|
A forradalom győzelme
1918 októberében
láthatóvá vált, hogy Magyarország az első világháborút a vesztesek oldalán fejezi be. Budapesten ellenzéki* politikusokból
megalakult a Magyar Nemzeti Tanács. Elnökévé Károlyi Mihály grófot választották,
aki már korábban is felszólalt a béke érdekében.
A Nemzeti Tanács a háború befejezését követelte,
és meghirdette Magyarország demokratikus átalakítását. Programjában azt ígérte, hogy mindenkire kiterjesztik a választójogot, a parasztoknak pedig földet osztanak.
Hamarosan
tüntetések robbantak ki,
melyek résztvevői Károlyi miniszterelnöki kinevezését kívánták elérni.
Október 31-én a tüntetések forradalommá alakultak át,
amelyhez a frontról hazatérő katonák is csatlakoztak. Letépték sapkáikról a Monarchiát jelképező sapkarózsát, és helyére őszirózsát tűztek.
Innen kapta nevét
az őszirózsás forradalom,
amely néhány óra alatt
szinte vérontás nélkül győzött.
A felkelők elfoglalták a főváros legfontosabb pontjait. Az események talán egyetlen áldozata Tisza István gróf volt. A korábbi miniszterelnököt a saját lakásán lőtte le néhány katona. Sokan ugyanis őt tartották felelősnek az ország háborúba sodródásáért.
| | |
A korszak néhány fontosabb politikusa. Tisza István gróf (balra) az egykori miniszterelnök, Károlyi Mihály gróf (középen), a Magyar Nemzeti Tanács vezetője, a népköztársaság elnöke, illetve Jászi Oszkár, az új kormány nemzetiségi minisztere
|
Az események hatására Károlyit
még aznap
kinevezték miniszterelnökké.
Az új kormány a Nemzeti Tanács tagjaiból alakult meg, így helyet kapott benne a munkásságot képviselő Magyarországi Szociáldemokrata Párt (MSZDP) is.
November közepén
IV. Károly király lemondott „uralkodói jogainak gyakorlásáról”. Néhány nap múlva
Budapesten kikiáltották a népköztársaságot.
Magyarország 400 év után újra független állammá vált.
1919 januárjában
Károlyit választották köztársasági elnökké.
| | | Budapesti utcakép az őszirózsás forradalom idején. Szerinted mit jelképez a puskacsőbe tűzött virág? | A népköztársaság kikiáltása 1918 novemberében. Kit ismersz fel a képen a következő politikusok közül? |
|
| | Magyarország népességének etnikai megoszlása (Horvátország nélkül). Melyik volt a magyarok mellett a három legnagyobb nemzetiség? |
|
a nemzetiségi kérdés
1918 őszére
az Osztrák–Magyar Monarchia szétesett. A magyarországi nemzetiségek
is
sorra mondták ki függetlenségüket.
Támogatásukra szerb, cseh és román csapatok léptek Magyarország területére.
Károlyi úgy vélte, hogy a katonai ellenállással csak rontana a helyzeten. Ráadásul a kormány nem is rendelkezett bevethető csapatokkal, a hadsereg ugyanis a háború végére széthullott. Károlyi abban bízott, hogy a nagyhatalmak igazságosan fogják rendezni Közép-Európa sorsát.
A kormány terveket alakított ki egy közép-európai szövetségi államról,
amelyben területi önkormányzatot kívántak adni a nemzetiségeknek.
A szlovák, román és délszláv lakosság azonban már el akart szakadni az országtól.
|
Korabeli újságcikk a népköztársaság kikiáltásáról. Keresd meg a cikkben, hogy melyik napon történt! Milyen más eseményekről tájékoztatnak a címek?
|
|
A köztársaság kikiáltását követelő korabeli plakát. Mit szimbolizálnak a rajta látható alakok?
|
Törekvések a demokrácia megszilárdítására
Az őszirózsás forradalom győzelme után nem csak az ország szétesése okozott problémát. Késtek a munkások és a parasztok által várt intézkedések, például az általános választójog bevezetése és a földosztás . Emellett súlyos elégedetlenséget szült az élelmiszer- és szénhiány is.
Általános volt a nyomor, óriásira nőtt a munkanélküliek száma.
Az elkeseredett emberek közül sokan az alakuló szélsőséges mozgalmak befolyása alá kerültek.
Az Oroszországból hazatérő hadifoglyok egy csoportja
ugyanis
megalakította a Kommunisták Magyarországi Pártját
(KMP). Ők az orosz példa alapján bolsevik forradalmat akartak kirobbantani. A régi tisztikar egyes tagjai pedig katonai diktatúrát tervezgettek.
1919 elején a kormány végre cselekvésre szánta el magát.
Felléptek a bal- és jobboldali szélsőségekkel szemben, a vezetőiket börtönbe zárták. Megindult a hadsereg újjászervezése. Károlyi Mihály saját birtokán megkezdte a földosztást.
Úgy tűnt, hogy az ország lassan felülkerekedik a válságon.
|
Vix francia alezredes (középen) társai körében Budapesten
|
A VIX-jegyzék
Ám ekkor váratlan fordulat történt. A párizsi békekonferencia küldötte, Vix francia alezredes március 20-án jegyzéket* nyújtott át Károlyinak. Ebben
a győztes nagyhatalmak azt követelték, hogy a
Tiszántúlon állomásozó
magyar csapatokat
további
100 km-rel vonják vissza.
Károlyi – kiutat keresve a válságból – egy új kormány felállítását tervezte. A Vix-jegyzékről azonban még ennek létrejötte előtt döntöttek. Mivel a szociáldemokrata miniszterek nem akartak újabb területekről lemondani, hosszas habozás után
a jegyzéket elutasították.
Az új kormány azonban már nem Károlyi tervei szerint alakult meg.
| 
;){kind=link}
 az egykori miniszterelnök, Károlyi Mihály gróf (középen), a Magyar Nemzeti Tanács vezetője, a népköztársaság elnöke, illetve Jászi Oszkár, az új kormány nemzetiségi minisztere&src=./course/tortenelem_8/jpg_big/t8-043_tisza-istvan.jpg&bid=MS-2658&laz=L102036');){kind=link}
 az egykori miniszterelnök, Károlyi Mihály gróf (középen), a Magyar Nemzeti Tanács vezetője, a népköztársaság elnöke, illetve Jászi Oszkár, az új kormány nemzetiségi minisztere&src=./course/tortenelem_8/jpg_big/t8-041_karolyi2.jpg&bid=MS-2658&laz=L102036');){kind=link}
 az egykori miniszterelnök, Károlyi Mihály gróf (középen), a Magyar Nemzeti Tanács vezetője, a népköztársaság elnöke, illetve Jászi Oszkár, az új kormány nemzetiségi minisztere&src=./course/tortenelem_8/jpg_big/t8-043_jaszi_nkmacs.jpg&bid=MS-2658&laz=L102036');){kind=link}
;){kind=link}
;){kind=link}
. Melyik volt a magyarok mellett a három legnagyobb nemzetiség?&src=./course/tortenelem_8/jpg_big/041_etnikai_megosz.jpg&bid=MS-2658&laz=L102036');){kind=link}
;){kind=link}
;){kind=link}
 társai körében Budapesten&src=./course/tortenelem_8/jpg_big/t8-044_vix-jobbrol-3-x.jpg&bid=MS-2658&laz=L102036');){kind=link}
;){kind=link}