A kosarad üres
Kőzetlemezek
A kőzetlemezek egymáshoz képest elmozdulhatnak.
Földrajz
5 – 12. évfolyam
Címkék
mozaLink
/Weblink
Jelenetek
Kőzetlemezek
- Afrikai-lemez
- Eurázsiai-lemez
- Arábiai-lemez
- Indiai-lemez
- Észak-amerikai-lemez
- Dél-amerikai-lemez
- Karibi-lemez
- Kókusz-lemez
- Nazca-lemez
- Antarktiszi-lemez
- Ausztrál-lemez
- Fülöp-lemez
- Csendes-óceáni- lemez
A Föld külső, szilárd burkát kőzetburoknak, más néven litoszférának nevezzük. A kőzetburokhoz a földkéreg, valamint a köpeny felső, szilárd része tartozik. A kőzetburok vastagsága az óceánok alatt átlagosan 50 km, míg a szárazföldeknél 70-100 km. A szárazföldi és az óceáni kőzetburok anyaga is eltérő. A szilárd burok az alatta elhelyezkedő köpeny képlékeny részén, az asztenoszférán úszik.
A Föld szilárd kőzetburkán számos helyen mozgásfolyamatokat figyelhetünk meg, melyek vulkánosságot, földrengéseket okoznak. Ezek az elmozdulások nem véletlenszerűen, hanem hosszanti sávok mentén zajlanak.
Vulkánosság és földrengések nagy részben a kontinensek peremén, óceáni szigetíveknél, mélytengeri árkoknál és az óceánközépi hátságoknál figyelhetőek meg. Ezek a mozgásfolyamatok jelölik ki a kőzetlemezek határait.
A kőzetburok tehát nem egységes, hanem kisebb-nagyobb kőzetlemezekből áll. Jelenleg hét nagy és több kisebb, egymáshoz képest mozgó kőzetlemezt ismerünk. A hét nagy kőzetlemez az Afrikai-, az Eurázsiai-, az Észak-amerikai-, a Dél-amerikai-, a Pacifikus-, az Indo-ausztráliai- és az Antarktiszi-lemez.
A kőzetlemezek mozgásának elméletét lemeztektonikának nevezzük. A kőzetlemezek mozgásánál három típust különböztetünk meg: távolodást, közeledést és elcsúszást.
Távolodó lemezszegélyeket az óceánközépi hátságoknál figyelhetünk meg. Az asztenoszférából felfelé törő magma, azaz kőzetolvadék megrepeszti az óceáni kőzetburkot, a felszínre tör, és lehűlve hozzánő a repedés szegélyéhez.
Így jönnek létre az óceánközépi hátságok. Az újabb és újabb olvadék – helyet követelve – szétfeszíti az óceánok aljzatát, és a hasadék két oldalán található kőzetlemezek egymástól távolodnak, növelve ezáltal az óceán területét. Így született meg például az Atlanti-óceán.
Azonban az óceánok területe folyamatosan nem növekedhet, hiszen a Föld területe sem nő. Az óceáni lemezek túlsó szegélye közeledik egy másik lemezhez. Ütközésükkor az egyik lemez a másik alá bukik. Ezt nevezzük szubdukciónak. Az alábukó kőzetlemez egészen az asztenoszféráig hatol le, és beleolvad annak anyagába.
Az alábukás helyén mélytengeri árkok, vulkanizmus, illetve gyűrthegységek kialakulása figyelhető meg.
Így születtek például az Andok vagy a Himalája vonulatai is.
Ritkán létrejöhet két szomszédos lemez egymás melletti elcsúszása egy törésvonal mentén, melyet gyakori földrengések kísérnek. Ez látható Kaliforniában, a Szent-András törésvonalnál.
Az óceáni kőzetburok állandóan keletkezik a hátságok mentén, és pusztul az árkoknál. Ezáltal a kőzetlemezek nagysága és a szárazföldek elhelyezkedése is folyamatosan változik.
A Föld metszete
- kéreg - Az óceánok alatt vékonyabb (5-15 km), szilíciumos és magnéziumos kőzetekben gazdag, sűrűsége 3,2 g/cm³. A szárazföldek alatt vastagabb (30-65 km), szilíciumban és alumíniumban gazdag kőzetek alkotják, sűrűsége 2,7-3 g/cm³.
- felső köpeny - 700 km mélységig tart, sűrűsége: 3,3-4 g/cm³.
- alsó köpeny - Szilárd halmazállapotú, 2900 km-es mélységig tart, sűrűsége: 4-5,5 g/cm³.
- külső mag - Folyékony halmazállapotú, 5150 km mélységig tart, sűrűsége 10,5-12,3 g/cm³.
- belső mag - Szilárd halmazállapotú, 6371 km mélységig tart, sűrűsége: 13,3 g/cm³.
- litoszféra - Kőzetburok: a földkéreg és a felső köpeny legfelső, szilárd része, 50-100 km vastag, sűrűsége: 3,3 g/cm³.
- asztenoszféra - A felső köpeny képlékeny része, 550-600 km vastag, sűrűsége: 3,4-4 g/cm³. A kőzetlemezek rajta úsznak.
Kőzetlemezek határai
- Afrikai-lemez
- Eurázsiai-lemez
- Arábiai-lemez
- Indiai-lemez
- Észak-amerikai-lemez
- Dél-amerikai-lemez
- Csendes-óceáni-lemez
- Karibi-lemez
- Kókusz-lemez
- Nazca-lemez
- Antarktiszi-lemez
- Ausztrál-lemez
- Fülöp-lemez
Kőzetlemezek mozgásai
- óceáni hátság központi hasadékvölggyel - A feltörő kőzetolvadék (magma) szétfeszíti az óceánok aljzatát, ennek hatására a kétoldali kőzetlemezek távolodnak egymástól és hátságok jönnek létre.
- óceán
- óceáni kőzetlemez
- asztenoszféra - A felső köpeny képlékeny része, 550-600 km vastag, sűrűsége: 3,4-4 g/cm³. A kőzetlemezek rajta úsznak.
Narráció
A Föld külső, szilárd burkát kőzetburoknak, más néven litoszférának nevezzük. A kőzetburokhoz a földkéreg, valamint a köpeny felső, szilárd része tartozik. A kőzetburok vastagsága az óceánok alatt átlagosan 50 km, míg a szárazföldeknél 70-100 km. A szárazföldi és az óceáni kőzetburok anyaga is eltérő. A szilárd burok az alatta elhelyezkedő köpeny képlékeny részén, az asztenoszférán úszik.
A Föld szilárd kőzetburkán számos helyen mozgásfolyamatokat figyelhetünk meg, melyek vulkánosságot, földrengéseket okoznak. Ezek az elmozdulások nem véletlenszerűen, hanem hosszanti sávok mentén zajlanak.
Vulkánosság és földrengések nagy részben a kontinensek peremén, óceáni szigetíveknél, mélytengeri árkoknál és az óceánközépi hátságoknál figyelhetőek meg. Ezek a mozgásfolyamatok jelölik ki a kőzetlemezek határait.
A kőzetburok tehát nem egységes, hanem kisebb-nagyobb kőzetlemezekből áll. Jelenleg hét nagy és több kisebb, egymáshoz képest mozgó kőzetlemezt ismerünk. A hét nagy kőzetlemez az Afrikai-, az Eurázsiai-, az Észak-amerikai-, a Dél-amerikai-, a Pacifikus-, az Indo-ausztráliai- és az Antarktiszi-lemez.
A kőzetlemezek mozgásának elméletét lemeztektonikának nevezzük. A kőzetlemezek mozgásánál három típust különböztetünk meg: távolodást, közeledést és elcsúszást.
Távolodó lemezszegélyeket az óceánközépi hátságoknál figyelhetünk meg. Az asztenoszférából felfelé törő magma, azaz kőzetolvadék megrepeszti az óceáni kőzetburkot, a felszínre tör, és lehűlve hozzánő a repedés szegélyéhez.
Így jönnek létre az óceánközépi hátságok. Az újabb és újabb olvadék – helyet követelve – szétfeszíti az óceánok aljzatát, és a hasadék két oldalán található kőzetlemezek egymástól távolodnak, növelve ezáltal az óceán területét. Így született meg például az Atlanti-óceán.
Azonban az óceánok területe folyamatosan nem növekedhet, hiszen a Föld területe sem nő. Az óceáni lemezek túlsó szegélye közeledik egy másik lemezhez. Ütközésükkor az egyik lemez a másik alá bukik. Ezt nevezzük szubdukciónak. Az alábukó kőzetlemez egészen az asztenoszféráig hatol le, és beleolvad annak anyagába.
Az alábukás helyén mélytengeri árkok, vulkanizmus, illetve gyűrthegységek kialakulása figyelhető meg.
Így születtek például az Andok vagy a Himalája vonulatai is.
Ritkán létrejöhet két szomszédos lemez egymás melletti elcsúszása egy törésvonal mentén, melyet gyakori földrengések kísérnek. Ez látható Kaliforniában, a Szent-András törésvonalnál.
Az óceáni kőzetburok állandóan keletkezik a hátságok mentén, és pusztul az árkoknál. Ezáltal a kőzetlemezek nagysága és a szárazföldek elhelyezkedése is folyamatosan változik.