A kosarad üres

Vásárlás

Darab: 0

Összesen: 0,00

0

Kémia 9.

Bevezetés
Napjainkban a kémiai tudományok rohamos fejlődését a mindennapi ember számára is gyakran közismertté váló új anyagok teszik érdekessé és jelentőssé. A tudományos ismeretek és a mérési eljárások fejlődése következtében a leíró ismeretek helyébe egyre inkább az általános összefüggéseket feltáró és a tényeket rendszerbe foglaló szerkezeti ismeretek léptek.
Tankönyvsorozatunk első könyve, a hetedik osztályos könyv a kémiai alapismereteket tartalmazza. A második kötetben az elemek és a szervetlen vegyületek fizikai és kémiai tulajdonságainak leírását a szerkezet és a tulajdonságok összefüggése alapján fogalmaztuk meg. Mindkét könyvben külön hangsúlyt kapnak a mindennapi életünkben megfigyelhető, egészségünk és környezetünk védelme szempontjából is jelentős kémiai ismeretek.
Ez a tankönyv az anyagok szerkezetéről, a kémiai kötésekről, az atomok, az ionok és a molekulák felépítéséről, a makroszkopikus rendszerekről kíván az előző években megszerzett ismeretek alapján, azokat kiegészítve, átfogó rendszerező képet nyújtani. Ezt követik az általános kémiai törvények. Fontosnak tartjuk, hogy megértsétek a különféle anyagok tulajdonságait, és meg tudjátok magyarázni azokat. Például: miért reakcióképesek egyes anyagok már szobahőmérsékleten is és miért reakcióképtelenek mások.
A tanulandó anyag megfogalmazásával és a gazdag szemléltetési lehetőség kihasználásával az volt a célunk, hogy megkönnyítsük számotokra az értelmesen végzett ismeretszerzést, a látott, hallott, megbeszélt, olvasott, és így elsajátított ismeretek alapján történő gondolkodást.
Az előző kötetekhez hasonlóan az elméleti anyag megértését ebben a tankönyvben is számos kísérlet és fénykép segíti. Továbbra is törekedtünk arra, hogy kísérleti tapasztalat ne maradjon magyarázat nélkül.
Ez a tankönyv amellett, hogy az előző években megszerzett ismereteket új összefüggésekben ismétli át, új, érdekes fejezeteket, esetenként a tantervben megfogalmazott igényeken túli részeket is tartalmaz. Ezzel kívántuk elősegíteni egyrészt az egyes anyagrészek felidézését, másrészt további ismereteket nyújtani azoknak, akik korábbi tanulmányaik alatt a kémiát megszerették és felismerték, hogy nagy szükség van olyan emberekre, akiknek az átlagosnál több a kémiai ismeretük.
Maradandó élményszerzést, jó munkát és eredményeket kívánnak
a Szerzők
Leckéhez tartozó extrák

Mit gondoltak régen és mit tudnak ma az atomról?

Az atommodellek történetén keresztül ismerjük meg az atom felépítését.

Az atommodellek fejlődése

Az atom szerkezetéről alkotott felfogások, nézetek kialakulásának főbb állomásai napjainkig.

A Rutherford-kísérlet

A Rutherford-kísérlettel sikerült kimutatni a pozitív töltésű atommagok létét. Az eredmények egy új atommodell kidolgozásához szolgáltak alapul.

A Bohr-féle atommodell

A 20. század elején az egyik legjelentősebb kutatás az atomok szerkezetére irányult.

Elemi részecskék

A kvarkok és a leptonok építik fel az anyagot, a kölcsönhatásokat a bozonok közvetítik.

Hogyan épül fel egy atom?

Az atom alkotórészeiről szól a tananyag.

Aktív? Rádió? Radioaktivitás

A radioaktív sugárzás felfedezésével, valamint pozitív és negatív alkalmazásaival ismertet meg a tananyag.

Radioaktivitás

A nem stabil atommagok bomlásának folyamatát nevezzük radioaktivitásnak.

Marie Curie laboratóriuma

A fizikai és a kémiai Nobel-díjat is elnyerő Marie Curie a tudománytörténet talán legismertebb női alakja.

Pajzsmirigy

Fontos hormontermelő mirigy. Hormonjai az anyagcsere intenzitására és a kalciumháztartásra hatnak.

Hogyan működik a PET-CT?

A PET-CT segítségével sebek ejtése nélkül szerezhetünk vizuális információt szervezetünk belső részének anatómiai felépítéséről és működéséről.

Letűnt korok detektívei

A történelem nem mindig alapul száraz tényeken, olykor komoly kutatómunkát végeznek múltunk feltárásában.

Aktív? Rádió? Radioaktivitás

A radioaktív sugárzás felfedezésével, valamint pozitív és negatív alkalmazásaival ismertet meg a tananyag.

Láncreakció

Az atommaghasadás során felszabaduló energia felhasználható békés és hadászati célokra is.

A paksi atomerőmű

Maghasadás? Láncreakció? Hűtővíz? Turbina? Transzformátor? Hogyan működik egy atomerőmű?

Atomerőmű

A magreakció eredményeként felszabaduló energiát villamosenergia-termelésre használják.

Atombomba (1945)

A történelem egyik legpusztítóbb fegyverének kifejlesztésében magyar tudósok is részt vettek.

A Nap

A Nap átmérője Földünkének kb. 109-szerese. Anyagának nagy része hidrogén.

Fúziós reaktor

Az atommagfúzió környezetbarát, gyakorlatilag korlátlan energiaforrásként fog szolgálni.

A kalcium atompályái

Az animáció bemutatja a kalciumatom s és p atompályáinak szerkezetét.

A kalcium atompályái

Az animáció bemutatja a kalciumatom s és p atompályáinak szerkezetét.

Folyadékok viszkozitása

Gondolkoztál már rajta, miért folyik ki egy kanálból a méz lassabban, mint a víz?

Nátrium és klór reakciója

Két, külön-külön igen mérgező elem egyesül heves exoterm reakcióban az élethez nélkülözhetetlen konyhasóvá.

Nátrium-klorid (NaCl)

A kősó vagy konyhasó az egyik legfontosabb nátriumvegyület. Az élő szervezet számára nélkülözhetetlen.

Nátrium-klorid (NaCl)

A kősó vagy konyhasó az egyik legfontosabb nátriumvegyület. Az élő szervezet számára nélkülözhetetlen.

Lapon középpontos kockarács

A lapon középpontos kockarács a fématomtörzsek legszorosabb illeszkedését teszi lehetővé.

Tércentrált kockarács

A térben középpontos kockarács a legkevésbé szoros illeszkedésű fémrács.

Hatszöges fémrács

A hatszöges (hexagonális) fémrácsot kialakító fémek ridegek, nehezen megmunkálhatóak.

Fémek

A fématomok szabályos szerkezetű fémrácsokat alkotnak.

Hidrogénmolekula kialakulása

A hidrogénmolekulában a hidrogénatomokat kovalens kötés tartja össze.

Szilícium-dioxid (SiO₂)

Polimorf vegyület, legfontosabb módosulata a kvarc.

Oxigén (O₂) (középfok)

A Föld leggyakoribb eleme, mely az élethez nélkülözhetetlen.

Nitrogén (N₂) (középfok)

Színtelen, szagtalan, nem reakcióképes gáz, a levegő 78,1 térfogatszázalékát alkotja.

Víz (H₂O)

A víz hidrogén és oxigén nagyon stabil vegyülete, mely az élethez nélkülözhetetlen. A természetben mindhárom halmazállapotban előfordul.

Szén-monoxid (CO) (középfok)

Színtelen, szagtalan, mérgező gáz, mely sok halálos áldozatot követel a hibás tüzelőberendezések miatt.

Klór (Cl₂)

A halogének egyik képviselője. Zöldessárga színű, fojtó szagú, mérgező gáz.

Hidrogén-klorid (HCl)

Színtelen, szúros szagú gáz, melynek vizes oldata a sósav.

Bór-trifluorid (BF₃)

Színtelen, szúrós szagú, a levegőnél nagyobb sűrűségű gáz, mely nedves levegő hatására fehér füstöt képez.

Metán (CH₄)

A normális szénláncú alkánok homológsorának első tagja.

Etánmolekula konformációi

Az etánmolekula a fedő, vagy a stabilabb nyitott konformációt veheti fel.

Ammónia (NH₃)

Színtelen, szúrós szagú gáz, melynek vizes oldata a szalmiákszesz.

Etén (etilén) (C₂H₄)

Az alk-1-ének homológsorának első tagja.

Vízsugár eltérítése

Meglepő jelenséget tapasztalhatunk, ha egy elektrosztatikusan feltöltött vonalzót tartunk folyó csapvíz mellé.

Szén-tetraklorid (CCl₄)

Színtelen, édeskés szagú, mérgező folyadék. Jól oldja a zsírokat és olajokat.

Hogyan tapad a gekkók talpa?

A gekkók képesek a falakon vagy a mennyezeten is közlekedni. Az animáció bemutatja a lábak tapadásának magyarázatát.

Folyadékok felületi feszültsége

Filmünkben borotvapenge úszását figyeljük meg különböző folyadékok felszínén.

Olvadás és fagyás

A vízmolekulák között a fagyás során hidrogénkötések alakulnak ki, és kristályos szerkezet jön létre.

Jéghegyek

A jéghegyek kisebb-nagyobb, tengeren úszó, édesvízből álló jégtömegek.

DNS

A sejtekben a genetikai információ hordozója.

Gyémánt

Az elemi szén egyik kristályos allotrop módosulata. A legkeményebb természetes anyag.

Szilícium-dioxid (SiO₂)

Polimorf vegyület, legfontosabb módosulata a kvarc.

Kén (S₈)

A földkéreg 16. leggyakoribb eleme sárga színű, szagtalan, szilárd anyag. Egyik legismertebb vegyülete a pirit, melyet a „bolondok aranyának” is neveznek.

Jódkristály

Acélszürke színű szilárd anyag, mely melegítésre szublimál. Alkoholos oldata a jódtinktúra.

Grafit

Az elemi szén egyik kristályos allotrop módosulata.

Fullerén (C₆₀)

Az elemi szén egyik kristályos allotrop módosulata, melyet az 1980-as évek végén fedeztek fel.

Oxóniumion (H₃O⁺)

A savas kémhatásért felelős összetett ion.

Ammóniumion (NH₄⁺)

Ammóniából protonfelvétellel (datív kötéssel) képződő összetett ion.

Hidrogéngáz előállítása

Állítsunk elő hidrogéngázt cinkpor és sósav oldat segítségével! Nézzük meg, hogy a távoli jövőben mi lesz az alapja a hidrogénmeghajtású autóknak.

Folyadékok viszkozitása

Gondolkoztál már rajta, miért folyik ki egy kanálból a méz lassabban, mint a víz?

Hasonló a hasonlóban oldódik

Apoláris oldószerben az apoláris anyagok, poláris oldószerekben pedig a polárisok oldódnak jól.

Hidrogén-klorid oldódása vízben

Az oldódás során keletkező nyomáscsökkenés szökőkútként szívja be a vizet a lombikba.

NaCl oldódása

A konyhasó vízben oldódik: az ionok körül a poláris vízmolekulák hidrátburkot képeznek.

Halmazállapot-változások

A gáz, folyékony és szilárd halmazállapotok közötti átmenet a halmazállapot-változás.

Az endoterm reakció

Bárium-hidroxidot és ammónium-nitrátot reagáltatunk egymással, mely során hőt vonnak el a környezetüktől.

Az exoterm reakció

Kénpor és cinkpor melegítés hatására reagálnak egymással, miközben hő szabadul fel.

Felhő- és csapadékképződés, felhőtípusok

Az elpárolgó vízből változatos alakú felhők képződnek, majd a víz csapadékként visszajut a felszínre.

Málnaszőkítés

A felületi megkötőképességet vizsgáljuk nagy fajlagos felületű aktív szénen adszorbeált málnaszörppel.

Fullerén (C₆₀)

Az elemi szén egyik kristályos allotrop módosulata, melyet az 1980-as évek végén fedeztek fel.

Hogyan csoportosíthatók a kémiai reakciók?

Kísérleteken keresztül megismerheted a kémiai reakciók típusait.

Ammónia és hidrogén-klorid reakciója

Ammónia és hidrogén-klorid reakciója során ionkötésű vegyület, ammónium-klorid keletkezik.

Nátrium és klór reakciója

Két, külön-külön igen mérgező elem egyesül heves exoterm reakcióban az élethez nélkülözhetetlen konyhasóvá.

Minden veszélyes, ami kémia?

A kémiai reakciók leírásához nyújt segítséget a tananyag.

Kén és cink egyesülése

Kénpor és cinkpor reagálnak egymással Bunsen-láng hatására, heves, exoterm reakcióban.

Az endoterm reakció

Bárium-hidroxidot és ammónium-nitrátot reagáltatunk egymással, mely során hőt vonnak el a környezetüktől.

Az exoterm reakció

Kénpor és cinkpor melegítés hatására reagálnak egymással, miközben hő szabadul fel.

A víz, mint katalizátor 1

Ammónium-nitrát, cink és ammónium-klorid keverékének exoterm reakcióját indítjuk be víz hozzáadásával.

A víz, mint katalizátor 2

Alumínium és jód keverékének erősen exoterm reakcióját indítjuk be pár csepp víz hozzáadásával.

Hamu alatt lapul a tűz

A katalizátorokkal elősegíthetjük olyan reakciók végbemenetelét, melyek anélkül nem jönnének létre.

Enzimműködés

Az enzimek biokémiai reakciókat katalizáló fehérjemolekulák, melyek működése szabályozható.

A koncentráció hatása a kémiai egyensúlyra

Kobalt(II)-klorid színének vizsgálata vízben és sósavban.

Ammónia előállítása elemeiből (Haber–Bosch-eljárás)

Az ammóniát elemeiből az iparban magas hőmérsékleten, nagy nyomáson vaskatalizátor jelenlétében állítják elő.

A hőmérséklet hatása a kémiai egyensúlyra

Kobalt (II)-klorid oldat színének változása melegítés és hűtés hatására.

A nyomásváltozas hatása a kémiai egyensúlyra

Vízben oldott szén-dioxid vizsgálata szénsavas vizet tartalmazó palackban.

Virágindikátor

A lila és bordó virágok sav-bázis indikátorként is használhatók.

Magnézium égése szén-dioxidban

A magnézium olyan heves reakcióban ég, hogy még a szén-dioxidot is redukálja, így jutva további oxigénhez.

Redoxireakció (aluminotermit reakció)

Vas(III)-oxid és elemi alumínium keverékét reagáltatjuk egy igen heves redoxireakcióban elemi vassá és alumínium(III)-oxiddá.

Daniell-elem

Cink-szulfát-oldatba merített cinklemez és réz-szulfát-oldatba tett rézlemez, valamint egy sóhíd segítségével áramot fejlesztünk.

Alkáli elem

Az alkáli elemek belsejében lejátszódó elektrokémiai folyamatok áramot termelnek.

Gyümölcselemek

Tudunk kis feszültségű áramot fejleszteni a Daniell-elem mintájára, gyümölcsök segítségével is.

Savas akkumulátor

A savas akkumulátorban lejátszódó elektrokémiai folyamatok áramot termelnek.

Tüzelőanyag-cella

Autók környezetbarát meghajtását biztosítja: benne a hidrogén és az oxigén vízzé alakul.

Alkáli elem

Az alkáli elemek belsejében lejátszódó elektrokémiai folyamatok áramot termelnek.

Cink és sósav reakciója

A cink sósavban hidrogéngáz képződése közben oldódik.

Nátrium-szulfát elektrolízise

Oxigén- és hidrogéngázt fejlesztünk, mely során az anód körül savas, míg a katód körül lúgos kémhatást tapasztalunk.

Alumíniumkohó

Az alumíniumkohókban timföldből elektrolízissel állítanak elő fémalumíniumot.

Ezüstvirág rajzolása elektrolízissel

Ezüst-nitrát-oldatba mártott alumíniumanód és -katód között idézünk elő ezüstkiválást.

Az atommodellek fejlődése

Az atom szerkezetéről alkotott felfogások, nézetek kialakulásának főbb állomásai napjainkig.

Hélium belélegzése

Mit gondolsz, mi történik, hogyha héliumot lélegzünk be?

A Nap

A Nap átmérője Földünkének kb. 109-szerese. Anyagának nagy része hidrogén.

Jellemző fényforrások a lakásban, háztartásban

A jelenet összefoglalja a lakásokban használatos fényforrások működését és tulajdonságait a hagyományos izzótól a LED-égőig.

Hidrogénmolekula kialakulása

A hidrogénmolekulában a hidrogénatomokat kovalens kötés tartja össze.

Hidrogéngáz előállítása

Állítsunk elő hidrogéngázt cinkpor és sósav oldat segítségével! Nézzük meg, hogy a távoli jövőben mi lesz az alapja a hidrogénmeghajtású autóknak.

Hidrogén és oxigén reakciója

A hidrogéngáz és az oxigéngáz keveréke a durranógáz, ami meggyújtva felrobban.

Zeppelin-léghajó, LZ 129 Hindenburg

A zeppelin egy merev vázas, irányítható léghajó.

Halogének összehasonlítása

A periódusos rendszer hetedik főcsoportjának elemei: fluor, klór, bróm, jód, asztácium. Az asztácium csak radioaktív izotóp formájában ismeretes.

Klór (Cl₂)

A halogének egyik képviselője. Zöldessárga színű, fojtó szagú, mérgező gáz.

Rózsa színtelenítése klórgázzal

Kísérletünkben klórgáz segítségével színtelenítjük el a rózsánkat.

Nátrium és klór reakciója

Két, külön-külön igen mérgező elem egyesül heves exoterm reakcióban az élethez nélkülözhetetlen konyhasóvá.

Bróm (Br₂)

A halogének egyik képviselője. Bőrre kerülve fekélyes sebet okoz.

Jód (I₂)

Acélszürke színű szilárd anyag, mely melegítésre szublimál. Alkoholos oldata a jódtinktúra.

Alumínium és jód reakciója (megfigyelés)

Pár csepp víz katalizátor jelenlétében reagáltatunk alumíniumot jóddal.

Alumínium és jód reakciója

Pár csepp víz katalizátor jelenlétében reagáltatunk alumíniumot jóddal.

Alumínium és jód reakciója

Pár csepp víz katalizátor jelenlétében reagáltatunk alumíniumot jóddal.

Hidrogén-klorid (HCl)

Színtelen, szúros szagú gáz, melynek vizes oldata a sósav.

Hidrogén-klorid oldódása vízben

Az oldódás során keletkező nyomáscsökkenés szökőkútként szívja be a vizet a lombikba.

HCl oldódása vízben

A hidrogén-klorid vizes oldata a sósav.

Cink és sósav reakciója

A cink sósavban hidrogéngáz képződése közben oldódik.

Nátrium-klorid (NaCl)

A kősó vagy konyhasó az egyik legfontosabb nátriumvegyület. Az élő szervezet számára nélkülözhetetlen.

NaCl oldódása

A konyhasó vízben oldódik: az ionok körül a poláris vízmolekulák hidrátburkot képeznek.

Oxigén (O₂) (középfok)

A Föld leggyakoribb eleme, mely az élethez nélkülözhetetlen.

Fotoszintézis

A növények képesek szervetlen anyagokból (szén-dioxidból és vízből) szerves cukrot előállítani.

Ózon (O₃)

Az oxigén allotrop módosulata, melyet három oxigénatom épít fel.

Az ózonréteg

Az ózonréteg a Napból érkező veszélyes UV-sugárzást szűri ki, ezért a földi élethez nélkülözhetetlen.

Az oxigén körforgása

Az élőlények többsége számára nélkülözhetetlen oxigén Földünkön folyamatos körforgásban van.

Víz (H₂O)

A víz hidrogén és oxigén nagyon stabil vegyülete, mely az élethez nélkülözhetetlen. A természetben mindhárom halmazállapotban előfordul.

Olvadás és fagyás

A vízmolekulák között a fagyás során hidrogénkötések alakulnak ki, és kristályos szerkezet jön létre.

HCl oldódása vízben

A hidrogén-klorid vizes oldata a sósav.

Hidrogén-peroxid (H₂O₂)

A hidrogén és oxigén vegyülete. Színtelen, szagtalan, a víznél nagyobb sűrűségű folyadék.

Űrsikló (Space Shuttle)

Az űrsiklók a NASA többször felhasználható, ember szállítására alkalmas űreszközei voltak.

Vízszennyezés

A vízszennyezés fő forrásai a települések, az ipar és a mezőgazdaság.

Hogyan működik a mikrohullámú sütő?

Az animáció segítségével megismerhetjük a mikrohullámú sütő szerkezetét és működését.

Kén (S₈)

A földkéreg 16. leggyakoribb eleme sárga színű, szagtalan, szilárd anyag. Egyik legismertebb vegyülete a pirit, melyet a „bolondok aranyának” is neveznek.

Kén és cink egyesülése

Kénpor és cinkpor reagálnak egymással Bunsen-láng hatására, heves, exoterm reakcióban.

Fizikai változás, kémiai átalakulás Vas és kén reakciója

Melegítés hatására a két elem egy vegyületté egyesül.

Hidrogén-szulfid, kén-hidrogén (H₂S)

Színtelen, záptojás szagú, mérgező gáz. Gyógyvizek és ásványvizek is tartalmaznak kén-hidrogént.

Szennyvíztisztító telep

A megtisztított szennyvíz felhasználható mezőgazdasági, ipari célokra.

Vulkanizmus

A vulkanizmus során a földkéregből magma jut a felszínre.

Kén-dioxid (SO₂)

A savas esők fő okozója. A kénsavgyártás köztiterméke.

Kén-trioxid (SO₃)

A kén egyik oxidja, vízzel kénsavvá egyesül.

Kénsav (H₂SO₄)

Színtelen, olajszerű, erősen oxidáló hatású folyadék, melyet számos ipari eljárás során alkalmaznak.

Szulfátion (SO₄²⁻)

Kénsavból protonleadással képződő összetett ion.

Szacharóz (répacukor) (C₁₂H₂₂O₁₁)

Fehér színű, édeskés ízű, vízben jól oldódó vegyület, melyet a háztartásokban cukorként ismerünk.

Cukor roncsolása kénsavval

Ebben a kísérletben répacukrot, azaz szacharózt fogunk reagáltatni kénsavval.

Nitrogén (N₂) (középfok)

Színtelen, szagtalan, nem reakcióképes gáz, a levegő 78,1 térfogatszázalékát alkotja.

Ammónia (NH₃)

Színtelen, szúrós szagú gáz, melynek vizes oldata a szalmiákszesz.

Ammóniagáz oldódása vízben

Az oldódás során keletkező nyomáscsökkenés szökőkútként szívja be a vizet a lombikba.

Ammóniumion (NH₄⁺)

Ammóniából protonfelvétellel (datív kötéssel) képződő összetett ion.

Ammónia előállítása elemeiből (Haber–Bosch-eljárás)

Az ammóniát elemeiből az iparban magas hőmérsékleten, nagy nyomáson vaskatalizátor jelenlétében állítják elő.

Aminosavak

A fehérjék monomerjei.

A nitrogén körforgása

A légköri nitrogént baktériumok kötik meg, majd az élőlények különböző vegyületek formájában hasznosítják.

Nitrogén-monoxid (NO)

Színtelen, levegőnél nagyobb sűrűségű gáz, mely a salétromsavgyártás egyik intermedierje.

Nitrogén-dioxid (NO2)

Vörösesbarna színű, mérgező gáz, pár nélküli elektronja következtében reakcióképes.

Salétromossav (HNO₂)

A nitrogén egyik oxosava. Színtelen, szúrós szagú, közepesen erős sav, mely csak híg vizes oldat formájában létezik.

Salétromsav (HNO₃)

A nitrogén egyik oxosava. Színtelen, szúros szagú, erősen oxidáló hatású vegyület.

Villámlás

Légkörben lejátszódó felvillanással és hanghatással együtt járó elektromos kisülés.

A nitrogén körforgása

A légköri nitrogént baktériumok kötik meg, majd az élőlények különböző vegyületek formájában hasznosítják.

Fehérfoszfor (P₄)

A foszfor egyik allotrop módosulata.

Vörösfoszfor

A foszfor egyik allotrop módosulata.

Foszforsav (H₃PO₄)

Üdítőitalok ízesítéséhez, háztartásokban vízkőoldásra, rozsda eltávolítására használják.

A foszfor körforgása

A foszfor az élőlények számára fontos elem, amely a Földön folyamatos körforgásban van.

Szent-Györgyi Albert

Mit gondoltak régen és mit tudnak ma az atomról?

Az atommodellek fejlődése

A Rutherford-kísérlet

Rutherford

Bohr

A Bohr-féle atommodell

Elemi részecskék

Hogyan épül fel egy atom?

Aktív? Rádió? Radioaktivitás

Radioaktivitás

Marie Curie

Marie Curie laboratóriuma

Pajzsmirigy

Hogyan működik a PET-CT?

Hevesy György

Letűnt korok detektívei

Aktív? Rádió? Radioaktivitás

Láncreakció

A paksi atomerőmű

Atomerőmű

Atombomba (1945)

A Nap

Fúziós reaktor

Szilárd Leó

Teller Ede

A kalcium atompályái

A kalcium atompályái

Mengyelejev

Pauling

Folyadékok viszkozitása

Nátrium és klór reakciója

Nátrium-klorid (NaCl)

Nátrium-klorid (NaCl)

Lapon középpontos kockarács

Tércentrált kockarács

Hatszöges fémrács

Fémek

Hidrogénmolekula kialakulása

Szilícium-dioxid (SiO₂)

Oxigén (O₂) (középfok)

Nitrogén (N₂) (középfok)

Víz (H₂O)

Szén-monoxid (CO) (középfok)

Klór (Cl₂)

Hidrogén-klorid (HCl)

Bór-trifluorid (BF₃)

Metán (CH₄)

Etánmolekula konformációi

Ammónia (NH₃)

Etén (etilén) (C₂H₄)

Vízsugár eltérítése

Szén-tetraklorid (CCl₄)

Hogyan tapad a gekkók talpa?

Folyadékok felületi feszültsége

Olvadás és fagyás

Jéghegyek

DNS

Gyémánt

Szilícium-dioxid (SiO₂)

Kén (S₈)

Jódkristály

Grafit

Fullerén (C₆₀)

Oxóniumion (H₃O⁺)

Ammóniumion (NH₄⁺)

Hidrogéngáz előállítása

Folyadékok viszkozitása

Hasonló a hasonlóban oldódik

Hidrogén-klorid oldódása vízben

NaCl oldódása

Halmazállapot-változások

Az endoterm reakció

Az exoterm reakció

Felhő- és csapadékképződés, felhőtípusok

Málnaszőkítés

Fullerén (C₆₀)

Hogyan csoportosíthatók a kémiai reakciók?

Ammónia és hidrogén-klorid reakciója

Nátrium és klór reakciója

A vegyület egyik atomja oxidálószer, a másik redukálószer (megfigyelés)

A vegyület egyik atomja oxidálószer, a másik redukálószer

Minden veszélyes, ami kémia?

Kén és cink egyesülése

Az endoterm reakció

Az exoterm reakció

A víz, mint katalizátor 1

A víz, mint katalizátor 2

Hamu alatt lapul a tűz

Enzimműködés

A koncentráció hatása a kémiai egyensúlyra

Ammónia előállítása elemeiből (Haber–Bosch-eljárás)

A hőmérséklet hatása a kémiai egyensúlyra

A nyomásváltozas hatása a kémiai egyensúlyra

Virágindikátor

A vegyület egyik atomja oxidálószer, a másik redukálószer

Magnézium égése szén-dioxidban

Redoxireakció (aluminotermit reakció)

Daniell-elem

Alkáli elem

Gyümölcselemek

Savas akkumulátor

Tüzelőanyag-cella

Alkáli elem

Cink és sósav reakciója

Nátrium-szulfát elektrolízise

Alumíniumkohó

Ezüstvirág rajzolása elektrolízissel

Faraday

Az atommodellek fejlődése

Hélium belélegzése

A Nap

Jellemző fényforrások a lakásban, háztartásban

Bródy Imre

Hidrogénmolekula kialakulása

Hidrogéngáz előállítása

Hidrogén és oxigén reakciója

Zeppelin-léghajó, LZ 129 Hindenburg

Halogének összehasonlítása

Klór (Cl₂)

Rózsa színtelenítése klórgázzal

Semmelweis

Nátrium és klór reakciója

Bróm (Br₂)

Jód (I₂)

Alumínium és jód reakciója (megfigyelés)

Alumínium és jód reakciója

Alumínium és jód reakciója

Hidrogén-klorid (HCl)

Hidrogén-klorid oldódása vízben

HCl oldódása vízben

Cink és sósav reakciója

Nátrium-klorid (NaCl)

NaCl oldódása

Oxigén (O₂) (középfok)

Fotoszintézis

Ózon (O₃)

Az ózonréteg

Az oxigén körforgása

Víz (H₂O)

Olvadás és fagyás

HCl oldódása vízben

Hidrogén-peroxid (H₂O₂)

Űrsikló (Space Shuttle)

Vízszennyezés

Hogyan működik a mikrohullámú sütő?

Kén (S₈)

Kén és cink egyesülése

Fizikai változás, kémiai átalakulás Vas és kén reakciója

Hidrogén-szulfid, kén-hidrogén (H₂S)

Szennyvíztisztító telep

Vulkanizmus

Kén-dioxid (SO₂)

Kén-trioxid (SO₃)

Kénsav (H₂SO₄)

Szulfátion (SO₄²⁻)

Szacharóz (répacukor) (C₁₂H₂₂O₁₁)

Cukor roncsolása kénsavval

Nitrogén (N₂) (középfok)

Ammónia (NH₃)

Ammóniagáz oldódása vízben

Ammóniumion (NH₄⁺)

Ammónia előállítása elemeiből (Haber–Bosch-eljárás)

Aminosavak

A nitrogén körforgása

Nitrogén-monoxid (NO)

Nitrogén-dioxid (NO2)

Salétromossav (HNO₂)

Salétromsav (HNO₃)

Villámlás

A nitrogén körforgása

Fehérfoszfor (P₄)

Vörösfoszfor

Irinyi János

Foszforsav (H₃PO₄)

A foszfor körforgása

Kosárba helyezve!