A kosarad üres
Földrajzi érdekességek – Természetföldrajz
A természetföldrajz témakörén belül számos érdekességgel találkozhatunk.
Földrajz
5 – 12. évfolyam
Címkék
mozaLink
/Weblink
Kérdések
- A vízburok tömege a Föld össztömegének mekkora része?
- A bioszféra tömege a Föld össztömegének mekkora része?
- Az atmoszféra tömege a Föld össztömegének mekkora része?
- Igaz-e az állítás? A Baktérítő környékén kevés csapadék hullik az év folyamán.
- Igaz-e az állítás? A Ráktérítő környékén sok csapadék hullik az év folyamán.
- Igaz-e az állítás? Az ellentétes pontok hosszúsági foka megegyezik.
- Igaz-e az állítás? Az ellentétes pontok szélességi foka megegyezik.
- Igaz-e az állítás? Az ellentétes pontok 50%-ban esnek óceáni és 50%-ban szárazföldi területre.
- Igaz-e az állítás? A Föld minden pontjának van ellentétes pontja.
- Igaz-e az állítás? A Föld felszínének felét foglalják el az óceánok.
- Igaz-e az állítás? Az elérhető édesvizek tömege a vízburok össztömegének 1%-a.
- Igaz-e az állítás? Az édesvizek tömege a vízburok össztömegének 20%-a.
- Igaz-e az állítás? A vízburok tömege a Föld össztömegének egy hatezred része.
- Igaz-e az állítás? A bioszféra tömege a Föld össztömegének egy milliomod része.
- Igaz-e az állítás? A vízburok tömege a Föld össztömegének egy milliomod része.
- A Földön hol nagy a növényborítottság az egész év folyamán?
- Igaz-e az állítás? A légkör tömege a Föld össztömegének egy milliomod része.
- Hány szélességi fokban különböznek az ellentétes pontok?
- Hány hosszúsági fokban különböznek az ellentétes pontok?
- Az édesvizek hány százaléka található a felszíni vizekben (folyókban, tavakban)?
- Az édesvizek hány százalékát teszik ki a felszín alatti vizek?
- Az édesvizek hány százaléka van fagyott állapotban?
- A Föld felszínének mekkora részét foglalják el szárazföldek?
- A Föld felszínének mekkora részét foglalják el óceánok?
- A Baktérítő melyik féltekén található?
- A Ráktérítő melyik féltekén található?
Jelenetek
Gömbhéjak
- atmoszféra tömege - A Föld össztömegének egy milliomod része.
- vízburok tömege - A Föld össztömegének egy hatezred része.
- bioszféra tömege - A Föld össztömegének egy milliárdod része.
A 4,6 milliárd éve kialakult izzó Ősföldön – fokozatos lehűlés során és a forgás hatására – a szilárd, a légnemű és a folyékony anyagok egymástól elkülönültek és sűrűség szerint gömbhéjakba, más néven geoszférákba rendeződtek.
A gömbhéjakat külső, illetve belső gömbhéjakra osztjuk fel. A külső gömbhéjak a levegőburok, más néven atmoszféra, az életöv, azaz a bioszféra és a vízburok, vagyis a hidroszféra. A belső gömbhéjak pedig a földkéreg, a földköpeny és a földmag.
A külső gömbhéjak tömege a Föld össztömegéhez képest meglepően kicsi: a hidroszféra 1,4 x 10²¹ kg, a légkör 5,1 x 10¹⁸ kg, a bioszféra tömege (4 x 10¹⁵ kg) pedig a Föld tömegének (5,974 x 10²⁴ kg) csupán egy milliárdod része.
Föld vízkészlete
- vízburok tömege - A Föld össztömegének 0,02%-a.
- édesvizek össztömege - A vízburok össztömegének 3%-a.
- elérhető édesvizek össztömege - A vízburok össztömegének 1%-a.
- vízburok tömege - A Föld össztömegének 0,02%-a.
- édesvizek össztömege - A vízburok össztömegének 3%-a.
A Föld össztömegéhez (5,974 x 10²⁴ kg) képest vízburka csekély tömegű: 1,4 x 10²¹ kg. A földi vízkészletek 97%-a az óceánokban található sós víz, az édesvízkészletek mindössze 3%-ot tesznek ki.
Az édesvízkészletek 69%-a a sarki jégtakarókban és a gleccserekben fagyott állapotban raktározódik. Felszín alatti vizeink teszik ki az édesvizek 30%-át. A tavakban, a mocsarakban és a folyókban pusztán a Föld összes édesvízkészletének 1%-a található.
Ellentétes pontok
Mi található a lábunk alatt, a Föld átellenben lévő pontján? Egy ponttól húzzunk egy egyenest a Föld középpontján át és ahol ez az egyenes metszi a Föld ellentétes oldalát, az a jelenlegi helyzetünkkel ellentétes földi pont!
A Föld minden pontjának van ellentétes pontja. Az ellentétes pontok 180 hosszúsági fokban különböznek. Szélességi fokuk megegyezik, viszont míg egy pont például az északi szélességen van, addig az ellentétes pontja a délin.
Az ellentétes pontok az esetek nagy részében óceáni területekre esnek. A Föld területének 5%-át kitevő földterületnek van csak másik földterületen az ellentétes pontja.
Szárazföldek – óceánok
- szárazföld: 1/3
- óceán: 2/3
- Észak-Amerika
- Dél-Amerika
- Afrika
- Európa
- Ázsia
- India
- Antarktisz
- Ausztrália
Ha a Föld jelenlegi kontinensei egy egységes szuperkontinenssé állnának össze, akkor szembetűnő, hogy míg az óceánok a Föld területének ⅔-át elfoglalják, addig a szárazföldeknek ⅓-nyi rész jut.
A földtörténet során a szuperkontinenst Pangeának nevezik, amely a késő óidő és korai középidőben létezett. Pangeát egységes óceán, a Panthalassza vette körbe. Kb. 300 millió évtől forrtak egybe a kontinensek és kb. 200 millió éve kezdett a Pangea feldarabolódni és alakultak ki a jelenlegi kontinensek.
Évszakok
- január
- február
- március
- április
- május
- június
- július
- augusztus
- szeptember
- október
- november
- december
- Északi-sark
- Északi sarkkör
- Ráktérítő
- Egyenlítő
- Baktérítő
- Déli sarkkör
- Déli-sark
- forró övezet - A Ráktérítő és a Baktérítő között helyezkedik el. A Föld összterületének 40%-a. A legnagyobb hőmennyiséget kapja a Napból. Az Egyenlítő vidékén az állandó felszálló légáramlások következtében bőséges a csapadék. Az állandó leszálló légáramlások övében, azaz a térítőknél száraz, sivatagi az éghajlat.
- északi mérsékelt övezet - A Ráktérítő és az északi sarkkör között helyezkedik el. A Föld összterületének 25%-a. Négy évszak váltja egymást. Az évi középhőmérséklet tág határok között mozog.
- déli mérsékelt övezet - A Baktérítő és a déli sarkkör között helyezkedik el. A Föld összterületének 25%-a. Négy évszak váltja egymást. Az évi középhőmérséklet tág határok között mozog.
- északi hideg övezet - Az északi sarkkör és az Északi-sark között helyezkedik el. A Föld összterületének 5%-a. Itt a legkisebb a napsugarak hajlásszöge, tehát a felmelegedés is.
- déli hideg övezet - A déli sarkkör és a Déli-sark között helyezkedik el. A Föld összterületének 5%-a. Itt a legkisebb a napsugarak hajlásszöge, tehát a felmelegedés is.
Az ember életét nagyban befolyásolják az évszakok, és ebből adódóan környezete növényborítottságának váltakozása. Ezért érdekes látnunk a vegetáció évszakonkénti alakulását. Minél zöldebb a térképi ábrázolás, annál sűrűbb a zöld növényzet. A sárgás-barnás részek kevesebb vegetációval rendelkeznek.
Nyilvánvaló, hogy az Egyenlítő környékén egész évben nagy a növényborítottság, hiszen a magas átlaghőmérséklet, a napsütéses órák száma és a felszálló légáramlások következtében bőséges a csapadék. Az állandó leszálló légáramlások övében, azaz a térítőknél száraz, sivatagi az éghajlat, vegetációja csekély. A térítők és a sarkkörök között a növény-, valamint hóval borítottság az évszakok függvényében változik.