Művészettörténet 7.

szobrászat
Izsó Miklós, Fadrusz János, Stróbl Alajos, Zala György














20. kép.  Izsó Miklós: Búsuló juhász (1862)
20. kép. Izsó Miklós: Búsuló juhász (1862)

22. kép. Fadrusz János: Toldi Miklós (1901). Lendületes alkotása a farkasokat puszta kézzel legyőző Toldit ábrázolja. A hős ifjú erőteljes mozdulata a romantika szenvedélyességét tükrözi
Ferenczy István életútja bebizonyította, hogy az 1800-as évek elején Magyarországon még nem volt igény a monumentális szobrászatra. Klasszicista szobrászunk idején nincs polgárságunk, amely portrészobrokat rendelt volna. A magyar nemzet hősi alakjait pedig – érthető okokból – a Habsburgok sem szerették túlzottan.
Nemzeti szobrászatunk legnagyobb alakja, Izsó Miklós (1831–1875) kezdetben Ferenczy kőfaragója volt. Szegény sorból származott, gyerekként a szabadságharcban is részt vett. A  müncheni Akadémián tanult, majd hazatérve megalkotta a  magyarság szimbolikus figuráját, a Búsuló juhász című szobrát. Az alkotás az 1848-as szabadságharcot gyászoló magyar nemzetet jelképezi. A figura testtartása az antik művészet síremlékeinek pózára emlékeztet, hiszen a szobrász ekkor még a klasszicizmus hatása alatt állt.
Izsó Miklós művészete kiteljesedését a Táncoló parasztok sorozatában érte el. Darabjait az 1860-as és 1870-es években készítette terrakottából*. A kis méret (26–30 cm) ellenére nagyon kifejező mozdulatok és részletgazdag mintázás jellemzi figuráit. Érzelmekben gazdag alakjai a magyar nép szabadságvágyának romantikus kifejezői.
Izsó Miklós legnagyobb érdeme, hogy szobrászatunkat európai szintre emelte.

18–19. kép. Izsó Miklós: Táncoló paraszt IX. és VI. (1870-es évek)

21. kép. Fadrusz János: Mátyás király-emlékmű (Kolozsvár, 1895–1902). A mellékalakok ruházata és hajviselete is a középkort idézi
























22. kép. Fadrusz János: Toldi Miklós (1901). Lendületes alkotása a farkasokat puszta kézzel legyőző Toldit ábrázolja. A hős ifjú erőteljes mozdulata a romantika szenvedélyességét tükrözi






21. kép. Fadrusz János: Mátyás király-emlékmű (Kolozsvár, 1895–1902). A mellékalakok ruházata és hajviselete is a középkort idézi

A Kiegyezés (1867) utáni korszak egyik legjelentősebb magyar szobrászművésze Fadrusz János (1858–1903). A bécsi Akadémiára felnőtt korában került. Már előtte is foglalkozott festészettel és díszítőszobrászattal. Fő műve a kolozsvári Mátyás király-emlékmű, a nemzeti függetlenség eszméjét hirdeti.
A monumentális szoborcsoport főalakjának mintázása lendületes. A ló testtartása erőt, Mátyás alakja pedig méltó­ságot sugároz. Az emlékmű a Millennium* egyik legszebb történelmi tárgyú plasztikája.
3.
Ki írta a Toldi című költeményt? Keresd ki a műből az ábrázolt jelenetet!
Hazánkban a századforduló szobrászai közül Stróbl Alajos (1856–1926) és Zala György (1858–1937) művei emelkednek ki a középszerű alkotások közül.
Stróbl a legtöbb kortársához hasonlóan Bécsben tanult. Korai művei közül az Önportréja érdemel említést. A művész fiatalkori szobra részletekben gazdag, kifejező alkotás.
Művészetének talán legszebb darabja az Anyánk című szobra. A tekintet és a megdőlt testtartás az anya lelki nyugalmát hangsúlyozza. Az életnagyságú márványszobor megkapó lélekábrázolás. Hiteles emberábrázolása a kortársak fölé emeli Stróbl művészetét.
24. kép. Stróbl Alajos: Anyánk (1892–1896)
24. kép. Stróbl Alajos: Anyánk (1892–1896)
23. kép. Stróbl Alajos: Önportré (1878)
23. kép. Stróbl Alajos: Önportré (1878)
Zala György a századforduló monumentális emlékmű­szobrászatának mestere. Bécsi és müncheni tanulmányévei után Budapest utcáit és tereit díszítette alkotásaival. Életének fő műve a Hősök terén található Millenniumi emlékmű.
25. kép. Zala György: Millenniumi emlékmű (Budapest, 1896–1929)

25. kép. Zala György: Millenniumi emlékmű (Budapest, 1896–1929)





28. kép. Zala György: Nagy Lajos (részlet az emlékműből)
28. kép. Zala György: Nagy Lajos (részlet az emlékműből)
26. kép. Zala György: Árpád fejedelem (részlet az emlékműből)

26. kép. Zala György: Árpád fejedelem (részlet az emlékműből)

27. kép. Zala György: Mátyás király tudósai körében (részlet az emlékműből)

27. kép. Zala György: Mátyás király tudósai körében (részlet az emlékműből)

A sokalakos kompozíció talapzatát Schickedanz Albert építész tervezte, alkalmazkodva a tér többi műtárgyához. Tengelyében egy monumentális korinthoszi oszlop áll. A 36 méter magas oszlop tetején az angyal figurája szinte elveszik.
Köré a Hét vezér alakja került. Közülük Árpád fejedelem erőteljes figuráját helyezte a középpontba. A fejedelem ruhája és lovának sörénye is a történelmi kor hangulatát igyekszik kifejezni. E központi részt két kolonnád fogja közre, ívesen zárva le a  teret. Oszlopai közé a magyar királyok szobrait helyezték. A  szobrok alatti talapzaton domborművek mesélnek a dicső múltról.
Az emlékmű legszebb szobraia Háború és a Béke alakjai – a kolonnádok belső szélén kaptak helyet.
Kosárba helyezve!