A kosarad üres

Vásárlás

Darab: 0

Összesen: 0,00

0

Történelem 7.

Tartalomjegyzék
James Watt
James Watt

A gőzgépek forradalma
Az ipari forradalom a gépek forradalma is. Ebben a korszakban alapvetően átalakult az ipar szerkezete. A manufaktúrákat felváltották a korszerű gépekkel dolgozó gyárak. Lehetővé vált a tömegtermelés.
A gyárak megteremtéséhez jelentős tőkére volt szükség. A pénzfölösleggel (tőkével) rendelkező befektetők főképp a kereskedelem révén váltak gazdaggá. A pénzüket több évre kölcsönadták a vállalkozó üzletembereknek, hogy azután saját maguk is részesedjenek a haszonból. Innen származik a részvényes elnevezés.
Angliában tehát ekkor az ipari vállalkozásokat részvényesek tartották a kezükben. A gépek az ő tulajdonukban voltak, ők fizették a bérmunkásokat is. A kapitalizmus korszakát tehát a magántulajdon térhódítása jellemezte. Piaci korlátozások nem voltak, a vállalkozások között szabad verseny alakult ki.
A gépek működtetéséhez energiára volt szükség. Ezt a problémát James Watt (dzsémsz vatt) oldotta meg, aki korszerűsítette a gőzgépet*. Ezáltal lehetővé vált a gőz erejének széleskörű alkalmazása az iparban.
Példája azt mutatja, hogy az ipari forradalom kezdetén a már meglévő régi gépeket alakították át a találékony mesteremberek. A gőzgépek legfontosabb energiaforrása a kőszén lett.
Pamut* és vas
Az első modern gépek Angliában a textiliparban jelentek meg. Ezeknek a segítségével olcsóbban és jobb minőségben lehetett feldolgozni a gyapotot. Mivel ezek a gépek a gyapjú megmunkálására még sokáig nem voltak alkalmasak, így a pamutipar lendült föl.
A szénbányászat és a nyersvastermelés fejlődése Angliában. Melyik időszakban vált ugrásszerűvé a termelés növekedése?

A szénbányászat és a nyersvastermelés fejlődése Angliában. Melyik időszakban vált ugrásszerűvé a termelés növekedése?

A modern szövőgépek számának növekedése (balra), illetve a kézi szövők (piros) és a gyári szövőmunkások (sárga) Angliában. Milyen összefüggést találsz a két diagram között?

A modern szövőgépek számának növekedése (balra), illetve a kézi szövők (piros) és a gyári szövőmunkások (sárga) Angliában. Milyen összefüggést találsz a két diagram között?

Az olcsó pamuttermékek iránt nemcsak belföldön nőtt meg a kereslet, hanem Anglia az egész világot elárasztotta velük. Ez vált a legfontosabb kiviteli cikké.
A vastermelés szintén gyors növekedésnek indult. Ez volt a gépek, a hidak és az egyre inkább teret hódító vasútépítés nélkülözhetetlen alapanyaga.
Textilgyár fonó- és szövőgépekkel. A gépek hajtását kezdetben vízikerék biztosította, ezért az üzemek folyók mellé települtek. A modern gőzgépek megjelenésével már bárhol létrejöhettek textilgyárak
Textilgyár fonó- és szövőgépekkel. A gépek hajtását kezdetben vízikerék biztosította, ezért az üzemek folyók mellé települtek. A modern gőzgépek megjelenésével már bárhol létrejöhettek textilgyárak

Leckéhez tartozó extrák

Bányászat az ipari forradalom idején

A dinamikusan fejlődő ipar nyersanyag iránti óriási igénye miatt a bányászat is fejlődésnek indult a 18. század végén.

James Watt gőzgépe (18. század)

A skót mérnök által tökéletesített gőzgép sokféle alkalmazási lehetőségével forradalmasította a technikát.

Bányászat az ipari forradalom idején

A dinamikusan fejlődő ipar nyersanyag iránti óriási igénye miatt a bányászat is fejlődésnek indult a 18. század végén.

Textilipari találmányok a 18. században

A 18. századi találmányoknak köszönhetően a textilipar hatalmas fejlődésen ment át.

Textilgyár (19. század)

A 18. századi találmányoknak köszönhetően a textilipar az egyik legfontosabb iparággá vált.

Bányászat az ipari forradalom idején

James Watt gőzgépe (18. század)

Bányászat az ipari forradalom idején

Textilipari találmányok a 18. században

Textilgyár (19. század)

Kosárba helyezve!