandó térfogatuk.
Cseppfolyós halmazállapotban a részecskék egymáson elgördülve, zegzugosan mozognak. Az anyagnak folyékony halmazállapotban meghatározott térfogata van, de nincs önálló alakja, mindig a tartóedény alakját veszi fel.
Szilárd halmazállapotban az anyag részecskéi egy-egy meghatározott helyhez „kötve”, rendezetlenül rezegnek. Szilárd halmazállapotban az anyagnak a térfogata és az alakja is állandó.
ELLENŐRIZD TUDÁSOD!
1.
Hányféle lehet az anyag halmazállapota? Sorold fel a halmazállapotokat!
2.
Milyen az anyag szerkezete légnemű halmazállapotban?
3.
Milyen az anyag szerkezete cseppfolyós halmazállapotban? Melyik kísérlettel igazoltuk ezt?
4.
Mi a neve annak a jelenségnek, melynek során a különféle folyadékok részecskéi külső hatás nélkül összekeverednek?
5.
Mi a különbség a szilárd, a folyékony és a légnemű halmazállapotú anyag részecskéinek mozgása között?
6.
Miért „helyhez kötöttek” a szilárd anyag részecskéi?
7.
Hogyan igazoltuk azt, hogy az anyag részecskéi közötti vonzóerő csak igen kis távolságon belül érvényesül?
8.
Miért marad vizes az az üvegpohár, amelyből kiöntötték a vizet?
9.
Miért nem marad higanyos az az üvegpohár, amelyből kiöntötték a higanyt?
10.
Van-e erőhatás a folyadék részecskéi között? Milyen kísérlet utal erre?
11.
Megjelenés szempontjából hány fajta anyagot ismerünk?
12.
Miből épül fel a korpuszkuláris anyag?
13.
Mi jellemző a korpuszkuláris anyag részecskéire mindhárom halmazállapotban?
KÍSÉRLETEZZ!
1.
Mérd meg 50 cm3 cukor és 50 cm3 víz együttes térfogatát a cukor feloldódása után! Magyarázd meg a tapasztaltakat!
2.
Végezd el a diffúziót igazoló „szörpös – vizes” kísérletet!
3.
Készíts szappanoldatot úgy, hogy egy kevés vízbe késsel kaparj bele szappanforgácsot! Kavargatás közben hagyd feloldódni!
Végezd el a drótkeretes kísérletet!
Egy vékony szívószál egyik végét 4–5 mm hosszan hasítsd be négyfelé! Hajlítsd ki a „nyelveket”! Fújj a szívószállal szappanbuborékot! Az egyik buborékot hagyd a függőleges helyzetű „fúvószálon”, és figyeld meg, mi történik vele! Magyarázd meg a jelenséget!
4.
Keress olyan anyagot, amellyel érintkezve a víz nem nedvesítő folyadék!
5.
Egy vékony drót végéből hajlíts vissza 1–2 cm-es részt! A drót párhuzamosra hajlított részét fogd meg, és görbítsd rá merőlegesre a drót többi részét! Az így kapott ügyes „szerszámra” helyezz rá egy régi alumínium pénzérmét!
A drót segítségével tedd rá a pénzt egy pohárban levő víz felszínére! Mi a meglepő a tapasztalatodban?
Figyeld meg a víz felszínét a pénz körül!
Miért nem merül el a sűrűbb anyagú pénz a vízben? Miért nem távolodnak el a vízrészecskék egymástól, „utat” engedve a pénz elmerülésének?
Cseppents a pénz mellé mosogatószert! Mi tapasztalsz? Mi változott meg néhány csepp vegyszer hatására?
MÁR NÉHÁNY CSEPP VEGYSZER IS MEGVÁLTOZTATJA A VIZET!!
6.
Cseppents vizet, majd olajat egy madár elhullajtott tollára! Mit tapasztalsz?
Mi a különbség oka? Miért veszélyes a kiömlött olaj a madarakra?
GONDOLKOZZ ÉS VÁLASZOLJ!
1.
Keress a víz halmazállapotaira utaló szavakat a következő versrészletben:
„Füstöl a víz, lóg a káka
kókkadón a pusztaságba.
Dunnába bútt fönn a magas.
Sűrű csönd ropog a havas
mezőben.

Kövér homály, zsíros csendes;
Lapos lapály, kerek, rendes.
Csak egy ladik, mely hallhatón
kotyog még a kásás tavon
magában.”
József Attila: Holt vidék

2.
A víznek milyen halmazállapotát fejezzük ki a következő szavakkal, kifejezésekkel: zúzmara, köd, dér, hó, felhő, párás üveg, harmatos fű?
3.
Sorolj fel olyan tényeket, amelyek a részecskék mozgását igazolják!
4.
Ha egy felelőtlen ember bedobná a tóba a felesleges vagy megromlott vegyszerét, akkor az csak a bedobás helyén mérgezné az élőlényeket? Indokold állításodat!
5.
Ha az érett cseresznyét eső éri, megreped. A túlcukrozott befőttben a cseresznye megráncosodik. Mi a különbség magyarázata?
6.
Miért izzítja fel, és miért kalapálja egymáshoz a kovács az összeerősítendő vasdarabokat?
7.
Két fémdarab összeerősíthető-e préseléssel?
8.
Miért zsírozták régen a bőrből készült téli bakancsot?
9.
Papírragasztóval nem lehet összeragasztani két gumilemezt. Miért?
10.
Miért nem lehet zsíros papírra írni?
Leckéhez tartozó extrák

Halmazállapot-változások

A gáz, folyékony és szilárd halmazállapotok közötti átmenet a halmazállapot-változás.

Halmazállapot-változások

Kosárba helyezve!