Művészettörténet 5.

Tartalomjegyzék
Az alábbi tartalmat jelenleg INGYENES hozzáféréssel tekinted meg.
Amennyiben szeretnél teljes hozzáférést az oldalhoz, kérlek, regisztrálj, jelentkezz be, és vásárold meg a szükséges elektronikus licencet vagy írd be a nyomtatott könyv hátuljában található kódot!
szobrászat
23. kép.  Athéné istennő szobra (római másolat, Kr. e. 5. század)
23. kép. Athéné istennő szobra (római másolat, Kr. e. 5. század)
24. kép.  Polükleitosz Dárdavivő szobra (Kr. e. 450 körül)
24. kép. Polükleitosz Dárdavivő szobra (Kr. e. 450 körül)
22. kép.  Kurosz- és korészobor (Kr. e. 6. sz.)
22. kép. Kurosz- és korészobor (Kr. e. 6. sz.)
A görög szobrászat emlékei közül kevés eredeti maradt ránk, de mivel a rómaiak követendő példának tekintették, sokat másolták azokat.
A tökéletes szépségű, arányos emberi alakot akarták megmin­tázni, ezért ruhátlanul is ábrázolták modelljeiket.
Kezdetben a figurák szinte mozdulatlanok és frontális beállí­tásúak, teli talppal állnak a földön. A végtagok szorosan a test mellett helyezkednek el. Arcukon mosoly figyelhető meg, hajuk aprólékosan kidolgozott. Ilyenek a felöltözött ifjú leányokat ábrázoló korék, vagy a meztelenül megformázott fiatal férfiak szobrai, a kuroszok. Később a görög művészek törekedtek az emberi test életszerűbb megformálására.
Pheidasz híres, Athénét ábrázoló szobra a Parthenonban állt (16. kép). Az istennő ruhája aranyból, a ruhátlan testrészek elefánt­csontból készültek. A monumentális alkotás eredetije nem ma­radt fenn, de a római másolat alapján is elképzelhetjük méreteit és hatását (23. kép).
Az embereket mozgásban is ábrázolták. Testtartásuk rugalmasságot, magabiztosságot, erőt sugároz.
Az egyik leghíresebb szobrászuk Polükleitosz volt. Nála a fi­gurák mozgása természetes, izmaik erőtől duzzadóak. Már nyoma sincs a kuroszok merev testtartásának. A Dárdavivő című alkotásán (24. kép) nem egyszerűen egy atlétát ábrázolt, hanem az ideális férfiszépség kifejezésére törekedett. A megformázott alak természetes pihenőállásban áll.
Szintén kiemelkedő szobrász volt Müron, akinek eredetileg bronzból készült alkotása a Diszkoszvető című szobor (25. kép). Figyeld meg jól a szobrot! A mozgást egyetlen pillanatba sűrítette. Az izomkötegeket itt már nagyon pontosan mintázza meg. Ezekre a szobrokra tehát már tökéletes arányok és több­nyire visszafogott mozdulatok jellemzőek.
A görög művészet hatott más népek művészetére. Gyakran utánozták alkotásaikat, életformájukat. A kort, amikor ez álta­lá­nossá vált, hellenisztikus kornak nevezzük.
25. kép.  Müron Diszkoszvető szobrának márványból készült másolata (az eredeti Kr. e. 450 körül készült)
25. kép. Müron Diszkoszvető szobrának márványból készült másolata (az eredeti Kr. e. 450 körül készült)




13.
 Pheidiaszt Athéné istennő szobrának készítésekor súlyos vádakkal illették.
Mik voltak ezek, és hogyan menekült meg?
14.
 Minek az istene volt Athéné? Ki volt az apja, és hogyan született?
15.
 Müron híres szobrával az ókori olimpiák egyik sportágát mutatja be.
Milyen sportágak voltak az ókori olimpiákon? Hogyan díjazták a győztes sportolókat?
27. kép.  Archaikus lányszobor(Kr. e. 6. század)

27. kép. Archaikus lányszobor
(Kr. e. 6. század)

28. kép. Szamothrakéi Niké (Kr. e. 2. sz.)
28. kép. Szamothrakéi Niké (Kr. e. 2. sz.)

A nyugodt mozdulatok helyett szenvedélyesebb mozgást és erős érzelmeket öntöttek formába. Nemcsak férfiakat, hanem nőket is megmintáztak. Jó példája ennek a Szamothrakéi Niké (28. kép).
A Laokoón-csoport néven ismert szoborcsoport a trójai főpapot, Laokoónt (ejtsd: laokón) és fiait ábrázolja, amint halálos csatát vívnak az őket megtámadó kígyókkal (26. kép). A szobrász a gyerekeket kicsinyített felnőttként mutatja, testarányaik nem gyermekiek. A kompozíciót a kígyók tartják össze. A szobor rendkívüli mozgalmassága felerősíti az életért vívott harc re­ménytelenségét. A mozgásábrázolást ilyen magas szinten először a hellenisztikus szobrászat valósította meg. A művészek már nem tömbszerűen mintáztak, a formák között mertek üres, áttört részeket hagyni.
26. kép. A Laokoón-csoport (Kr. e. 50 körül)
26. kép. A Laokoón-csoport (Kr. e. 50 körül)
16.
 Olvasd el Laokoón történetét!
17.
 Hasonlítsd össze a hellenisztikus Niké szobrot az archaikus alkotással! Válogasd szét jellemző tulajdonságaikat!
a)
 merev;
b)
 mozgalmas;
c)
 jól kidolgozott;
d)
 nem ábrázol mozgást;
e)
 egyszerű;
f)
 tömbszerűen mintázott;
g)
 a ruházat részletesen kidolgozott;
h)
 leegyszerűsített formák




29. kép.  Geometrikus stílusú vázák (Kr. e. 750 körül). A bal oldalit Athén temetőjében sírjelölésre használták. Magassága az 1,5 métert is meghaladja. A díszítés középpontjában a ravatalon fekvő halott látható, körülötte a gyászolók

29. kép. Geometrikus stílusú vázák (Kr. e. 750 körül). A bal oldalit Athén temetőjében sírjelölésre használták. Magassága az 1,5 métert is meghaladja. A díszítés középpontjában a ravatalon fekvő halott látható, körülötte a gyászolók

30. kép.  Feketealakos stílusú edény (Kr. e. 6. század)
30. kép. Feketealakos stílusú edény (Kr. e. 6. század)
31. kép.  Vörösalakos stílusú váza (Kr. e. 500 körül)
31. kép. Vörösalakos stílusú váza (Kr. e. 500 körül)
A görög falfestmények, díszítmények nagy része elpusztult, így a festészeti alkotások a vázaképeken maradtak ránk a legnagyobb épségben. A gondosan kivitelezett agyagedényeket előbb kié­gették, majd festették, s ezt követően ismét kiégették. A finom kidolgozású, művészien díszített kerámiákat gyakran sírokba helyezték.
A görögök edényeit nagy változatosság jellemezte: különböző formájú és nagyságú edényeket használtak tárolásra, ivásra, a bor vízzel való keverésére. Más országokban is keresettek voltak ezek
a szép kerámiák.
A vázafestészetnek három időszaka alakult ki.
Kezdetben az edények díszítése mértanias volt, azaz gyakran használtak négyszöget, háromszöget. Az emberi alakokat is leegyszerűsítették. Ezt a festésmódot nevezzük geometrikus stílusnak (29. kép).
A későbbiekben a vörös színű alapozásra festették rá a fekete alakokat. Nagyon gondosan rajzolták meg a figurákat. Ez a feke­tealakos stílus. A körbefutó ábrákon az emberek és az állatok formáit leegyszerűsítették. Itt is érvényesült a legnagyobb felü­letek törvénye. A 30. képen egy keverőedényt láthatsz, melynek görög neve kratér. Ebben kevertek a borhoz vizet, hogy szokásuk szerint hígítva fogyaszthassák az alkoholos italt.
A vörösalakos stílusú edény elkészítése sokkal nehezebb volt. Az egész edényt vörösre festették, majd fekete mázzal vonták be úgy, hogy az alakok helyét üresen hagyták. Utána vékony vonalakkal rajzolták meg a részleteket. A térbeliséget takarással ábrázolták (31. kép).
         volutás kratér        kehely kratér      oszlop kratér         pszüktér           amfora       panathénaia           peliké
         volutás kratér        kehely kratér      oszlop kratér         pszüktér           amfora       panathénaia           peliké

32. kép. Vázatípusok görög megnevezései

18.
 Tervezz edényt geometrikus díszítéssel!
19.
 Készíts vörösalakos festményt! Fess le egy papírt vörösre! Dörzsöld át alaposan viasszal vagy fehér zsírkrétával! Fesd le fekete temperával! Ha megszáradt, karcold bele a mintát! Olyan hatású lesz, mint a régi vázafestmény.
Leckéhez tartozó extrák

A szobrászat mérföldkövei

A jelenetben a szobrászat történetének öt kiemelkedő alkotását ismerhetjük meg.

Ókori görög vázatípusok

Az ókori hellén vázakészítők mesterművei napjainkban fontos történeti források is.

Ókori Róma építészete

A későbbi európai építészetre nagy hatást gyakoroltak az ókori római épületek. A mai római...

Caracalla termái (Róma, 3. század)

A római császár pompás fürdőkomplexuma a 3. században épült.

Circus Maximus (Róma, 1. század)

Az ókori Róma hatalmas arénája elsősorban a kocsiversenyei miatt vált híressé.

Ókori római vízvezeték és út

A római civilizáció fejlettségének jó szintmérői a birodalmat behálózó kiváló út- és...

Pantheon

A Pantheon az egyik legjelentősebb és legjobb állapotban fennmaradt ókori római templom.

Pantheon (Róma, 2. század)

Az „összes isten temploma” teljes pompájában Hadrianus császár uralkodása alatt épült fel.

Forum Romanum

Az ókori Róma fő köztere az egyik leglátogatottabb turistalátványosság az örök város területén.

Titus diadalíve (Róma, 1. század)

A diadalívet a római császár a zsidók elleni győztes hadjárat emlékére emeltette a Forum Romanum...

Colosseum

A Colosseum i.sz. 80 óta Róma egyik legismertebb és leghatalmasabb építménye, mely a...

Colosseum (Róma, 1. század)

Az ókori Róma leghíresebb, romjaiban is fenséges amfiteátruma az 1. században épült.

Római gladiátorok (2. század)

A gladiátorok az ókori Római Birodalom arénáiban vívtak véres küzdelmet egymással és a...

Béke-oltár (Róma, Kr. e. 1. század)

Az első császár által építtetett hatalmas oltár az Augustus-kori művészet egyik legjelentősebb...

Római katona (Kr. e. 1. század)

Az ókori Római Birodalom hadseregének zsoldoskatonái kiválóan képzettek és jól felszereltek voltak.

Ókori római szenátor és felesége

Az ókori Róma társadalmának csúcsán elhelyezkedő szenátori rend tagjai bíbor szegélyű tógát...

Ókori római lakóház

A módosabb ókori római polgárok lakóházai változatos alaprajzú, sok helyiségből álló, tágas...

Az ókeresztény művészet

Az ókeresztény emlékek kiemelkedő értékű tanúi az első évezred keresztény halotti kultuszának.

Constantinus katonája (4. század)

A 4. század első harmadában uralkodó római császár idejében kezdődött a keleti birodalomrész...

Az ókeresztény művészet

Az ókeresztény emlékek kiemelkedő értékű tanúi az első évezred keresztény halotti kultuszának.

Cella trichora (Pécs)

A pécsi ókeresztény sírkamrák épületegyüttese különleges régészeti lelőhelynek számít.

Cella Septichora (Pécs, 4. század)

A pécsi ókeresztény sírkamrák épületegyüttese különleges régészeti lelőhelynek számít.

Bizánci császár (6. század)

„Róma örökösének”, a Bizánci Birodalomnak az élén a császár állt.

Hagia Szophia (Isztambul)

Az először a Bizánci, később pedig az Oszmán Birodalom vallási központjaként működő „Szent...

Török szultán (16. század)

Az Oszmán Birodalom élén az élet és halál urának számító szultánok álltak.

Pantheon (Róma, 2. század)

Az „összes isten temploma” teljes pompájában Hadrianus császár uralkodása alatt épült fel.

Hagia Szophia (Isztambul)

Az először a Bizánci, később pedig az Oszmán Birodalom vallási központjaként működő „Szent...

Avarok (8. század)

Az avarok a 6–8. században szilárd birodalmat hoztak létre a Kárpát-medencében.

Honfoglaló magyarok (ruhaviseletek)

A ruhadarabok az adott kor és terület népességének életmódjáról és kultúrájáról is árulkodnak.

Nagy Károly palotája (Aachen, 9. század)

Nagy Károly palotája a birodalom központja, és a kultúra fellegvára is volt.

A román építészeti stílus

Egy korai építészeti stílus, melynek jellemzői a vastag falak és a keskeny ablakok.

Pálos kolostor (Jakab-hegy)

A pécsi püspök 1225-ben építtette a pálos rendi kolostort a Mecsekben élő remeték számára.

Sankt Gallen-i apátság (11. század)

A kolostor épületegyüttese évszázadokig a bencés rend legfontosabb apátsága volt.

A tihanyi bencés apátság

A bencés apátságot I. András király alapította 1055-ben.

Ferde torony (Pisa, 14. század)

A pisai katedrális középkori harangtornya a világ leghíresebb ferde tornya.

Feldebrői katolikus sírtemplom

A 11. században épült plébániatemplom az egyik legkiemelkedőbb korai magyar építészeti emlék.

Jáki bencés apátság

A különleges kapuzatú, román stílusú bencés apátsági templom a 13. században épült fel Ják...

Középkori keresztény király

A trónszéken ülő, fejükön koronát viselő, kezükben a felségjelvényeket tartó keresztény...

Magyar koronázási ékszerek

A középkori uralkodók hatalmát jelképező öt magyar koronázási jelvény közül talán a Szent Korona...

Egyiptomi piramisok (Gíza, Kr. e. 26. század)

A gízai piramisok az egyetlenek, melyek az ókori világ csodái közül még ma is láthatók.

Akropolisz (Athén, Kr. e. 5. század)

A világ talán leghíresebb fellegvára, az athéni Akropolisz a periklészi békekorszakban épült.

Hagia Szophia (Isztambul)

Az először a Bizánci, később pedig az Oszmán Birodalom vallási központjaként működő „Szent...

Az ókori világ csodái

Az ókori világ csodái közül napjainkban már csak a gízai piramisok láthatóak.

Colosseum (Róma, 1. század)

Az ókori Róma leghíresebb, romjaiban is fenséges amfiteátruma az 1. században épült.

Ferde torony (Pisa, 14. század)

A pisai katedrális középkori harangtornya a világ leghíresebb ferde tornya.

Magyar koronázási ékszerek

A középkori uralkodók hatalmát jelképező öt magyar koronázási jelvény közül talán a Szent Korona...

Tutanhamon sírja (Kr. e. 14. század)

A 20. század egyik legnagyobb szenzációja az egyiptomi fáraó sírkamrájának feltárása volt.

Őskőkori barlang

Az emberiség történelmének első lakhelyei számos információt nyújtanak elődeink életmódjára...

Ókori görög vázatípusok

Az ókori hellén vázakészítők mesterművei napjainkban fontos történeti források is.

A szobrászat mérföldkövei

Geometrikus stílusú görög váza (Kr. e. 690 körül)

A Homérosz-váza

Zenészek egy görög vázán

Ókori görög vázatípusok

Ókori Róma építészete

Etruszk szarkofág egy házaspár alakjával (Cerveteri, Róma, Kr. e. 520 k.)

Etruszk sírkamra (Cerveteri, Róma, Kr. e. 4–2. sz.)

Etruszk falfestmény az ún. leopárdos sírból (Tarquinia, Kr. e. 5. sz. közepe)

Bronzból készült, ház alakú etruszk urna

Caracalla termái (Róma, 3. század)

Circus Maximus (Róma, 1. század)

Ókori római vízvezeték és út

Pantheon

Pantheon (Róma, 2. század)

A Forum Romanum romjai

A Forum Romanum romjai

Forum Romanum

Titus diadalíve (Róma, 1. század)

Colosseum

Colosseum (Róma, 1. század)

A római Colosseum

Gladiátorok egy római mozaikon

Gladiátorok

Római gladiátorok (2. század)

Hadrianus római császár (117–138)

Béke-oltár (Róma, Kr. e. 1. század)

Marcus Aurelius római császár (161–180)

Római katona (Kr. e. 1. század)

Ókori római szenátor és felesége

Nagy Sándor ábrázolása egy mozaikon (Pompeji, Kr. e. 2. sz.)

Ókori római lakóház

Nero római császár (54–68)

Az ókeresztény művészet

Constantinus katonája (4. század)

Jó pásztor ábrázolása

Az ókeresztény művészet

Cella trichora (Pécs)

Cella Septichora (Pécs, 4. század)

Bizánci császár (6. század)

Hagia Szophia (Isztambul)

Az isztambuli Hagia Szophia mecset belseje

Török szultán (16. század)

Pantheon (Róma, 2. század)

Hagia Szophia (Isztambul)

Avarok (8. század)

Tarsoly rekonstrukciója

Honfoglaló magyarok (ruhaviseletek)

A nagyszentmiklósi kincs néhány darabja

Díszes honfoglalás kori szablya (Karos-Eperjesszög)

Nagy Károly palotája (Aachen, 9. század)

A román építészeti stílus

Pálos kolostor (Jakab-hegy)

Sankt Gallen-i apátság (11. század)

A tihanyi bencés apátság

Ferde torony (Pisa, 14. század)

Díszes kódexlap

Díszes kódexlap

Feldebrői katolikus sírtemplom

Jáki bencés apátság

A magyar koronázási ékszerek

Középkori keresztény király

István ábrázolása a koronázási paláston

Magyar koronázási ékszerek

A Szent Korona felső részén lévő képek

A Szent Korona alsó része, az abroncs

Egyiptomi piramisok (Gíza, Kr. e. 26. század)

Akropolisz (Athén, Kr. e. 5. század)

Hagia Szophia (Isztambul)

Az ókori világ csodái

Colosseum (Róma, 1. század)

Ferde torony (Pisa, 14. század)

Magyar koronázási ékszerek

Tutanhamon sírja (Kr. e. 14. század)

Őskőkori barlang

Ókori görög vázatípusok

Kosárba helyezve!