A kosarad üres

Vásárlás

Darab: 0

Összesen: 0,00

0

Történelem 7.

Tartalomjegyzék
Az alábbi tartalmat jelenleg INGYENES hozzáféréssel tekinted meg.
Amennyiben szeretnél teljes hozzáférést az oldalhoz, kérlek, regisztrálj, jelentkezz be, és vásárold meg a szükséges elektronikus licencet vagy írd be a nyomtatott könyv hátuljában található kódot!
Korabeli gúnyrajz a francia rendi társadalomról. Melyik figura melyik rendet jelölheti?

Korabeli gúnyrajz a francia rendi társadalomról. Melyik figura melyik rendet jelölheti?

A forradalom kitörése
A polgárság elérkezettnek látta az időt arra, hogy a gazdasági hatalom mellé megszerezze a politikai hatalmat is. Képviselőik forradalmi tettre határozták el magukat. Arra hivatkozva, hogy a nemzetnek több mint 90%-át ők képviselik, a rendi gyűlést nemzetgyűléssé alakították át. A nemzetgyűlés azt tűzte ki célul, hogy alkotmányt ad Franciaországnak.
A papság és a nemesség – élükön az uralkodóval – természetesen megpróbálta megakadályozni az alkotmányozás folyamatát, azaz a polgárság hatalomra kerülését. A király ezért megpróbálta feloszlatni a nemzetgyűlést.
Amikor ennek hírét vették Párizsban, 1789. július 14-én a feldühödött tömeg lerombolta a királyi hatalom gyűlölt jelképét, a Bastille-t (básztij).
Eskü a labdaházban
A nemzetgyűlés megalakításának hírére a király megriadt. Abban a reményben, hogy ezzel megakadályozza a képviselők munkáját, az üléstermet – felújítási munkákra hivatkozva – bezáratta.
Ám ezzel éppen az ellenkező hatást érte el. A felháborodott képviselők átvonultak a közeli labdaházba. (Ez egy fedett csarnok volt, ahol főként tollaslabdát játszottak.) Ott esküt tettek, hogy addig nem oszlanak fel, amíg alkotmányt nem adnak az országnak.
A labdaházi eskü (balra). A Bastille ostroma. A börtönépületben korábban sok politikai fogoly raboskodott
A labdaházi eskü (balra). A Bastille ostroma. A börtönépületben korábban sok politikai fogoly raboskodott

A labdaházi eskü (balra). A Bastille ostroma. A börtönépületben korábban sok politikai fogoly raboskodott

Vidéken éhséglázadás söpört végig. A parasztok felgyújtották a kastélyokat, és tucatszám ölték meg a nemeseket.
Az eseményektől megrettent király, a papság és a nemesség rádöbbent arra, hogy ez már nem lázadás, hanem forradalom. Ezért lemondtak kiváltságaikról. Így megszűnt a nemesi adómentesség, a papi tized és a robot. Az amerikai Függetlenségi nyilatkozat mintájára megszületett az Emberi és polgári jogok nyilatkozata, amely a készülő alkotmány alapelveit határozta meg.  
Olvasd el az Emberi és polgári jogok nyilatkozatának alábbi részletét! Hogyan tükröződnek benne a felvilágosodás eszméi?
„Minden ember szabadnak s jogokban egyenlőnek születik és marad... Az ember természetes és elévülhetetlen joga... a szabadság, a tulajdon, a biztonság és az elnyomatással szemben való ellenállás... A törvény egyformán törvény mindenki számára, akár védelmez, akár büntet... Tulajdonától – lévén a tulajdonjog szent és sérthetetlen – senki meg nem fosztható... Senkit sem szabad meggyőződése, még vallási meggyőződése miatt sem zaklatni... A gondolatok és vélemények szabad közlése az ember egyik legértékesebb joga; ennélfogva minden állampolgár szabadon beszélhet, írhat...”
Leckéhez tartozó extrák

Bastille (Párizs, 18. század)

A párizsi erődbörtön az 1789-es forradalom eseményei miatt vált legendává.

Bastille (Párizs, 18. század)

Kosárba helyezve!