Középkori kovácsműhely
A történelem első mesterségei közé tartozó kovácsok munkája a középkor során még fontosabbá vált.
Történelem
1 – 12. évfolyam
Címkék
mozaLink
/Weblink
Kérdések
- Mi a tűz szerepe a kovácsműhelyben?
- Melyik termék NEM származhat a kovácsműhelyből?
- Hogyan nevezzük az üllő hegyben végződő, kúpos részét?
- Melyik NEM tartozik a kovács munkaeszközei közé?
- Hogyan nevezzük a mesterségre utaló, a tevékenységet hirdető tárgyat?
- Melyik mesterség dolgozik fém alapanyagokkal?
- Melyik foglalkozás NEM létezett a középkorban?
- Melyik foglalkozás NEM létezett a középkorban?
- Melyik foglalkozás NEM létezett a középkorban?
- Melyik foglalkozás létezett a középkorban?
- Melyik foglalkozás létezett a középkorban?
- Melyik eszköz biztosítja a tűz életben tartását?
- Mekkora lehet a legnagyobb, ún. ráverő kalapács tömege?
- Miért készítik a kalapácsokat ovális lyukkal?
- Melyik termék származhat a kovácsműhelyből?
- Hogyan nevezzük a céh teljes jogú tagjává válni kívánó legények „vizsgadarabját”?
- Hogyan nevezték azokat az iparosokat, akik NEM léptek be a céhbe?
- Hogyan nevezzük az azonos foglalkozást űzők középkori érdekképviseleti szervezetét?
- Mi volt a cégérek alapfunkciója?
- Melyik az a mesterség, mely a kovácsmesterségből fejlődött ki?
- Melyik a legrégebbi korszak, melyből már maradtak fent kovácsolásra utaló emlékek?
- Hogyan nevezzük a kovácsot segítő személyt?
- Melyik mesterség NEM fém alapanyagokkal dolgozik?
- Igaz-e az állítás? A céhmesterek saját tulajdonú eszközökkel dolgoztak.
- Igaz-e az állítás? A céhtagok reklámozhatták termékeiket.
- Általában hol helyezkedtek el a középkori városokban az azonos mesterséget űzők házai?
- Melyik lehet egy középkori kovács jelzője?
- Melyik lehet egy középkori kovács jelzője?
- Igaz-e az állítás? A középkori városi iparosok műhelyei általában a lakóházak földszintjén helyezkedtek el.
- Hogyan nevezzük az Árpád-kori Magyarország azonos foglalkozást űzőket tömörítő településeit?
- Melyik NEM tartozik a kovács munkaeszközei közé?
- Melyik tartozik a kovács munkaeszközei közé?
- Igaz-e az állítás? A kovácsmesterség a legősibb mesterségek egyike.
- Mikor használják az üllő szarvát?
- Mikor használják az üllő felső munkafelületét?
Jelenetek
Kovács és inasa
Eszközök
- kovácsmester
- üllő
- kovácstűzhely
- víztartály
A műhely felépítése
A belső műhely
- szerszámtartó állvány
- fogó
- kalapács
- reszelő
- szerszámos asztal
- üllő
- fújtató
- tűzifogó
A kovácsolás a legősibb mesterségek egyike. A régészeti leletek arról tanúskodnak, hogy már a bronzkorban is létezett ez a tevékenység.
Bár természetesen sokat fejlődött az évezredek során, az eljárások és az alapeszközök csak az ipari forradalom időszakában, a gépi kovácsolás megjelenésével változtak meg lényegesen.
A kovácsok igen fontos szereppel rendelkeztek a középkorban, ezért a közösség megbecsült tagjainak számítottak az egyes településeken.
Kézi szerszámaikkal számos fontos használati tárgyat és fegyvert állítottak elő.
A városokban műhelyeik más mesterségek űzőihez hasonlóan gyakran lakóépületeik földszintjén helyezkedtek el. Munkájukat cégérrel hirdették.
A műhely általában két részből, a külső és a belső műhelyből állt.
Mindkét helyiségben felépítették a falazott kovácstűzhelyet, mely a berendezés legfontosabb eleme volt. Ezeknél melegítették fel az alakítandó fémeket, melyeket a megmunkálás után a vízzel teli dézsában hűtöttek le.
A tűz ébren tartásáról a fújtató segítségével gondoskodtak.
Hasonlóan fontos, összetett szerepe volt a különböző méretű és formájú üllőknek, melyeken a munkadarabokat alakították a megfelelő formára.
A kovács legfontosabb eszközei közé tartoztak a tűzfogók és a kalapácsok is, melyekből szintén sokfélét használtak a mesterek és az általuk alkalmazott segédek, inasok.