A kosarad üres
Az ókori világ csodái
Az ókori világ csodái közül napjainkban már csak a gízai piramisok láthatóak.
Történelem
1 – 12. évfolyam
Címkék
mozaLink
/Weblink
Jelenetek
Ókori világ csodái
Gízai Nagy piramis
Alexandriai világítótorony
Szemiramisz függőkertje
Epheszoszi Artemisz-templom
Halikarnasszoszi Mauzóleum
Babilon falai
Rodoszi Kolosszus
Olümpiai Zeusz-szobor
Narráció
Az ókori világ csodáit először a szidóni Antipatrosz sorolta fel egy, a Kr. e. 2. században írt epigrammájában. Listája hét, emberi kéz által alkotott remekművet tartalmazott.
A felsorolás azonban az évszázadok alatt sokat változott, hiszen a kiválasztás erősen szubjektív, nehéz összehasonlítani a nagyszerű alkotásokat. Ráadásul a csodákkal kapcsolatos források erősen hiányosak és nem is egységesek, helyenként igen eltérő adatokat közölnek az egyes alkotásokkal kapcsolatban.
Szomorú tény az is, hogy napjainkban már csak egy, minden listán szereplő csoda látható: a gízai piramisok.
Az egyiptomi piramisok közül a gízai Nagy Piramis a legnagyobb.
Kheopsz fáraó monumentális, négyzet alapú gúla alakú síremlékének eredeti magassága meghaladta a 146 métert, alapéleinek hossza pedig körülbelül 230 méter volt.
Szintén a fáraók birodalmában, a Földközi-tenger partján lévő Alexandria városa előtt, Pharosz szigetén állt egy másik csoda, a világítótorony.
Bár a források nem egységesek ebben a kérdésben, a márvány építmény magassága biztosan meghaladta a 100 métert. A feljegyzések szerint egy földrengés döntötte romba.
Mezopotámia területén, Babilon városában állhatott az a függőkert, amelyet talán egy asszír uralkodó építtetett feleségének.
A több szintből álló, teraszosan kialakított kertet az utókor tévesen kapcsolta Szemiramisz nevéhez.
Más babiloni nevezetesség nem szerepelt az eredeti listán, de a későbbi felsorolásokban már megjelent a város fala is.
A monumentális fal 18 méter magas volt. Körülbelül 18 km hosszúságban vette körbe a várost. A források szerint a vályogtéglából emelt falon több kaput is kialakítottak. Az Istár-kapu volt az egyik leglátványosabb és legnagyobb ezek közül.
Antipatrosz listájának további elemei már mind hellén földön álltak. Az epheszoszi Artemisz-templom az ókori görögség legnagyobb temploma volt.
A több mint száz évig épített templom egyetlen éjszaka alatt pusztult el egy gyújtogatás következtében.
Szintén Kis-Ázsiában, Halikarnasszoszban állt az a 45 méter magas síremlék, melyet Mauszólosz király emeltetett magának és feleségének.
Az eredeti felsorolásban két lenyűgöző szobor is helyet kapott. A Rodosz szigetén felépített Kolosszus egy bronzszobor volt, amely Héliosz napistent ábrázolta.
A több tonna bronzból és vasból készített alkotást egy földrengés rombolta le.
Az ókori vallási eseményeknek és játékoknak helyt adó Olümpia Zeusz-tiszteletére emelt templomában volt a görög főisten szobra.
Az arannyal és elefántcsonttal borított, 13 méter magas remekmű az egyik leghíresebb hellén szobrász, Pheidiász alkotása volt.