Történelem 6.

Vallás és birodalom: az iszlám
Ki volt a keresztény, illetve a buddhista vallás megalapítója?
Mit tanultál a zsidóság vallásáról?
Milyen állatokat tartanak a nomádok? Milyen természeti környezet kedvez a nomád életmódnak?
Az iszlám térhódítása a 7–8. században

Az iszlám térhódítása a 7–8. században

Arab harcos. Figyeld meg az öltözetét és a fegyverzetét!

Arab harcos. Figyeld meg az öltözetét és a fegyverzetét!

AZ ISZLÁM VALLÁS SZÜLŐHELYE
Az arabok iszlám előtti történetének helyszíne az Arab-félsziget. E terület természeti viszonyai zordak. A hatalmas belső területek – a nagy meleg és a rendkívül kevés eső miatt – sivatagosak. Ezeken a tájakon csak az oázisokban* alakulhattak ki földműves települések. Csupán a félsziget délnyugati, tengerparti sávja csapadékos, amely kedvezett a kertgazdálkodás és a gyümölcstermesztés elterjedésének.
A sivatagos területeken tevetenyésztő nomád arab törzsek éltek. Ezeket a törzseket közös nyelvük és többistenhívő vallásuk kötötte össze.
A Vörös-tengerrel párhuzamosan futott egy fontos kereskedelmi útvonal, a tömjénút. Az itt folyó kereskedelem szervezése fokozatosan a Mekkában élő törzs kezébe került.
A Kr. u. 7. századra a kereskedelemből meggazdagodott nemzetségek és a nomádok között ellentétek alakultak ki.
MOHAMED ÉS TANAI
A 6. század végén Mekkában született Mohamed, aki egy szegény nemzetségből származott. Szerencsés házasságkötéssel nagy vagyonra tett szert. Kereskedőként beutazta a félsziget fontos városait, ahol megismerkedett a perzsa, a zsidó és a keresztény vallással.
Negyvenéves korában támadtak az első látomásai. Gábriel arkangyal* jelent meg neki, és ennek hatására kezdett prófétaként* tanítani.
Mohamed szigorú egyistenhitet hirdetett. Mekkában azonban a gazdag kereskedő nemzetségek nem nézték jó szemmel tanait, féltek növekvő népszerűségétől, így üldözni kezdték. Ezért Mohamed 622-ben családjával és barátaival egy másik városba, Medinába távozott. Ez az esemény az arab időszámítás kezdete. Ott folytatta a tanítást.
Az általa alapított közösség vallási alapon szerveződött, később azonban politikai szervezetté vált. A vallási és politikai vezető egy személyben Mohamed lett. Később kiterjesztette befolyását az arabok fontos zarándokhelyére*, Mekkára is. Mohamed prófétaként egyesítette az Arab-félsziget kereskedő és nomád csoportjait.
Tanításait összefoglaló néven iszlámnak nevezzük. Ez szó szerint az isten előtti teljes meghódolást jelenti. A híveknek öt fő parancs szerint kell élniük: nincsenek istenek, csakis az egy Isten (Allah), és Mohamed az ő küldötte; naponta ötször imádkoznak; alamizsnát adnak a szegények ellátására; életükben legalább egyszer elzarándokolnak Mekkába, a Kába-kőhöz; végül ramadán* hónapban napkeltétől napnyugtáig böjtölnek*.
Az iszlám hirdeti a „törekvést”, a dzsihádot, ami a hit ügyének szolgálatát, védelmét jelenti. Szent könyve a Korán, amely az Isten Mohamed számára küldött kinyilatkoztatásait tartalmazza. Az iszlám az egyistenhívő vallások követőivel, azaz a zsidókkal és keresztényekkel szemben türelmes, ezen vallások prófétáit is elismeri (többek között Mózest és Jézust is).
Mohamed és Gábriel
Egyszer Mohamed egy barlangban elmélkedett. Ekkor egy hangot hallott. (Ezt később Gábriel arkangyal hangjaként magyarázták.)
A hang ezt mondta: „Hirdess!” Mohamed megkérdezte: „Mit hirdessek?” A hang így felelt: „Hirdess az urad nevében, aki teremtett... és teremtette az embert, és megtanította arra, amit az nem tudott.”
Mohamed ezt isteni kinyilatkoztatásnak vélte, és ennek hatására kezdett el tanítani.
A muzulmán év tizenkettedik hónapjában milliónyi zarándok érkezik Mekkába. Az egyszerű, varrás nélküli lepelbe öltözött zarándokok több rítust végeznek el. Például Mína völgyében megkövezik a sátánt* jelképező oszlopokat, juhot áldoznak, majd az Arafát-hegynél gyülekeznek. A zarándoklat záró rítusaként hétszer megkerülik a Kábát, és megcsókolják az épület falába illesztett Fekete Követ. A bal oldali fotón a Kába látható a mekkai Nagy Mecsetben*

A muzulmán év tizenkettedik hónapjában milliónyi zarándok érkezik Mekkába. Az egyszerű, varrás nélküli lepelbe öltözött zarándokok több rítust végeznek el. Például Mína völgyében megkövezik a sátánt* jelképező oszlopokat, juhot áldoznak, majd az Arafát-hegynél gyülekeznek. A zarándoklat záró rítusaként hétszer megkerülik a Kábát, és megcsókolják az épület falába illesztett Fekete Követ. A bal oldali fotón a Kába látható a mekkai Nagy Mecsetben*

A Kába
A Mekkában álló épület – „az iszlám dobogó szíve” – megemelt alapzaton áll, fekete brokáttal borítva. Négy sarka a négy égtáj felé tekint.
Szentélyében a legfontosabb tárgy a Fekete Kő, melyet a zarándokoknak hétszer kell körbejárniuk és megcsókolniuk. Ezzel ér véget a mekkai zarándoklat.
A Fekete Kő eredete misztikus ködbe vész. A tudósok szerint egy meteorit* darabja, s mint a hagyomány is tartja, egyenesen az égből hullott az Édenkertbe. Ádám kapta, miután Allah kikergette a Paradicsomból, hogy a kő elnyelje a bűneit.
A legenda szerint eredetileg fehér volt, de az idők folyamán megfeketedett a magába szívott sok emberi bűntől...
Az iszlám építészet két remeke: palota a mai Spanyolország területén (balra) és síremlék Indiában
Az iszlám építészet két remeke: palota a mai Spanyolország területén (balra) és síremlék Indiában

Az iszlám építészet két remeke: palota a mai Spanyolország területén (balra) és síremlék Indiában

Egy arab tudós által készített világtérkép. Mely földrészeket és tengereket ismered fel rajta?
Egy arab tudós által készített világtérkép. Mely földrészeket és tengereket ismered fel rajta?

 

AZ ISZLÁM VALLÁS ÉS BIRODALOM
Mohamed halála után utódai a kalifa címet vették fel, és sikeres hódításokba kezdtek. Birodalmuk a 8. századra Észak-Afrikától Kínáig terjedt, sőt még Európába is átkeltek. Ekkortájt helyezték át a székhelyüket Bagdadba. A 9. század végére több kisebb kalifátus önállósodott.
A hadjáratok során szerzett zsákmány nagy részét a harcosok között osztották szét, kisebb része a kalifáké lett. A megszerzett földek állami tulajdonba kerültek. Az innen befolyó jövedelem egy része is a hódítókat illette. Aki az elfoglalt területeken nem tért át az iszlám hitre, annak fejadót kellett fizetnie. A gyorsan növekvő államban lassan elkülönült a vallási vezető (imám), a bíró (kádi) és a politikai vezető (vezír) hivatala.
Gazdagon díszített arab váza
Gazdagon díszített arab váza

 

AZ ARAB KULTÚRA ÉS HATÁSAI
Az európai ember számára felbecsülhetetlen értékű az iszlám kultúra. Összegyűjtötték és továbbfejlesztették az ókori görög és perzsa tudományos ismereteket, közvetítették Európába az indiai matematika, a keleti csillagászat és orvostudomány eredményeit.
A tudományok mellett a művészetek terén is maradandót alkottak. Építészetük, ötvösművészetük és költészetük jelentős.
Olvasd el az alábbi forrásrészletet, és válaszolj a kérdésre! Mivel indokolja a forrásban megszólaló bíró, hogy a muszlimok* nem bánthatják a keresztényeket?
„Ami a keresztényekkel kapcsolatos kérdéseket illeti, hogy miért maradtak meg szentélyeik és templomaik a községekben és a városokban, és miért nem kellett lerombolniuk, amikor a muszlimok meghódították őket, a válasz az, hogy a muszlimok és a keresztények között békeszerződés létesült, azzal a feltétellel, hogy ők fizetik a fejadót. A városaikat azzal a feltétellel adták át, hogy szentélyeiket és templomaikat nem rombolják le, s ünnepeiken kitűzhetik a keresztet, és hogy a muszlimok harcolnak helyettük, és megvédelmezik őket azokkal az ellenségekkel szemben, akik bántanák őket.”
1.
Jellemezd az arab törzsek gazdálkodását Mohamed korában!
2.
Melyek Mohamed életének fontosabb eseményei?
3.
Melyek az iszlám vallás tanításai? Mely vallásokkal szemben türelmes?
4.
Jellemezd az arab birodalmat!
5.
Nézz utána! Melyek az iszlám vallás azon tanításai és előírásai, amelyek a keresztény vallásban is megtalálhatóak?
Leckéhez tartozó extrák

Arab harcos (6. század)

A középkori arab harcosok legfontosabb fegyvere az íj, a lándzsa és a kard volt.

Arab kalifa (7. század)

A Mohamed próféta utódainak tekintett kalifák az iszlám vallás legfontosabb egyházi...

Kába (Mekka)

A mekkai nagymecsetben található Kába-szentély az iszlám vallás legfontosabb szent helye.

Tadzs Mahal (Agra, 17. század)

Az Indiában található mauzóleum központi eleme egy fehér márvány síremlék, melyet Sáh...

Jameh mecset (Iszfahán, 15. század)

A mecsetet építészeti megoldásai és díszítése az iszlám művészet remekművei közé emeli.

Arab harcos (6. század)

Mohamed

Részletek a Koránból

Arab kalifa (7. század)

Kába (Mekka)

Tadzs Mahal (Agra, 17. század)

Jameh mecset (Iszfahán, 15. század)

Kosárba helyezve!