A kosarad üres

Vásárlás

Darab: 0

Összesen: 0,00

0

Történelem 7.

Tartalomjegyzék
Az Európán kívüli világ (Olvasmány)
A nagy felfedező, James Cook (dzsémsz kuk) portréja
A nagy felfedező, James Cook (dzsémsz kuk) portréja

Cook kapitány
A 18. században az európai hajók újabb ismeretlen tájakon kötöttek ki. Ausztrália, Délkelet-Ázsia és az óceániai szigetvilág felfedezésével a Föld térképe egyre teljesebbé vált. Az egyik legjelentősebb felfedező az angol Cook kapitány volt. A hatalmasnak hitt déli földrészt kereste, amelyről kiderítette, hogy nem létezik. „Meg kellett elégednie” a hollandok által már korábban felfedezett Ausztráliával, amelynek keleti partjait térképezte föl. Hamarosan megérkeztek Ausztrália első európai lakói is: az Angliából ide száműzött fegyencek.
Cook felfedezte viszont Új-Zélandot és a legendává vált Tahiti szigetét. Mintha az európai ember több ezer évet visszalépett volna a történelemben. Az itt élő óceániai bennszülöttek kőkorszaki eszközöket használtak, és törzsi keretek közt éltek. Nem voltak börtöneik és iskoláik, nem alakult ki náluk az írás. Különös szokásaik közül a tetoválás Európában is divattá vált.
James Cook hajói Tahiti szigete előtt.
Tahitiről származó tetoválás
James Cook hajói Tahiti szigete előtt.Tahitiről származó tetoválás

Cook kapitány másik célja az Európából Ázsiába vezető ún. északnyugati tengeri átjáró megtalálása volt. Ebben azonban a befagyott tenger megakadályozta. Erről az útjáról visszatérve megölték a bennszülöttek, akik pedig korábban istenként tisztelték.
A Húsvét-sziget
Az európai és óceániai társadalmak találkozása nem volt zökkenőmentes. Jó példa erre a Húsvét-sziget. A sziget nevét onnan kapta, hogy egy holland hajós éppen húsvét vasárnapján fedezte föl. Az európaiakat lenyűgözték az itt található rejtélyes, óriási kőszobrok. A szigetlakók élete viszont hatásukra rossz irányba változott. Kialakult a bűnözés, az alkoholizmus. Az őslakosság hamarosan kipusztult, s a sziget lakatlanná vált.
Cook felfedezőútjai, illetve a főbb gyarmatbirodalmak a 18. század második felében
Cook felfedezőútjai, illetve a főbb gyarmatbirodalmak a 18. század második felében

Fel a vadnyugatra!
A 18. században Észak-Amerika őslakói, az indiánok a kontinens belsejében még nem nagyon láttak fehér embert. A század végére aztán a tengerparttól távolabb élő „rézbőrűek” között is felbukkantak az első „sápadtarcú” telepesek, vadászok és felfedezők. A prémvadászat busás hasznot hozott a kereskedőknek, akik útjaik során feltérképezték az ismeretlen vidéket. Közülük is az egyik legjelentősebb Alexander Mackenzie (mekenzi) volt, aki keletről nyugat felé tartva átszelte a kontinenst és mintegy 9 hónapos fáradságos út után megpillantotta a Csendes-óceánt.
Leckéhez tartozó extrák

Cook kapitány

Minden idők egyik legnagyobb felfedezője, aki Hawaiitól Új-Zélandig szinte az egész csendes-óceáni térséget körülhajózta.

A titokzatos Északnyugati-átjáró

Az Atlanti-óceán és a Csendes-óceán közötti lehetséges északi tengeri útvonalat évszázadokig keresték. Ez a film John Franklin tragikus kimenetelű...

Indián falu (varjú törzs)

Az észak-amerikai varjú indiánok eredetileg a Yellowstone-folyó vidékén éltek.

A gyarmati Amerika (1763-ig)

Az Újvilág meghódításába számos európai ország bekapcsolódott, sokszínűvé téve Amerika térképét.

Földrajzi felfedezések (15–17. század)

Az újkor elejének legendás földrajzi felfedezései nem csupán a térképeket rajzolták át, hatásuk igen sokrétű.

Az Európán kívüli világ

Cook kapitány

A titokzatos Északnyugati-átjáró

Indián falu (varjú törzs)

A gyarmati Amerika (1763-ig)

Földrajzi felfedezések (15–17. század)

Kosárba helyezve!