A kosarad üres

Vásárlás

Darab: 0

Összesen: 0,00

0

Történelem 7.

Tartalomjegyzék
István király lovas szobra a budai várban
István király lovas szobra a budai várban

Mit tanultunk a magyarok történetéről?
A magyarság történetét a honfoglalástól kísértük végig. Az államalapítás munkáját Géza fejedelem kezdte el, és fia, Szent István fejezte be. Az Árpád-házi uralkodók alatt a Magyar Királyság erős és gazdag országgá vált. II. András 1222-ben kiadta az Aranybullát. Ebben biztosította a nemesség legfőbb kiváltságait, pl. az adómentességet. Bár 1241–1242-ben a tatárjárás hatalmas pusztításokat okozott, IV. Béla idején újjáépült az ország.
Az Árpád-ház kihalása után az Anjou-családból származó I. Károly került a trónra. Fia, I. (Nagy) Lajos évszázadokig fennmaradó törvényeket hozott. Ilyen például az ősiség törvénye, amely kimondta, hogy az ősi nemesi birtokot nem szabad elajándékozni vagy eladni.
Az árutermelés fellendülésével Magyarországon is megindult a városfejlődés. Szabad királyi városok és mezővárosok jöttek létre. A mezővárosok lakói földesúri függés alatt maradtak, de évi egy összegben adózhattak.
Zsigmond király uralkodása alatt tűnt fel a törökverő Hunyadi János, aki legnagyobb sikerét 1456-ban Nándorfehérvárnál aratta. Fia, I. Mátyás a trónt is megszerezte, és európai hírű reneszánsz udvart tartott fenn. Halála után a királyi hatalom meggyengült, éppen akkor, amikor Szulejmán szultán Magyarország ellen fordult. 1526-ban a mohácsi síkon a magyarok katasztrofális vereséget szenvedtek. 1541-ben Buda is elesett.
Az ország három részre szakadt. Magyarország trónjára a Habsburgok kerültek. A déli és középső területek – az ún. hódoltság – az Oszmán Birodalom részévé váltak. A várháborúk hőseinek kellett feltartóztatniuk a török előrenyomulást. 1552-ben az egri diadal megmutatta, hogy az oszmánok is legyőzhetők. Az ország keleti részén kialakult az Erdélyi Fejedelemség, amely Bethlen Gábor uralkodása idején élte aranykorát.
Miközben az oszmán hódítók ellen folyt a harc, a Habsburgok ellen is fegyvert fogtak a magyarok, például Bocskai felkelői vagy a kuruc mozgalom tagjai. Zrínyi Miklós megmutatta az utat a török kiűzéséhez: sikereit európai összefogással érte el. A 150 éves török uralom végül 1699-ben, a karlócai békével zárult le. A Habsburgok ellen viszont nemsokára kitört a Rákóczi-szabadságharc (1703–1711). Ennek leverése azt jelentette, hogy az újra egyesült ország a Habsburg Birodalom része maradt.
Leckéhez tartozó extrák

XIV. Lajos (Napkirály)

A francia abszolút uralkodó volt az egyik leghosszabb ideig trónon levő európai király.

XIV. Lajos (Napkirály)

Kosárba helyezve!