A kosarad üres

Vásárlás

Darab: 0

Összesen: 0,00

0

Történelem 7.

Tartalomjegyzék
Az alábbi tartalmat jelenleg INGYENES hozzáféréssel tekinted meg.
Amennyiben szeretnél teljes hozzáférést az oldalhoz, kérlek, regisztrálj, jelentkezz be, és vásárold meg a szükséges elektronikus licencet vagy írd be a nyomtatott könyv hátuljában található kódot!
Az 1848-as forradalmak
A bécsi kongresszust követően a század első felében forradalmak és függetlenségi harcok söpörtek végig   Európán és Dél-Amerikán.
A régi Európa számára a legnagyobb megrázkódtatást 1848 tavasza jelentette. Ekkor sorra törtek ki a forradalmak Európa nagyvárosaiban.
Kirobbanásuknak több oka volt. Egyrészt a liberális és a nacionalista eszmék megállíthatatlanul terjedtek. Másrészt a proletárok is politikai követelésekkel léptek fel. A helyzetet tovább súlyosbította, hogy gazdasági válság sújtotta Európát. Egyre drágultak az élelmiszerek. Hiánycikké vált a mindennapok két legfontosabb tápláléka, a kenyér és a krumpli. Európa éhezett. Nem csoda, hogy az alattvalók egyre inkább kiábrándultak a királyokból és a kormányokból.
Dél-Amerika felszabadítója, Simon Bolivar (szimon bolivár). Emlékét Bolívia, valamint több dél-amerikai ország pénzének neve őrzi

  A jeladás ezúttal is Franciaországból érkezett. Februárban Párizsban tört ki forradalom, majd futótűzként terjedt át többek között Berlin, Prága, Bécs, Pest, Milánó és Palermo utcáira. Ezek a nemzeti mozgalmak jelezték, hogy beköszöntött a „népek tavasza”. A Szent Szövetség katonái azonban 1849 nyarának végére leverték e megmozdulásokat, utoljára a magyar szabadságharcot.
Képek az 1848-as forradalmak idejéből: francia forradalmárok Párizsban, a király hálószobájában (balra), illetve utcai harcok Berlinben (jobbra). Milyen színű zászlókat látsz? Hasonlítsd össze Franciaország és Németország mai nemzeti lobogójával!
Képek az 1848-as forradalmak idejéből: francia forradalmárok Párizsban, a király hálószobájában (balra), illetve utcai harcok Berlinben (jobbra). Milyen színű zászlókat látsz? Hasonlítsd össze Franciaország és Németország mai nemzeti lobogójával!

Képek az 1848-as forradalmak idejéből: francia forradalmárok Párizsban, a király hálószobájában (balra), illetve utcai harcok Berlinben (jobbra). Milyen színű zászlókat látsz? Hasonlítsd össze Franciaország és Németország mai nemzeti lobogójával!

A király menekülése
1848 februárjában Párizsban kitört a forradalom. A feldühödött tömeg közeledtének hírére az idős uralkodó, Lajos Fülöp karon fogta a királynét, és kisétált a palota hátsó ajtaján.
Az utcán leintett egy konflist, majd besegítette feleségét a királyi hintóhoz képest rozoga tákolmányba.
– Hova tetszik? – szólt hátra a kocsis a bakról. – Amerre lehet – rendelkezett Lajos Fülöp, majd hozzátette, – ha siet, még tisztes borravalót is kap!
Így hagyta el örökre Párizst Lajos Fülöp, akit egyébként kortársai a legemberségesebb francia uralkodóként tartottak számon.
Leckéhez tartozó extrák

Gyarmatosítás és gyarmatok függetlenné válása

A gyarmatosító hatalmak által kiöntött színeket a függetlenségüket újra kivívó népek törölték le a világtérképről.

Gyarmatosítás és gyarmatok függetlenné válása

Kosárba helyezve!