A kosarad üres

Vásárlás

Darab: 0

Összesen: 0,00

0

Természetismeret 6.

Az alábbi tartalmat jelenleg INGYENES hozzáféréssel tekinted meg.
Amennyiben szeretnél teljes hozzáférést az oldalhoz, kérlek, regisztrálj, jelentkezz be, és vásárold meg a szükséges elektronikus licencet vagy írd be a nyomtatott könyv hátuljában található kódot!
„Ha azt, amiről beszélünk, mérni lehet, és számokkal ki lehet fejezni, akkor már tudunk róla valamit.”
Kelvin
.1. A hőmérséklet a testek állapotára jellemző.

.1. A hőmérséklet a testek állapotára jellemző.

A temperatura – latin szó, jelentése: hőmérséklet. Ebből származik a „T” jelölés.
A tempus – latin szó, jelentése: idő. Ebből származik a „t” jelölés.
.2. A Föld a képzeletbeli tengelye körül 24 óra alatt fordul egyszer körbe.

.2. A Föld a képzeletbeli tengelye körül 24 óra alatt fordul egyszer körbe.

.3. 1 méter a Föld – Párizson átmenő – délkörének negyvenmilliomod része.

.3. 1 méter a Föld – Párizson átmenő – délkörének negyvenmilliomod része.

.1. Síkidomok területének meghatározása

.1. Síkidomok területének meghatározása

Az área – latin szó, jelentése: sík tér. Ebből származik az „A” jelölés.
A volumen – latin szó, jelentése: ­ térfogat. Ebből származik a „V” jelölés.
.2.Testek térfogatának meghatározása

.2.Testek térfogatának meghatározása

2.3. A testek néhány mérhető tulajdonsága
A testeknek már ismerjük néhány olyan tulajdonságát, melyeket mennyiségekkel jellemezhetünk. Ezeket a mennyiségeket méréssel, vagy számítással határozhatjuk meg. A mérés összehasonlítás a mértékegységgel.
A testek „melegségét” jellemző menynyiség a hőmérséklet. Jele: T. A hőmérséklet leggyakrabban használt mértékegysége a Celsius-fok, ennek rövidített jele: ºC.
Az események (pl. tanítási óra) „hoszszát”, időtartamát jellemző mennyiség az idő. Jele: t.
Az idő mértékegységei: másodperc (s), perc (min), óra (h).
A mennyiségeket a mérőszám és a mértékegység szorzataként lehet megadni (pl. T = 21 ºC, t = 30 s). A mennyiségek tehát a mérhető tulajdonságok jellemzői.
Mivel jellemezzük a testek kiterjedését, távolságát?
(A matematikában tanultak ismétlése)
A testek helyét csak más testekhez viszonyítva tudjuk megadni. Egy test lehet a másik mellett, alatt, fölött, előtt vagy mögött. Ez a térbeli elhelyezkedés különbözhet abban is, hogy a két test közel vagy távol van egymástól.
A két pont közötti szakaszt a hosszával(a két végpont távolságával) jellemezzük.
A hosszúság jele: l. Mértékegysége a méter, ennek jele: m. Az eredeti meghatározás szerint a méter a Párizson átmenő délkör hosszának negyvenmilliomod része.
A gyakorlatban szokás más hosszúságegységeket is használni. Ilyen mértékegység a kilométer (km), a deciméter (dm) és a centiméter (cm).
A síkidom kiterjedését jellemző mennyiség a terület. Jele: A. Mértékegysége a négyzetméter, amelynek m2a jele. 1 m2 a területe például az 1 m oldalhosszúságú négyzetnek.
A szabályos alakú síkidomok (pl. négyzet, téglalap, háromszög, kör stb.) területét meghatározhatjuk számolással, ha ismerjük a hosszúsági adataikat.
A szabálytalan alakú síkidomok területét közelítő pontossággal tudjuk meghatározni. A síkidomot lefedjük egy négyzetrácsos lappal és a „fedő” négyzetek területeit összeadjuk.
A testek térbeli kiterjedésének mennyiségi jellemzője a térfogat. Jele: V. A térfogat mértékegysége a köbméter, jele: m3. Egy köbméter (1 m3) a térfogata például az 1 m3 élhosszúságú kockának.
A folyadékok térfogatát legkönnyebben úgy határozhatjuk meg, ha ismert űrtartalmú edénybe, például mérőhengerbe öntjük a folyadékot.
A szabályos alakú testek (kocka, hasáb, henger stb.) térfogatát meghatározhatjuk számolással, ha ismerjük a hosszúsági adataikat.
A szabálytalan alakú testek térfogatát folyadékba helyezve (ha anyaga nem oldódik) határozhatjuk meg. A „kiszorított” folyadék térfogata egyenlő a folyadékba helyezett test térfogatával.
A megismert tulajdonságok és jellemző mennyiségeik
A piros betűk a nemzetközi mértékrendszerben (SI) használt mértékegységeket jelölik.

A piros betűk a nemzetközi mértékrendszerben (SI) használt mértékegységeket jelölik.

FIGYELD MEG!
Az anyagok, testek, események tulajdonságairól legtöbbször úgy beszélünk, hogy a jellemző mennyiségeiket mondjuk helyettük: pl. „Magas hőmérsékleten az élőlények elpusztulnak.” „Nagy területet vetettek be búzával”. Az ilyen szóhasználat pontatlan, de gyakran egyszerűbb. Csak akkor szabad így fogalmazni, ha nem okoz félreértést.
ELLENŐRIZD TUDÁSOD!
1.
Mi a neve a testek „melegségét” jellemző mennyiségnek?
2.
Mi a hőmérséklet jele és mértékegysége?
3.
Mit jellemzünk az idővel?
4.
Mi az idő jele?
5.
Nevezd meg az idő mértékegységeit!
6.
Mi a váltószám az óra és a perc; a perc és a másodperc; az óra és a másodperc között?
7.
Mi a váltószám a kilométer és a méter; a méter és a centiméter; a méter és a deciméter között?
8.
Mit jellemzünk a mennyiségekkel?
9.
Mivel adható meg egy mennyiség?
10.
Hogyan változik a mérőszám, ha nagyobb mértékegységekkel adjuk meg ugyanazt
a mennyiséget?
11.
Ugyanazt a mennyiséget más mértékegyéggel adtuk meg. Mit tudsz az új mértékegységről, ha az új mérőszám nagyobb az előzőnél?
12.
Gyakorold a mennyiségek átszámítását különböző mértékegységekbe!
KÍSÉRLETEZZ!
1.
Végezz hosszúságméréseket, és számíts területet (pl. asztallap, füzetlap, szoba, stb.)!
2.
Határozd meg egy elvágott burgonya nedves felületének területét! Helyezd négyzetrácsos papírra, és rajzold körül a mérendő felületet!
3.
Határozd meg hosszúságméréssel és számolással különféle szabályos testek térfogatát (pl. építőkocka, szekrény, szoba, stb.)!
Kosárba helyezve!