A kosarad üres

Vásárlás

Darab: 0

Összesen: 0,00

0

A Föld, amelyen élünk 9.

Berendezkedés a Földön
324. ábra. Az emberfélék és az emberszabású majmok nemzetségei a főemlősök rendjéből fejlődtek ki az evolúció során. Az emberfélék fejlődési vonala a későbbiekben többször elágazott. Egyes ágak (pl. az Australopithecus és a Neander-völgyi ember) a fejlődés zsákutcáit jelentették. A legéletképesebb vonalon több mint 2 millió évvel ezelőtt jelent meg az a faj, amelyből félmillió évvel ezelőtt kialakulhatott a modern ember.

324. ábra. Az emberfélék és az emberszabású majmok nemzetségei a főemlősök rendjéből fejlődtek ki az evolúció során. Az emberfélék fejlődési vonala a későbbiekben többször elágazott. Egyes ágak (pl. az Australopithecus és a Neander-völgyi ember) a fejlődés zsákutcáit jelentették. A legéletképesebb vonalon több mint 2 millió évvel ezelőtt jelent meg az a faj, amelyből félmillió évvel ezelőtt kialakulhatott a modern ember.

Az ember színre lép
Két lábon a Földön
Mikor alakultak ki az első élőlények a Földön?
Mikor jelent meg a Homo sapiens? Miben különbözik az emberelődöktől?
Melyek az ember életfeltételei?
„A természet varázsát ontja bőven / a fűben, a virágban és a kőben. / Ó, nincs a Földön oly silány anyag, / Mely így vagy úgy, ne szolgálná javad: / De nincs oly jó, melyben ne volna vész, / Ha balga módra véle visszaélsz!” – írta William Shakespeare.
Az eddigiekben megismerted a természet bonyolult kapcsolatrendszerét, és láttad, hogyan avatkozik bele lépten-nyomon az ember. Az emberiség létezésének időtartama azonban csak egy pillanat a Föld történetéhez képest, hiszen az emberi faj (Homo sapiens) megjelenése mindössze félmillió évvel ezelőtt történhetett. Kialakulása hosszú evolúciós folyamat eredménye (324, 325). Máig is vitatott, hogy pontosan milyen fejlődési utat járt be, és hogyan népesítette be a Földet.
Készítsd el az első emberfélék elterjedési térképét a 27. szemelvény alapján!
Járj utána, milyen más elméletek léteznek az itt olvasottakon kívül!
Kísérd végig az emberi faj és a modern ember kialakulását a 324–325. ábra segítségével!
325. ábra. A Homo nemzetség első faja a Homo habilis volt. Belőle alakult ki Afrikában kb. 1,6 millió évvel ezelőtt a második emberi faj, a Homo erectus. Képviselői valószínűleg már kezdetleges beszéddel cserélték ki egymással a gondolataikat, és maguk készítette eszközök segítették az életüket. A beszéd és az eszközkészítés felgyorsította az emberi evolúciót. A Homo erectusok egy része mintegy 800 ezer évvel ezelőtt kivándorolt Afrikából, és Európában kifejlődött belőlük a Homo sapiens egyik alfaja, a Neander-völgyi ember. Az Afrikában maradt Homo erectusokból kialakult a Homo sapiens egy másik alfaja, amely 50 ezer évvel ezelőtt vándorolt Európába. Ott kiszorította élőhelyéről a Neander-völgyi embert, amely így végleg kipusztult.

325. ábra. A Homo nemzetség első faja a Homo habilis volt. Belőle alakult ki Afrikában kb. 1,6 millió évvel ezelőtt a második emberi faj, a Homo erectus. Képviselői valószínűleg már kezdetleges beszéddel cserélték ki egymással a gondolataikat, és maguk készítette eszközök segítették az életüket. A beszéd és az eszközkészítés felgyorsította az emberi evolúciót. A Homo erectusok egy része mintegy 800 ezer évvel ezelőtt kivándorolt Afrikából, és Európában kifejlődött belőlük a Homo sapiens egyik alfaja, a Neander-völgyi ember. Az Afrikában maradt Homo erectusokból kialakult a Homo sapiens egy másik alfaja, amely 50 ezer évvel ezelőtt vándorolt Európába. Ott kiszorította élőhelyéről a Neander-völgyi embert, amely így végleg kipusztult.

27
Hogyan népesítették be a Földet az első emberfélék?
Jelenleg általános az a nézet, hogy a modern ember (Homo sapiens sapiens) kialakulása többé-kevésbé egyenes ágon, a Homo habilis és Homo erectus fejlődési vonalon történt. Az előembert (Homo habilis) az ősember (Homo erectus) elődjének tekintik. Ám amíg az előember maradványait csupán Afrika területén, addig az ősemberét Németországban, Magyarországon, Jáván és Kínában is megtalálták. A legidősebb Homo habilis leletek alig több mint 2 millió évesek, viszont a Jáván megtalált Homo erectus korát 1,9 millió évesnek határozták meg. Ha ez igaz, akkor a Homo erectusoknak csak 200-300 ezer év állt rendelkezésükre, hogy ilyen nagy távolságra elterjedjenek. Ez pedig hihetetlenül rövid idő, ezért a nagy területen való előfordulásuk magyarázatára több elmélet született. A tudósok egy része továbbra is úgy gondolja, hogy a Homo erectus a Föld egyetlen részén, Kelet- és Dél-Afrikában alakult ki. Mások viszont úgy hiszik, hogy ennél jóval kiterjedtebb térségből származik, amely magában foglalja Észak-Afrikát, Európát és Ázsiát is. Az Európában és Észak-Afrikában talált Homo erectus leletek megállapított kora alapján Afrika keleti és déli részéről való idevándorlásuk lehetségesnek látszik. A Jáván megtalált lelet viszont túl idősnek tűnik. Ezért felmerült annak a lehetősége, hogy a faj Ázsiából terjedt szét. E feltételezés igazolására genetikai vizsgálatokat végeztek. Az eredmények túlnyomó többsége azt bizonyítja, hogy az emberré válás korai szakaszának központja mégiscsak Afrikában volt.
Az alkalmazkodás megoszt és összefog
Befolyásolhatták-e éghajlat-ingadozások az emberi faj fejlődését? Mivel indokolod ezt?
Amikor véget ért az utolsó jégkorszak, kb. 5 millió ember élhetett a Földön. Főleg gyűjtögetéssel és vadászattal szerezték élelmüket. Az egyre gyarapodó emberiség arra kényszerült, hogy a Föld újabb és újabb területein szerezzen magának életteret. A jégtakaró visszahúzódásával a már korábban birtokba vett szárazföldön, Eurázsiában északabbra, a hideg övezetbe is elvándorolhatott. A földrészek között szárazföldi hidak jöttek létre, amelyeken át újabb földrészeket is meghódíthatott. Így jutott el Amerikába, illetve a Délkelet-ázsiai-szigetvilágba és azon keresztül Ausztráliába. Ám az új élőhelyek természeti adottságaihoz alkalmazkodnia kellett. Új táplálékokra talált, amelyeket már nemcsak elvett a természettől, hanem kigondolta és megtanulta termesztésük, tenyésztésük módját is, tehát mezőgazdálkodásba kezdett. A Homo sapiens fejlődéstörténeti szempontból kevésbé igazodik a környezet életfeltételeihez, mint más élőlények. Ehelyett megpróbálja saját céljainak megfelelően átformálni a külvilágot, amelyet magas fokú gondolkodási képessége tesz lehetővé. Testfelépítése és genetikai tulajdonságai már nem változtak lényegesen az évezredek során. Ezért az emberi faj egysége máig fennmaradt. A modern embernek az élővilágban egyedülálló sajátossága, hogy beszédképessége révén élettapasztalatait nemcsak genetikai úton, hanem kultúrájában is tovább tudja örökíteni az utódnemzedékekre.
Azonban a Föld különböző tájain különbözőek és sajátosak a természeti adottságok, amelyek megkívánták az emberi szervezet bizonyos fokú alkalmazkodását. Nemzedékről nemzedékre azok a tulajdonságok öröklődtek tovább, amelyek az adott környezetben a legelőnyösebbek voltak. Az egyre nagyobb területen szétterjedő emberiség egyes csoportjai földrajzilag elkülönültek egymástól, ami elszigetelődésükhöz vezetett. A tulajdonságok természetes kiválogatódása, az elszigetelődés és az öröklődést szabályozó génállományban bekövetkezett kisebb változások különböző nagyrasszok és emberfajták kialakulását okozták. Az emberiség négy nagyrasszra: az europidra, a mongolidra, a negridre és az ausztralidra oszlik (326, 328). Ezek számtalan emberfajtát foglalnak magukba, amelyek külső és belső tulajdonságaik alapján szintén különböznek egymástól.

326. ábra. Az europid nagyrasszba tartozó embereknek általában világos a szem-, haj- és bőrszínük, egyenes vagy kissé hullámos a hajuk, és erőteljes a testszőrzetük. Európában északról dél felé haladva általában csökken a termetük, és egyre sötétebb színek jellemzik a testüket. Az észak-európaiak pl. általában magasak, világos bőrűek, szőke hajúak és kék szeműek (balra), a dél-európaiaknak viszont kreol a bőrük, fekete a hajuk és barna a szemük (középen), akárcsak a Közel-Keleten és Észak-Afrikában élő araboknak (jobbra).

328. ábra. Az emberiség több mint fele a mongolid nagyrasszba tartozik (balra). Közéjük tartoznak az eszkimók és az amerikai indiánok éppúgy, mint a kínaiak. Általában apró termetűek. Hajuk fekete és egyenes szálú, bőrük világosbarna árnyalatú. Szemük barna, és belső szemzugukat mongolredő takarja. A negrid nagyrasszba tartozó embernek (középen) sötét bőrük, gyapjas fekete hajuk, széles orruk és húsos ajkuk van. Ausztrália őslakói az ausztralid nagyrasszba tartoznak (jobbra). Számuk ma már kevesebb 50 ezernél. Magas termetűek, igen sötét bőrűek, és a negrideknél dúsabb a szőrzetük.

328. ábra. Az emberiség több mint fele a mongolid nagyrasszba tartozik (balra). Közéjük tartoznak az eszkimók és az amerikai indiánok éppúgy, mint a kínaiak. Általában apró termetűek. Hajuk fekete és egyenes szálú, bőrük világosbarna árnyalatú. Szemük barna, és belső szemzugukat mongolredő takarja. A negrid nagyrasszba tartozó embernek (középen) sötét bőrük, gyapjas fekete hajuk, széles orruk és húsos ajkuk van. Ausztrália őslakói az ausztralid nagyrasszba tartoznak (jobbra). Számuk ma már kevesebb 50 ezernél. Magas termetűek, igen sötét bőrűek, és a negrideknél dúsabb a szőrzetük.
328. ábra. Az emberiség több mint fele a mongolid nagyrasszba tartozik (balra). Közéjük tartoznak az eszkimók és az amerikai indiánok éppúgy, mint a kínaiak. Általában apró termetűek. Hajuk fekete és egyenes szálú, bőrük világosbarna árnyalatú. Szemük barna, és belső szemzugukat mongolredő takarja. A negrid nagyrasszba tartozó embernek (középen) sötét bőrük, gyapjas fekete hajuk, széles orruk és húsos ajkuk van. Ausztrália őslakói az ausztralid nagyrasszba tartoznak (jobbra). Számuk ma már kevesebb 50 ezernél. Magas termetűek, igen sötét bőrűek, és a negrideknél dúsabb a szőrzetük.
328. ábra. Az emberiség több mint fele a mongolid nagyrasszba tartozik (balra). Közéjük tartoznak az eszkimók és az amerikai indiánok éppúgy, mint a kínaiak. Általában apró termetűek. Hajuk fekete és egyenes szálú, bőrük világosbarna árnyalatú. Szemük barna, és belső szemzugukat mongolredő takarja. A negrid nagyrasszba tartozó embernek (középen) sötét bőrük, gyapjas fekete hajuk, széles orruk és húsos ajkuk van. Ausztrália őslakói az ausztralid nagyrasszba tartoznak (jobbra). Számuk ma már kevesebb 50 ezernél. Magas termetűek, igen sötét bőrűek, és a negrideknél dúsabb a szőrzetük.
Olvasd le a 326. és a 328. ábra képeiről, hogy mi jellemzi az egyes nagyraszszokba tartozó embereket!
Beszéljétek meg, milyen változások várhatók a nagyrasszok elterjedésében!
Olvasd le a 327. ábráról a nagyrasszok jelenlegi elterjedésének területét! Adj magyarázatot a bekövetkezett változásokra!

327. ábra. Az emberiség fejlődésének történetéből kiemelhetők bizonyos események, amelyek viszonylag rövid idő alatt nagy változásokat eredményeztek a nagyrasszok térbeli elhelyezkedésében. Ezek lehetnek természeti hatások, de lehetnek társadalmi folyamatok is (pl. népvándorlások, felfedezések és hódítások, gyarmatosítás). Minél előbbre haladunk a társadalom történetében, annál jellemzőbbek a társadalmi okokra visszavezethető és egyre gyorsabban lezajló átrendeződések. Pl. a gyarmatosítások idején néhány évszázad alatt megváltozott a nagyrasszok elhelyezkedése a Földön. Emberfajták sodródtak a kihalás szélére, tömegeket telepítettek át egyik földrészről a másikra, vagy százezrek telepedtek át önszántukból a világ más részeire.

327. ábra. Az emberiség fejlődésének történetéből kiemelhetők bizonyos események, amelyek viszonylag rövid idő alatt nagy változásokat eredményeztek a nagyrasszok térbeli elhelyezkedésében. Ezek lehetnek természeti hatások, de lehetnek társadalmi folyamatok is (pl. népvándorlások, felfedezések és hódítások, gyarmatosítás). Minél előbbre haladunk a társadalom történetében, annál jellemzőbbek a társadalmi okokra visszavezethető és egyre gyorsabban lezajló átrendeződések. Pl. a gyarmatosítások idején néhány évszázad alatt megváltozott a nagyrasszok elhelyezkedése a Földön. Emberfajták sodródtak a kihalás szélére, tömegeket telepítettek át egyik földrészről a másikra, vagy százezrek telepedtek át önszántukból a világ más részeire.
327. ábra. Az emberiség fejlődésének történetéből kiemelhetők bizonyos események, amelyek viszonylag rövid idő alatt nagy változásokat eredményeztek a nagyrasszok térbeli elhelyezkedésében. Ezek lehetnek természeti hatások, de lehetnek társadalmi folyamatok is (pl. népvándorlások, felfedezések és hódítások, gyarmatosítás). Minél előbbre haladunk a társadalom történetében, annál jellemzőbbek a társadalmi okokra visszavezethető és egyre gyorsabban lezajló átrendeződések. Pl. a gyarmatosítások idején néhány évszázad alatt megváltozott a nagyrasszok elhelyezkedése a Földön. Emberfajták sodródtak a kihalás szélére, tömegeket telepítettek át egyik földrészről a másikra, vagy százezrek telepedtek át önszántukból a világ más részeire.
Kosárba helyezve!