A kosarad üres

Vásárlás

Darab: 0

Összesen: 0,00

0

Természetismeret 6.

Az alábbi tartalmat jelenleg INGYENES hozzáféréssel tekinted meg.
Amennyiben szeretnél teljes hozzáférést az oldalhoz, kérlek, regisztrálj, jelentkezz be, és vásárold meg a szükséges elektronikus licencet vagy írd be a nyomtatott könyv hátuljában található kódot!
.1. A megrúgott labda elrepül.

.1. A megrúgott labda elrepül.

.2. Az erőhatások különböző nagyságúak lehetnek.

.2. Az erőhatások különböző nagyságúak lehetnek.

.3. Az erőt rajzban nyíllal ábrázoljuk.

.3. Az erőt rajzban nyíllal ábrázoljuk.

A force (forsz) – angol szó, jelentése: erő. Ebből származik az „F” jelölés.
„Megterhelte az ősz a fáknak ágait
Vastagon ráfűzvén gazdag áldásait.”
Csokonai: Az ősz
 A vector – latin szó, jelentése: vivő, hordozó.
.3. Az erővektornak iránya, nagysága és támadáspontja van.

.3. Az erővektornak iránya, nagysága és támadáspontja van.

.1. Newton (1643–1727) angol fizikus

.1.Newton (1643–1727) angol fizikus

.2. A jobban megfeszített rugó nagyobb erőha-tást fejt ki.

.2. A jobban megfeszített rugó nagyobb erőha-
tást fejt ki.

.3. A rugó megnyúlása egyenesen arányosa „nyújtóerővel”.

.3. A rugó megnyúlása egyenesen arányos
a „nyújtóerővel”.

A scalae – latin szó, jelentése létra, lépcső.
Ebből származik a skála: a fizikában a fokozatosan növekvő értékek rendszerét jelenti.
3. Az erőhatás jellemzése
3.1. Erőhatás, erő
A megrúgott labda elrepül. A megfeszülő háló megállítja a kapuba lőtt labdát. A csúszó tégla lefékeződik. A fáról lehulló alma esés közben felgyorsul. A megfeszített rugó ellöki a golyót. A mágneses mező a mágnes felé húzza a vasgolyót.
JEGYEZD MEG!
A testek mozgásállapota csak környezetük hatására változhat meg. A mozgásállapot-változást eredményező hatásokat erőhatásnak nevezzük.
Az „erősebb” autó hamarabb gyorsul fel ugyanakkora sebességre, mint a „gyengébb”. A gyengébb autó sebessége ugyanannyi idő alatt kevésbé változik meg, mint az erősebbé. Az erőhatások nagysága tehát különböző lehet.
JEGYEZD MEG!
Az az erőhatás a nagyobb, amely ugyanazon a testen, ugyanannyi idő alatt nagyobb sebességváltozást hoz létre.
Erőhatás következtében nemcsak a testek sebességének nagysága változhat meg, hanem a mozgásuk iránya is. Ez a változás attól függ, hogy milyen irányú erőhatás éri a testet.
Az erőhatásra nagyságán kívül iránya is jellemző.
Mi az erő?
A megfeszített rugónak, a mozgó testnek, a mezőnek azt a tulajdonságát, hogy erőhatás kifejtésére képes, mennyiségileg is lehet jellemezni.
JEGYEZD MEG!
Azt a mennyiséget, amely megadja az erőhatás nagyságát és irányát, erőnek nevezzük. Az erő jele: F.
A különféle erőket attól függően nevezzük el, hogy mi fejti ki az erőhatást. Ezért beszélünk például izomerőről (Fi), rugó- vagy másként rugalmas erőről (Fr), mágneses erőről (Fm), elektromos erőről (Fe) és gravitációs erőről (Fg).
A testek – a gravitációs mező hatása miatt – húzzák a felfüggesztést, vagy nyomják az alátámasztást. Ennek a test által kifejtett erőhatásnak mennyiségi jellemzője a súly (Fs).
Az ellökött test sebessége csúszás közben megváltozik. Ez azt jelzi, hogy a testet ilyenkor erőhatás éri. Ezt az erőhatást a súrlódási erő (Fsúrl.) jellemzi.
Az erők ábrázolása
Az olyan mennyiségeket, melyeknek nemcsak nagyságuk, hanem irányuk is van, vektormennyiségeknek, röviden vektoroknak nevezzük. Az erő tehát vektormennyiség.
A vektorokat a rajzon nyíllal ábrázoljuk. A nyíl iránya a vektormennyiség irányát, hossza pedig a nagyságát mutatja meg. Egy rajzon belül a nagyobb erőt hosszabb nyíllal ábrázoljuk. Ahányszor nagyobb az erő, annyiszor hosszabb a nyíl.
Azt a pontot, ahol az erőhatás a testet éri, támadáspontnak nevezzük. Az az egyenes, amely az erővektor irányával párhuzamos, és átmegy a támadásponton, az erő hatásvonala.
A könyv az asztalt, a sítalp a havat, az autókerék az utat egy-egy felületen nyomja. Ha az erőhatás egy felületen éri a testet, akkor támadáspontnak az érintkező felületek középpontját tekintjük.
A gravitációs mező a test minden pontját vonzza. A gravitációs erő támadáspontját ezért a test középpontjába szokás rajzolni.
Az erő mértékegysége
Minden mérés összehasonlítás a mértékegységgel, ezért az erő méréséhez is ismerni kell a mértékegységét.
JEGYEZD MEG!
Az erő mértékegységének akkora erőt választottak, ­ mint 102 cm3 víz súlya.
Az erő mértékegységét Isaac Newton tiszteletére nevezték el newtonnak (olvasd: nyúton). A newton jele: N.
Azt, hogy miért ekkora erőt választottak egységnyinek, később tanuljátok majd meg. Számolásnál – az egyszerűség érdekében – célszerű 100 cm3 víz súlyát tekinteni 1 N-nak.
Hogyan lehet egyszerűen erőt mérni?
A nagyobb erőhatás ugyanazon a testen, ugyanannyi idő alatt nagyobb sebességváltozást hoz létre. Ha egy csavarrugót jobban összenyomunk vagy megnyújtunk, nagyobb sebességváltozást tud létrehozni ugyanazon a testen. Így a rugó alakváltozásából az erőhatás nagyságára következtethetünk.
Ha először egy, majd kettő, azután három ugyanolyan nehezékkel terhelünk egy rugót, akkor a rugó megnyúlása is egyszer, kétszer, háromszor nagyobb lesz. Ezért a rugó felhasználható erőmérő készítésére. Az ilyen erőmérőt rugós erőmérőnek nevezzük.
Az egységnyi erő ismeretében a rugós erőmérő skáláját úgy készíthetjük el, hogy a rugót 1 N, 2 N, 3 N stb. súlyú testekkel terheljük. Így a rugót megnyújtó erőhatás nagyságát newtonban olvashatjuk le a skáláról.
Ha egy függőleges helyzetű rugós erőmérőre ráakasztunk egy testet, akkor az erőmérő skálájáról leolvasható a test súlya. Amikor az erőmérő rugóját a kezünkkel bármilyen irányban húzzuk, akkor az általunk kifejtett izomerő nagyságát mérhetjük meg. Az erőmérő helyzetéből pedig a mért erő irányára lehet következtetni.
Olvasmány
Az erő mértékegységét Isaac Newton (1643–1727) angol fizikus és matematikus tiszteletére nevezték el. Az utódok ezzel is azt fejezték ki, hogy Newton a fizikusok közül a legnagyobbak egyike. Newton tudományos eredményeit a kortárs költő, Alexander Pope (1688–1744) egyik versében így méltatja:
„A természet rejtve őrzi törvényeit;
Mondá Isten, legyen Newton!
S ő mindent felderít.”

Mivel röviddel születése előtt apja meghalt, nagyanyja nevelte és taníttatta Newtont. Már gyermekkorában mechanikai eszközöket készített, tükörrel és lencsével megváltoztatta a fénysugarak útját, így kísérletezett velük. Tizennyolc évesen felvették a cambridge-i Trinity College-ba, ahol matematikát, fizikát, teológiát és nyelveket tanult.
1665 nyarán kitört a pestisjárvány Londonban, és ezért ősszel bezárták az egyetemet. Így a 22 éves Newton több mint egy évig a lincolnshire-i szülői házban élt. Ez volt élete legtermékenyebb időszaka, mert ekkor gondolta ki valamennyi alapötletét, amelyeknek későbbi kidolgozása halhatatlanná tette nevét.
26 éves korában kinevezték a cambridge-i egyetem tanárává. 30 évesen a Royal Society (Királyi Társaság) tagjává választotta, ami Angliában a legnagyobb tudományos elismerést jelenti.
Newton legjelentősebb műve a „Philosophiae Naturalis Principia Mathematica” (A természetfilozófia matematikai alapelvei) három fő részből áll:
Az első a mozgásokkal foglalkozik. Ez tartalmazza az alapfogalmakat, az erőre vonatkozó törvényeket és a mozgások matematikai leírását.
A második rész a közegellenállásról, az áramlásokról, a rezgésekről és a hangtanról szól.
A harmadik a világ leírásával foglalkozik, ebben fejti ki a gravitációról szóló elméletét.
Tanulásod közben figyeld meg, hogy Newton a fizika és matematika milyen sok területén alkotott kiemelkedőt. Sikereit tehetségén kívül szorgalmának is köszönhette.
Kosárba helyezve!