Megiddói csata
Az első megiddói csataként ismert ütközetben III. Thotmesz fáraó legyőzte az ellene szövetkezőket.
Történelem
1 – 12. évfolyam
Címkék
mozaLink
/Weblink
Jelenetek
Megiddó
- Megiddó
- III. Thotmesz tábora
- egyiptomi sereg
- szövetséges sereg
III. Thotmesz (Menheperré) a XVIII. dinasztia tagja volt. Hódításai miatt az egyik legjelentősebb fáraónak tartják. A Királyok völgyében elhelyezkedő sírját a híres francia egyiptológus, Victor Loret tárta fel 1898-ban.
III. Thotmesz fáraó hosszú uralkodása alatt 17 hódító hadjáratot vezényelt le, tovább tágítva az Egyiptomi Birodalom határait. Legnagyobb csatáját rögtön az első hadjárata alatt vívta. Kr. e. 1457-ben az ellene szövetkező uralkodók ellen vonult a Közel-Keletre.
A fáraó hadjáratának az volt a célja, hogy behódolásra késztesse a Mitannival ellene szövetkező uralkodókat, valamint ellenőrzése alá vonja a terület fontos kereskedelmi útjait. Az ellenséges koalíció egyik tagja Megiddó királya volt. A szövetséges sereget Megiddó mellett szétverte, majd ostrom alá vette az erődített várost.
III. Thotmesz közel-keleti hadjárata az első olyan hadjárat a történelemben, melynek fennmaradt a részletes leírása. A fáraó által jelentősen kibővített karnaki templomegyüttes Ámon-templomának hieroglifái is fontos forrást jelentenek az események rekonstruálására.
Az egyiptomi sereg
A szövetséges sereg
A csata menete
A csata menete
A fáraó megindította a harci szekereket a Megiddó melletti síkságot körülvevő dombok felé. A gyalogságot a táborában hagyta.
Durusa kirendelte az erőit, hogy állítsák meg az előrenyomuló egyiptomi egységeket.
III. Thotmesz megparancsolta a csapatainak, hogy folytassák az előrenyomulást.
A lendületben lévő egyiptomiak gyorsan fölénybe kerültek. Durusa visszahívta a nagy veszteségeket szenvedő csapatait Megiddó erődjébe.