Történelem 8.

Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék

Az alábbi tartalmat jelenleg INGYENES hozzáféréssel tekinted meg.
Amennyiben szeretnél teljes hozzáférést az oldalhoz, kérlek, regisztrálj, jelentkezz be, és vásárold meg a szükséges elektronikus licencet vagy írd be a nyomtatott könyv hátuljában található kódot!

Az őszirózsás forradalom

Hogyan zárult az első világháború az Osztrák–Magyar Monarchia számára?

Miért bomlott fel a Monarchia a háborút követően?

kép a lexikonba

A történelmi Magyarország felbomlásának folyamata az első világháború utáni hónapokban. Figyeld meg, milyen csapatok nyomultak be hazánk területére!

„Ezt a háborút elvesztettük”

1918. október 16-án, a képviselőházban Wekerle Sándor miniszterelnök bejelentette lemondását, valamint azt, hogy a Monarchia békét kér a wilsoni elvek alapján. Ezt követően Károlyi, az ellenzék vezére – immár sokadszor – kijelentette, hogy a háborút elvesztettük.

Másnap a kormányoldal talán legtekintélyesebb politikusa, Tisza István szólalt fel: „Én nem akarok semmiféle szemfényvesztő játékot űzni a szavakkal. Én elismerem azt, amit gróf Károlyi Mihály [...] tegnap mondott, hogy ezt a háborút elvesztettük.”
Károlyi ezt régóta hangoztatta, de szavaira a többség rá sem hederített. Tisza kijelentése viszont az egyszerű emberek számára is világossá tette az összeomlást.

A forradalom győzelme

1918 októberében láthatóvá vált, hogy Magyarország az első világháborút a vesztesek oldalán fejezi be. Budapesten ellenzéki* politikusokból megalakult a Magyar Nemzeti Tanács. Elnökévé Károlyi Mihály grófot választották, aki már korábban is felszólalt a béke érdekében.

A Nemzeti Tanács a háború befejezését követelte, és meghirdette Magyarország demokratikus átalakítását. Programjában azt ígérte, hogy mindenkire kiterjesztik a választójogot, a parasztoknak pedig földet osztanak.
Hamarosan tüntetések robbantak ki, melyek résztvevői Károlyi miniszterelnöki kinevezését kívánták elérni. Október 31-én a tüntetések forradalommá alakultak át, amelyhez a frontról hazatérő katonák is csatlakoztak. Letépték sapkáikról a Monarchiát jelképező sapkarózsát, és helyére őszirózsát tűztek.

Innen kapta nevét az őszirózsás forradalom, amely néhány óra alatt szinte vérontás nélkül győzött. A felkelők elfoglalták a főváros legfontosabb pontjait. Az események talán egyetlen áldozata Tisza István gróf volt. A korábbi miniszterelnököt a saját lakásán lőtte le néhány katona. Sokan ugyanis őt tartották felelősnek az ország háborúba sodródásáért.

kép a lexikonba	kép a lexikonba	kép a lexikonba
A korszak néhány fontosabb politikusa. Tisza István gróf (balra) az egykori miniszterelnök, Károlyi Mihály gróf (középen), a Magyar Nemzeti Tanács vezetője, a népköztársaság elnöke, illetve Jászi Oszkár, az új kormány nemzetiségi minisztere

Az események hatására Károlyit még aznap kinevezték miniszterelnökké. Az új kormány a Nemzeti Tanács tagjaiból alakult meg, így helyet kapott benne a munkásságot képviselő Magyarországi Szociáldemokrata Párt (MSZDP) is.

November közepén IV. Károly király lemondott „uralkodói jogainak gyakorlásáról”. Néhány nap múlva Budapesten kikiáltották a népköztársaságot. Magyarország 400 év után újra független állammá vált. 1919 januárjában Károlyit választották köztársasági elnökké.

kép a lexikonba	kép a lexikonba
Budapesti utcakép az őszirózsás forradalom idején. Szerinted mit jelképez a puskacsőbe tűzött virág?	A népköztársaság kikiáltása 1918 novemberében. Kit ismersz fel a képen a következő politikusok közül?

kép a lexikonba

Magyarország népességének etnikai megoszlása (Horvátország nélkül). Melyik volt a magyarok mellett a három legnagyobb nemzetiség?

a nemzetiségi kérdés

1918 őszére az Osztrák–Magyar Monarchia szétesett. A magyarországi nemzetiségek is sorra mondták ki függetlenségüket. Támogatásukra szerb, cseh és román csapatok léptek Magyarország területére.

Károlyi úgy vélte, hogy a katonai ellenállással csak rontana a helyzeten. Ráadásul a kormány nem is rendelkezett bevethető csapatokkal, a hadsereg ugyanis a háború végére széthullott. Károlyi abban bízott, hogy a nagyhatalmak igazságosan fogják rendezni Közép-Európa sorsát.
A kormány terveket alakított ki egy közép-európai szövetségi államról, amelyben területi önkormányzatot kívántak adni a nemzetiségeknek. A szlovák, román és délszláv lakosság azonban már el akart szakadni az országtól.

kép a lexikonba

Korabeli újságcikk a népköztársaság kikiáltásáról. Keresd meg a cikkben, hogy melyik napon történt! Milyen más eseményekről tájékoztatnak a címek?

kép a lexikonba

A köztársaság kikiáltását követelő korabeli plakát. Mit szimbolizálnak a rajta látható alakok?

Törekvések a demokrácia megszilárdítására

Az őszirózsás forradalom győzelme után nem csak az ország szétesése okozott problémát. Késtek a munkások és a parasztok által várt intézkedések, például az általános választójog bevezetése és a földosztás. Emellett súlyos elégedetlenséget szült az élelmiszer- és szénhiány is. Általános volt a nyomor, óriásira nőtt a munkanélküliek száma.

Az elkeseredett emberek közül sokan az alakuló szélsőséges mozgalmak befolyása alá kerültek. Az Oroszországból hazatérő hadifoglyok egy csoportja ugyanis megalakította a Kommunisták Magyarországi Pártját (KMP). Ők az orosz példa alapján bolsevik forradalmat akartak kirobbantani. A régi tisztikar egyes tagjai pedig katonai diktatúrát tervezgettek.
1919 elején a kormány végre cselekvésre szánta el magát. Felléptek a bal- és jobboldali szélsőségekkel szemben, a vezetőiket börtönbe zárták. Megindult a hadsereg újjászervezése. Károlyi Mihály saját birtokán megkezdte a földosztást. Úgy tűnt, hogy az ország lassan felülkerekedik a válságon.

kép a lexikonba

Vix francia alezredes (középen) társai körében Budapesten

A VIX-jegyzék

Ám ekkor váratlan fordulat történt. A párizsi békekonferencia küldötte, Vix francia alezredes március 20-án jegyzéket* nyújtott át Károlyinak. Ebben a győztes nagyhatalmak azt követelték, hogy a Tiszántúlon állomásozó magyar csapatokat további 100 km-rel vonják vissza.

Károlyi – kiutat keresve a válságból – egy új kormány felállítását tervezte. A Vix-jegyzékről azonban még ennek létrejötte előtt döntöttek. Mivel a szociáldemokrata miniszterek nem akartak újabb területekről lemondani, hosszas habozás után a jegyzéket elutasították. Az új kormány azonban már nem Károlyi tervei szerint alakult meg.

Egy furcsa hadügyminiszter

Az őszirózsás forradalom után alakult kormány hadügyminisztere Linder Béla lett. Posztját azonban csak kilenc napig töltötte be. Bukásához hozzájárult az a hírhedt beszéde is, amelyben (állítólag meglehetősen ittas állapotban) a következőket mondta: „Nem kell hadsereg többé! Soha többé nem akarok katonát látni!” Eközben az ország határain jól felfegyverzett seregek álltak azzal a céllal, hogy minél nagyobb területet foglaljanak el hazánktól.

kép a lexikonba

Gondot okozott a pénzhiány is. Különösen a fémpénzek fogyatkoztak meg, a háborús fémhiány miatt. Ezért egyes városok, de gyakran vendéglősök, boltosok is ún. szükségpénzeket adtak ki ezek helyettesítésére. Olvasd le a bankjegyről, hogy mi volt akkoriban a pénznem Magyarországon!

Az alábbiakban a Magyar Nemzeti Tanács 1918. november 16-i ún. I. számú néphatározatának részletét olvashatod. Milyen intézkedések meghozatalát tekintették a legfontosabbnak? Mi lett Magyarország államformája?

„I. cikk. Magyarország minden más országtól független és önálló népköztársaság. [...] IV. cikk. A népkormány alkosson sürgősen néptörvényeket:
1. az általános, titkos, egyenlő, közvetlen és a nőkre is kiterjedő [...] választójogról,
2. a sajtószabadságról, [...]
4. az egyesülés és a gyülekezés szabadságáról,
5. a földműves népnek földhöz juttatásáról.”

1. Foglald össze az őszirózsás forradalom eseményeit!
2. Miért nem sikerülhetett a nemzetiségekkel való megegyezés?
3. Milyen reformokat valósított meg az őszirózsás forradalom? Melyekkel maradt adós?
4. Milyen volt az ország gazdasági helyzete 1918 őszétől 1919 tavaszáig? Hogyan alakultak az életkörülmények?
5. Tartsatok egy képzeletbeli kormányülést, ahol a Vix-jegyzék elfogadásáról vagy elutasításáról vitatkoztok!