A kosarad üres

Vásárlás

Darab: 0

Összesen: 0,00

0

Természetismeret 6.

Az alábbi tartalmat jelenleg INGYENES hozzáféréssel tekinted meg.
Amennyiben szeretnél teljes hozzáférést az oldalhoz, kérlek, regisztrálj, jelentkezz be, és vásárold meg a szükséges elektronikus licencet vagy írd be a nyomtatott könyv hátuljában található kódot!
.1. Egyenlő térfogatú tartályban különböző számú és méretű részecskék is lehetnek.

.1. Egyenlő térfogatú tartályban különböző számú és méretű részecskék is lehetnek.

.2. Az azonos részecskékből álló anyag sűrűsége lehet különböző is.

.2. Az azonos részecskékből álló anyag sűrűsége lehet különböző is.

.3. A térfogat megváltozásával megváltozik a sűrűség is.

.3. A térfogat megváltozásával megváltozik a sűrűség is.

.1. Különféle anyagok sűrűsége még azonos körülmények között is különböző.

.1. Különféle anyagok sűrűsége még azonos körülmények között is különböző.

1kgm3<10001gcm3
4.2. Az anyag sűrűsége
Az anyag egyik fajtája részecske felépítésű. Ha egyenlő térfogatban ugyanolyan részecskéből több van, akkor azok sűrűbben helyezkednek el. Ilyenkor azt mondjuk, hogy nagyobb az anyag sűrűsége.
Két egyenlő nagyságú térrészben akkor is különbözhet az anyag sűrűsége, ha a részecskék száma egyenlő, de az egyik helyen levő részecskék nagyobb tömegűek.
A nagyobb sűrűségnek más oka is lehet, de az mindig igaz, hogy:
JEGYEZD MEG!
egyenlő térfogatú testek közül annak az anyaga nagyobb sűrűségű, amelyiknek nagyobb a tömege
egyenlő tömegű testek közül annak az anyaga nagyobb sűrűségű, amelyiknek kisebb a térfogata.
Ha a léggömbbe zárt levegőnek nő a térfogata, (mert például melegebb szobába vittük) a bezárt levegő sűrűsége csökken.
Amikor fémtartályba levegőt sűrítünk, megnő a bezárt levegő tömege, de a térfogata változatlan marad. Így a bezárt levegő sűrűsége nagyobb lesz.
Ha a kerti csapban a bezárt víz megfagy, a cső szétreped. Ez azt mutatja, hogy a víznek fagyáskor megnő a térfogata. Mivel a bezárt víz tömege nem változott, de a térfogata a fagyáskor megnőtt: a jég sűrűsége kisebb, mint a vízé.
Az anyagok sűrűsége tehát változhat.
A sűrűség mint mennyiség
Az egyenlő térfogatú testek közül annak nagyobb a sűrűsége, amelyiknek nagyobb a tömege. A különféle anyagok sűrűségének összehasonlításához célszerű a belőlük egységnyi térfogatú részek tömegét meghatározni. Ezt úgy kaphatjuk meg, ha a test tömegét elosztjuk a test térfogatának mérőszámával.
A test anyagának sűrűségét mint mennyiséget úgy kapjuk meg, hogy a test tömegét elosztjuk a test térfogatával. A sűrűség jele: ρ (ρ görög betű, olvasd: ró). Tehát:
sűrűség = tömegtérfogat;ρ=mV.
A sűrűség mértékegységei: kgm3 és gcm3.
(olvasd: kilogramm-per-köbméter, illetve gramm-per-köbcentiméter)
JEGYEZD MEG!
Annak a szabadon mozgó testnek nagyobb a tehetetlensége, amelyiknek nehezebb megváltoztatni a sebességét.
A tehetetlenség a testek tulajdonsága, ez különböző testeknél különböző lehet.
A tömeg a test tehetetlenségének mértéke (mennyiségi jellemzője).
Jele: m. Mértékegységei: kg; g; t.
A tömeg nagyságára a nyugvó test súlyából is lehet következtetni. 1 kg tömegű test súlya 9,81 N (» 10 N). Így a tömeg meghatározható rugós erőmérő és egyenlő karú mérleg segítségével is.
A sűrűség az anyag tulajdonsága. Az az anyag sűrűbb, amelyből az egyenlő térfogatúnak nagyobb a tömege.
FIGYELD MEG!
1.
Az anyag egy tulajdonságának és az azt jellemző mennyiségnek is sűrűség a neve. Ilyenkor a mondat többi részéből lehet észrevenni, hogy az adott esetben melyiket jelöltük ezzel a szóval.
2.
A kgm3 kisebb mértékegység, mint a gcm3; 1kgm3=1000 g1000000cm3=11000=gcm3, tehát a gcm3 ezredrésze egyenlő a kgm3-rel.
3.
A ρ=mV kijelölt osztás, ahol a mérőszámok eloszthatók. Az osztás eredménye lesz a sűrűség mérőszáma. A mértékegységek (kg és m3vagy g és cm3) osztását csak jelölhetjük. A kijelölt osztás utal a sűrűségre, és megadja a mértékegységet.
ELLENŐRIZD TUDÁSOD!
1.
Mit jelent az, hogy a testek tehetetlenek?
2.
Két test közül melyiknek nagyobb a tehetetlensége?
3.
Mi a tömeg?
4.
Sorold fel a tömeg mértékegységeit!
5.
Hogyan lehet egy test tömegét megmérni?
6.
Két nyugalomban lévő test súlya egyenlő. Mit tudsz a tömegükről?
7.
Két test közül melyiknek az anyagáról mondjuk, hogy nagyobb a sűrűsége?
8.
Lehet-e változtatni egy test anyagának a sűrűségét? Mondj rá példákat!
GONDOLKOZZ ÉS VÁLASZOLJ!
1.
Mennyi 3 dm3 víz tömege és súlya?
2.
Egy 40 kg tömegű láda és egy 600 N súlyú ember közül:
melyiknek nagyobb a súlya?
melyik nyomja nagyobb erővel a földet?
melyiknek nagyobb a tehetetlensége?
melyiknek nagyobb a tömege?
mekkora térfogatú víznek egyenlő a tömege a láda, illetve az ember tömegével?
mekkora térfogatú víznek egyenlő a súlya a láda, illetve az ember súlyával?
3.
Lehet-e különböző súlyú testeknek egyenlő a tömege? Lehet-e egyenlő súlyú testeknek különböző a tömege?
4.
Lehet-e különböző anyagú testeknek egyenlő a tömege?
5.
Lehet-e a súlytalanság állapotában tömeget mérni? Ha igen, akkor hogyan?
6.
Egy csomag margarin tömege 250 g. Mennyi a súlya?
7.
Az egyik test súlya háromszor nagyobb, mint a másiké. Mit tudsz a tömegükről?
8.
Két test tömege egyenlő, de térfogatuk különböző. Mit tudsz az anyaguk sűrűségéről?
9.
Két test térfogata egyenlő, de tömegük különböző. Mit tudsz az anyaguk sűrűségéről?
OLDJUNK MEG FELADATOKAT!
1.
Mekkora a sűrűsége a fenyőfának, ha 2 m3 belőle 1000 kg tömegű? (Célszerű kigyűjteni a feladat adatait és kijelölni a kérdést.)
m = 1000 kg
V = 2 m3
ρ = ?
A feladat megoldható következtetéssel:

2 m3 tömege 1000 kg

1m3 tömege 10002 kg = 500 kg
ρ=500kgm3.
A feladat megoldható képlettel:

ρ=mV=1000kg2m3=500kgm3.
SZÁMÍTSD KI!
1.
Három egyenlő térfogatú test közül egyiknek kétszer, a másiknak ötször akkora a tömege, mint a harmadiknak. Mit tudsz a testek sűrűségéről?
2.
Egy tartálykocsi térfogata 50 m3. A benne levő 35500 kg tömegű benzin teljesen megtölti. Mekkora a benzin sűrűsége?
3.
A 92 tonnás jéghegy térfogata 100 m3. Mekkora a jég sűrűsége?
Kosárba helyezve!