Történelem 7.

Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék

Az alábbi tartalmat jelenleg INGYENES hozzáféréssel tekinted meg.
Amennyiben szeretnél teljes hozzáférést az oldalhoz, kérlek, regisztrálj, jelentkezz be, és vásárold meg a szükséges elektronikus licencet vagy írd be a nyomtatott könyv hátuljában található kódot!

Napóleon bukása

Az oroszországi hadjáratra 1812-ben hatalmas, több mint félmilliós hadsereggel vonult fel. Az oroszok kitértek a döntő ütközet elől, egyre beljebb csalogatták a franciákat az országba. Csak Moszkva közelében, Borogyinónál vették fel a küzdelmet velük.

A csata Napóleon győzelmével végződött. A francia császár előtt nyitva állt Moszkva, de az orosz csapatok által felgyújtott városban hiába várta a cár békeajánlatát.

A hideg tél és az ellátási nehézségek miatt helyzete tarthatatlanná vált. Ezért kénytelen volt visszafordulni. A hatalmas távolságok, a kisebb-nagyobb, meglepetésszerű orosz támadások felmorzsolták a visszavonuló francia haderőt. A félmilliós császári seregből alig húszezer ember tért haza.

Az oroszországi kudarc hatására Napóleon verhetetlenségének mítosza szertefoszlott. Európa fellázadt ellene. Egy évvel később, 1813-ban Lipcsénél, a „a népek csatájában” a császár döntő vereséget szenvedett az egyesült ellenfelektől. Hamarosan lemondásra kényszerült, és Elba szigetére száműzték.

Néhány hónap múlva – lelkes ünneplés közepette – visszatért Franciaországba. A győztesek azonban ismét összefogtak ellene. Az 1815-ös waterlooi (vaterló) csatavesztés véget vetett tüneményes pályafutásának. A távoli Szent Ilona szigetére száműzték, ahonnan már nem volt visszatérés.

kép a lexikonba

A waterlooi csata, ahol Napóleon csillaga végleg leáldozott. A császár így emlékezett erre a számára végzetes napra: „Éreztem, hogy elhagy a szerencse. Már nem volt meg bennem a végső siker tudata. Aki nem mer kockáztatni, az semmit sem tesz a kellő pillanatban, márpedig az ember sose kockáztat, ha nincs meggyőződve arról, hogy szerencse kíséri.”

Olvasd el az alábbi szemelvényt! Miben látta Napóleon saját katonai sikereinek titkát?

„Az embernek mindenekelőtt józan észre van szüksége... A legnehezebb, hogy az ellenség szándékait kitaláljuk a jelentésekből. Nem csupán a számok, hanem az erkölcsi erő dönti el a győzelmet. A csata előtti nap minden rendelkezésemre álló haderőmet egy pontban koncentráltam; oda, ahol át akartam törni, oda vontam seregeim javát. Elképzeléseimnek megfelelően a lerohanást részesítettem előnyben, mivel az ellenség gyenge pontján támadtam. A háború művészete tehát szép és egyszerű; a legegyszerűbb mozgások a legjobbak.”

1. Jellemezd Napóleon belpolitikáját!
2. Mi volt a napóleoni külpolitika célja? Melyik ország jelentette a legnagyobb akadályt e cél megvalósításában?
3. Mi a kontinentális zárlat lényege? Mi volt ezzel Napóleon célja?
4. Mi okozta a császár bukását?
5. Kövesd végig az atlasz térképén a napóleoni hadjáratokat!
6. Tegyük fel, hogy Napóleon katonái voltatok. Beszélgessetek a száműzetésben lévő császárról!

A kosarad üres

A kosarad üres

Történelem 7.