A Föld és a Hold kialakulása

A Föld kialakulása a Naprendszer létrejöttéhez köthető. A Naprendszert kialakító gáz- és porfelhő fokozatosan összehúzódott, közepében egyre több anyag sűrűsödött össze, és a középpont hőmérséklete is egyre nőtt. Ebből a középpontban összesűrűsödött anyagból jött létre a Nap. A felhő többi része a gyors forgás miatt szétszóródott, és a Nap körül korongként keringett. A benne található porszemek elektrosztatikusan összetapadtak, majd amikor a kilométeres nagyságot elérték, a gravitáció révén nőttek össze, végül a bolygókezdemények bolygó nagyságúvá növekedtek. Így jött létre 4,6 milliárd évvel ezelőtt a Föld is.

A Föld keletkezése után mintegy 170 millió évvel a még képlékeny felszínű Föld és egy hasonlóan fiatal bolygó, a Theia egymásba ütközött. Az ütközés következtében a kisebb Theia bolygó megsemmisült, anyaga összeolvadt a Földével. Ezáltal a Föld tömege megnőtt, gyakorlatilag elérte a mai tömegét. Az ütközés után a kirepült anyag egy része Föld körüli pályán maradt, gyűrűrendszert alkotva a Föld körül.

Ezeknek a törmelékeknek az ütközéséből állt össze a Hold. A gyűrűrendszer feloszlása után a Hold a Föld közelében, körülbelül 25 ezer kilométerre forgó izzó égitest volt: vulkánjai, lávatengerei és saját mágneses mezeje volt.

A Föld és a Hold között ekkortól fellépő árapályjelenség különféle változásokhoz vezetett. Egyrészt a Hold kötött tengelyforgásúvá vált, azaz a Föld körüli keringésének és tengely körüli forgásának időtartama megegyezik. Másrészt a Hold fokozatosan távolodott a Földtől, lehűlt, majd inaktívvá vált.

Jelenleg a Hold Földtől való átlagos távolsága 384 ezer km. Ma is távolodik a Földtől, évente 3,8 cm-t. Ennek következtében egyre hosszabb időbe telik megkerülnie a Földet. A kötött tengelyforgás miatt viszont a tengely körüli forgási periódusa is egyre hosszabb lesz. Az árapályjelenség a Földre is kihat: a Föld tengely körüli forgása is lassul, azaz a földi nap hossza lassan növekszik.

Fogalomdefiníciók:

Bolygó: Egy csillag (pl. a Nap) körül keringő égitest, amelynek tömege nem elég ahhoz, hogy belsejében beinduljanak a csillagokra jellemző fúziós reakciók (ezért saját fénye sincs), viszont elég nagy tömegű a gömb alak kialakulásához.

Csillag: Önálló fénnyel rendelkező égitest, sugárzását a belsejében zajló fúziós reakciók táplálják.

Naprendszer: Az a terület, ahol a Nap gravitációs ereje dominál. Ez egy kb. 2 fényév sugarú gömb, középpontjában a Nappal, amely körül számos kisebb-nagyobb test kering.