A kosarad üres

Vásárlás

Darab: 0

Összesen: 0,00

0

Himnusz

A boldogasszony anyánk...
Időben a legkorábbinak tekinthető ez a barokkos katolikus népének, amelynek a szövegében felismerhetünk ellenreformációs tendenciákat is.
Boldogasszony Anyánk ... (1714.)
Boldogasszony Anyánk, régi nagy Pátrónánk!
Nagy ínségben lévén, így szólít meg hazánk :
Magyarországról,
Édes hazánkról,
Ne felejtkezzél el
Szegény magyarokról!

Ó Atya Istennek kedves, szép leánya,
Krisztus Jézus Anyja, Szentlélek mátkája!
Magyarországról,
Édes hazánkról,
Ne felejtkezzél el
Szegény magyarokról!

Nyisd fel az egeket sok kiáltásunkra,
Anyai palástod fordítsd oltalmunkra.
Magyarországról,
Édes hazánkról,
Ne felejtkezzél el
Szegény magyarokról!

Kegyes szemeiddel tekints meg népedet,
Segéld meg áldásra magyar nemzetedet.
Magyarországról,
Édes hazánkról,
Ne felejtkezzél el
Szegény magyarokról!

Sírnak és zokognak árváknak szívei,
Hazánk pusztulásán özvegyek lelkei.
Magyarországról,
Édes hazánkról,
Ne felejtkezzél el
Szegény magyarokról!

Vedd el országodról, ezt a sok ínséget,
Melyben torkig úszunk. Ó nyerj békességet.
Magyarországról,
Édes hazánkról,
Ne felejtkezzél el
Szegény magyarokról!

Irtsd ki, édes Anyánk, az eretnekséget,
Magyar nemzetedből a hitetlenséget.
Magyarországról,
Édes hazánkról,
Ne felejtkezzél el
Szegény magyarokról!

Hogy mint Isten Anyját régen tiszteltenek,
Úgy minden magyarok most is dicsérjenek.
Magyarországról,
Édes hazánkról,
Ne felejtkezzél el
Szegény magyarokról!

Tudod, hogy Szent István örökségben hagyott,
Szent László király is minket reád bízott.
Magyarországról,
Édes hazánkról,
Ne felejtkezzél el
Szegény magyarokról!

Sokat Fiad ellen, megvalljuk, vétettünk,
De könyörögj értünk, s hozzája megtérünk.
Magyarországról,
Édes hazánkról,
Ne felejtkezzél el
Szegény magyarokról!

Jézus Fiad előtt hajts térdet érettünk,
Mert ha nem cselekszel egy lábig elveszünk.
Magyarországról,
Édes hazánkról,
Ne felejtkezzél el
Szegény magyarokról!

Dicséret, dicsőség legyen az Atyának,
A te szent Fiadnak s Szentlélek mátkádnak.
Magyarországról,
Édes hazánkról,
Ne felejtkezzél el
Szegény magyarokról!
in 284.sz. Bogisich:
Őseink Buzgósága (1888)
- Szoszna: Énekgyűjtemény (1714); Hozsanna!
Teljes kottás népénekeskönyv A Harmat-Sík
"Szent vagy uram!" énektár énekeivel...
A liturgikus reform alapján
átdolgozott és bővített kiadás
Szerkesztette Bárdos Lajos és Werner Alajos
Bp.1995. 410-411.o.
Táblaképek a nagytólaki oltárszárnyról, ~1490. Bal felső sarokban Szent István, majd Szent László, Szent Imre és Szent Miklós

Táblaképek a nagytólaki oltárszárnyról, ~1490.
Bal felső sarokban Szent István, majd Szent László,
Szent Imre és Szent Miklós

A XVII. századi festmény a török elleni háború gondolatát fejezi ki: a központban Mária, a magyarok védőszentje, mellette címeres térkép - Magyarország jelképe, a földön pedig jól felismerhető Lipót császár egyházi és világi főméltóságok körében.

A XVII. századi festmény a török elleni
háború gondolatát fejezi ki:
a központban Mária, a magyarok védőszentje,
mellette címeres térkép - Magyarország jelképe,
a földön pedig jól felismerhető
Lipót császár egyházi és világi
főméltóságok körében.

A 16. századtól - az ellenreformáció térnyerésével - alakultak ki Európa-szerte az ún. néphimnuszok. Magyarországon a 18. században két néphimnuszként énekelt vallásos dal terjedt el, főleg egyházi, de világi ünnepeken is elhangzott. Régi énekeskönyvekben megtalálható az "Ah, hol vagy magyarok tündöklő csillaga..." és a "Boldogasszony anyánk..." kezdetű ének. Mindkettő régi magyar, élő hagyományokhoz kapcsolódik Szent István, illetve Szűz Mária, Magyarország védőszentje vallásos kultuszához. Népszerűségük, megmaradásuk alapköve az volt, hogy sokan ismerték, zenei és gondolati tartalmát mélyen átérezték, egyetértettek vele s mint egy fohászt együtt tudták énekelni.

A török uralom alóli felszabadulás után felelevenedett a Mária-kultusz, a "Patrona Hungariae" új reneszánszát élte. A kortárs levelek, naplók, röpiratok forgatása azt mutatja, hogy ez a gondolat a korabeli magyarok testi és lelki szükséglete volt, úgy tekintették, hogy segített a török leverésében. I. Lipót (1657-1705) újból felajánlotta Magyarországot a Magyarok Nagyasszonyának 1693-ban. Az énekek kifejeztek egy bizonyos közszellemet, Mária országának eszméjét, az éneklők a magyarság egységét jelképezték. Ilyen lehetett még a Rákóczi induló is, mint világi dallam.

A magyar katolikusság legkedvesebb éneke, a Boldogasszony Anyánk valószínűleg már a 18. század elején keletkezett. Legkorábbi lejegyzett szövegét Szoszna Demeter , pannonhalmi bencés szerzetes 1715-ös énekeskönyvéből ismerhetjük. A vers szerzője bizonyára rendtársa, Lancsics Demeter (1737) volt. A legrégebbi dallamcsírája a Deák-Szentes -féle, lejegyzett egyházi énekeket tartalmazó 1774-es énekeskönyvéből ismert. 1793-ban már "nationalis cantitio", azaz nemzeti énekként említik írásos források.
Népdalgyűjtő tudósaink népdalként is találkoztak ezzel a Mária himnusszal, a boldogságos Mária-énekek csoportjában, két dallamváltozatban is, főként a Dunántúlon, sok újkori ráhúzással is.
Kosárba helyezve!