A kosarad üres

Vásárlás

Darab: 0

Összesen: 0,00

0

Természetismeret 6.

Az alábbi tartalmat jelenleg INGYENES hozzáféréssel tekinted meg.
Amennyiben szeretnél teljes hozzáférést az oldalhoz, kérlek, regisztrálj, jelentkezz be, és vásárold meg a szükséges elektronikus licencet vagy írd be a nyomtatott könyv hátuljában található kódot!
.1. A jég, a víz és a vízgőz ugyanaz az anyag.

.1. A jég, a víz és a vízgőz ugyanaz az anyag.

A corpusculum – latin szó, jelentése: testecske, parány. Ebből származik a korpuszkula szó, amit a fizika az anyagot felépítő különféle részecskék közös megnevezésére használ.
.2. A gázrészecskék állandóan mozognak.

.2. A gázrészecskék állandóan mozognak.

.3. Az ábra egy gázrészecske útját szemlélteti, amely az ütközések miatt vált zegzugossá.

.3. Az ábra egy gázrészecske útját szemlélteti, amely az ütközések miatt vált zegzugossá.

.1. A gőz, ha lecsapódik, folyadék lesz belőle.

.1. A gőz, ha lecsapódik, folyadék lesz belőle.

.2. A folyadékok keveredésének modellezése

.2. A folyadékok keveredésének modellezése

.3. A diffúzió – latin eredetű szó, jelentése: szétterjeszkedés.

.3. A diffúzió – latin eredetű szó, jelentése:
szétterjeszkedés.

.4. A Brown-féle mozgás mikroszkóppal jól megfigyelhető.

.4. A Brown-féle mozgás mikroszkóppal jól megfigyelhető.

.1. A szilárd anyag részecskéinek rendezetlen rezgését rugókkal kikötött golyók mozgásával szemléltethetjük, modellezhetjük.

.1. A szilárd anyag részecskéinek rendezetlen
rezgését rugókkal kikötött golyók mozgásával szemléltethetjük, modellezhetjük.

2. Az anyag és néhány tulajdonsága
2.1. Milyen az anyagok belső szerkezete?
A mindennapi életből ismert testek anyaga lehet szilárd, cseppfolyós, valamint légneműhalmazállapotban.
A jég, a víz, a vízgőz ugyanaz az anyag, csak más-más halmazállapotban van.
Milyen az anyag szerkezete légnemű halmazállapotban?
Az orvosi fecskendőbe vagy kerékpárpumpába zárt levegő összenyomható. A levegő tehát nem tölti ki hézagmentesen a rendelkezésére álló zárt tartályt.
Ez és sok más tapasztalat azt mutatja, hogy a légnemű halmazállapotú anyagok, a gázok és gőzökkis önálló részecskék, korpuszkulák sokasága.
Kávéfőzéskor a friss kávé illata lassan az egész lakást betölti. Ha egy csepp illatszer elpárolog, akkor a részecskéi szétterjednek a szobában. Egyetlen csepp kölni is olyan sok részecskéből áll, hogy ha elpárolog, a szoba minden pontjába jut belőlük.
JEGYEZD MEG!
A gázok részecskéi állandóan mozognak, rendezetlenül nyüzsögnek. Ezért töltik be a rendelkezésükre álló teret.
A gázrészecskék mozgásuk közben egymással és a tároló edény falával ütköznek. Így mozgásuk zegzugos. Két ütközés között egyenes vonalban változatlan sebességgel haladnak.
Az elpárolgott kölni mindenütt azonos illatú. Az egyfajta gáz részecskéi azonos tulajdonságúak. A kávé és a kölni részecskéi pl. illatuk alapján is megkülönböztethetők egymástól. Különféle gázok részecskéi eltérő tulajdonságúak.
Milyen az anyag szerkezete cseppfolyós halmazállapotban?
A vízgőz lecsapódásakor vízcseppekké áll össze. A vizet is ugyanolyan részecskék alkotják, mint a vízgőzt.
Ha vizet és alkoholt összekeverünk, akkor együttes térfogatuk kisebb lesz, mint a külön-külön mért térfogatuk összege.
Hasonló a helyzet a mák és a bab összekeverésekor is. Az 50 cm3 mákból és az 50 cm3 babból kevesebb, mint 100 cm3 keverék lesz. A babszemek ugyanis nem töltik ki hézagmentesen az edényt, és a mákszemek egy része a babszemek közötti részekben foglal helyet. Így a babbal és a mákkal szemléltetni lehet az alkohol és a víz keverékében a részecskék elhelyezkedését.
Az anyag cseppfolyós halmazállapotban sem folytonosan összefüggő test, hanem kis önálló részecskék sokasága. Ezek a részecskék közel vannak egymáshoz, öszszeérnek, de kis hézagok is vannak közöttük.
Ha egy pohárba málnaszörpöt töltünk, és fölé óvatosan vizet öntünk, a két folyadék külön rétegben helyezkedik el. A határfelület egy-két nap alatt elmosódik. A két folyadék külső beavatkozás nélkül is elkeveredik.
JEGYEZD MEG!
Ez és sok más tapasztalat is azt igazolja, hogy a folyadékok részecskéi is állandóan mozognak, egymáson elgördülve, rendezetlenül változtatják helyüket.
A folyadékrészecskék rendezetlen mozgása miatt az egymással érintkező folyadékok részecskéi külső hatás nélkül is összekeverednek. Ezt a jelenséget diffúziónak nevezzük.
A folyadékok részecskéi még mikroszkóppal sem láthatók. A vízben lebegő virágpor, a tej zsírgömböcskéi azonban mikroszkóppal jól megfigyelhetők. Ezek állandóan rendezetlen, zegzugos mozgást végeznek. A látható részecskék mozgását a folyadékrészecskék lökdösődése okozza. Ezt a mozgást a felfedezőjéről Brown-féle mozgásnak nevezzük.
Milyen az anyag szerkezete szilárd halmazállapotban?
Ha a folyadék megfagy, szilárd szerkezetű lesz.
JEGYEZD MEG!
Ebből arra lehet következtetni, hogy a szilárd halmazállapotú anyag is részecskékből épül fel. Ezek a részecskék nem hagyják el helyüket, de helyükhöz „kötve” állandóan, rendezetlenül rezegnek.
Kosárba helyezve!