A kosarad üres
Gyertya égése
A gyertyát az ókor óta használja az emberiség világításra.
Fizika
3 – 12. évfolyam
Címkék
mozaLink
/Weblink
Jelenetek
Gyertya
Szerkezete
- szilárd viasz - Szobahőmérsékleten szilárd, csak légnemű állapotban éghető. Égéskor a gyertya lángja megolvasztja.
- olvadt viasz - A szilárd viaszkarima nem engedi elfolyni. Folyamatosan felszívódik a kanóc tetejére.
- kanóc - A hajszálcsövesség (kapillaritás) miatt felszívja az olvadt viaszt, ami hő hatására elpárolog és elég.
Kanóc
- olvadt viasz - A szilárd viaszkarima nem engedi elfolyni. Folyamatosan felszívódik a kanóc tetejére.
- kanóc - A hajszálcsövesség (kapillaritás) miatt felszívja az olvadt viaszt, ami hő hatására elpárolog és elég.
- lángfront - A láng felülete. Körülötte égés zajlik, azaz a láng belsejében képződő koromszemcsék itt a levegő oxigénjével reagálnak, miközben CO₂ és víz keletkezik.
- a láng belseje - Ide nem jut be oxigén, mert az a lángfrontban felhasználódik az égéshez. Azonban az égés során keletkező hő bejut ebbe a tartományba.
Az égés oka
- hőleadás
- oxigén
- elpárolgó viasz - Bomlástermékei (hidrogén, szén) a gyertya lángjában elégnek.
- hidrogén
- szén
- szén-dioxid
- vízpára
Narráció
A gyertyát az ókor óta használja az emberiség világításra. Bár mára a fejlett világban jelentősége csökkent, de ma is megtalálható a legtöbb háztartásban. Régebben méhviaszból, illetve faggyúból készítették. Ma általában a paraffinviaszt használják, ami szilárd állapotban nem éghető.
A gyertya meggyújtásakor a külső hőforrás kis mennyiségű viasz megolvasztásával és meggyújtásával indítja be a gyertya égését. A gyertya hossztengelyében egy kanóc fut végig. A gyertya égésekor a kanóc körül a viasz megolvad. Az olvadt viasz elfolyását a szilárd viaszból álló karima megakadályozza.
A kanóc a hajszálcsövesség miatt felszívja az olvadt viaszt, ami a kanócban a hő hatására elpárolog és elég. Az olvadt viasz folyamatosan fogy, a láng pedig lefelé mozog, és újabb viaszréteget olvaszt meg.
A láng felülete a lángfront. Körülötte égés zajlik, azaz a láng belsejében képződő koromszemcsék itt a levegő oxigénjével reagálnak, miközben szén-dioxid és víz keletkezik. A láng belsejébe nem jut be oxigén, mert az a lángfrontban felhasználódik az égéshez. Azonban az égés során keletkező hő bejut ebbe a tartományba.
A kanócból a hő hatására elpárolgó viasz bomlik, majd a bomlástermékekből koromszemcsék keletkeznek, melyek felizzanak: ez adja a láng sárga színét. A koromszemcsék áthaladnak a lángfronton, és az oxigénben gazdag gázba jutva elégnek. Ha túl sok viaszt vezet a lángba a kanóc, akkor előfordulhat, hogy a keletkező korom nem tud elégni, és ilyenkor a gyertya kormozó lánggal ég.