Kosár
A kosarad üres

Darab:
0

Összesen:
0

Középkori kovácsműhely

A történelem első mesterségei közé tartozó kovácsok munkája a középkor során még fontosabbá vált.

Történelem

1 – 12. évfolyam

Címkék

mozaLink

/

Weblink

Kérdések

  • Mi a tűz szerepe a kovácsműhelyben?
  • Melyik termék NEM származhat a kovácsműhelyből?
  • Hogyan nevezzük az üllő hegyben végződő, kúpos részét?
  • Melyik NEM tartozik a kovács munkaeszközei közé?
  • Hogyan nevezzük a mesterségre utaló, a tevékenységet hirdető tárgyat?
  • Melyik mesterség dolgozik fém alapanyagokkal?
  • Melyik foglalkozás NEM létezett a középkorban?
  • Melyik foglalkozás NEM létezett a középkorban?
  • Melyik foglalkozás NEM létezett a középkorban?
  • Melyik foglalkozás létezett a középkorban?
  • Melyik foglalkozás létezett a középkorban?
  • Melyik eszköz biztosítja a tűz életben tartását?
  • Mekkora lehet a legnagyobb, ún. ráverő kalapács tömege?
  • Miért készítik a kalapácsokat ovális lyukkal?
  • Melyik termék származhat a kovácsműhelyből?
  • Hogyan nevezzük a céh teljes jogú tagjává válni kívánó legények „vizsgadarabját”?
  • Hogyan nevezték azokat az iparosokat, akik NEM léptek be a céhbe?
  • Hogyan nevezzük az azonos foglalkozást űzők középkori érdekképviseleti szervezetét?
  • Mi volt a cégérek alapfunkciója?
  • Melyik az a mesterség, mely a kovácsmesterségből fejlődött ki?
  • Melyik a legrégebbi korszak, melyből már maradtak fent kovácsolásra utaló emlékek?
  • Hogyan nevezzük a kovácsot segítő személyt?
  • Melyik mesterség NEM fém alapanyagokkal dolgozik?
  • Igaz-e az állítás? A céhmesterek saját tulajdonú eszközökkel dolgoztak.
  • Igaz-e az állítás? A céhtagok reklámozhatták termékeiket.
  • Általában hol helyezkedtek el a középkori városokban az azonos mesterséget űzők házai?
  • Melyik lehet egy középkori kovács jelzője?
  • Melyik lehet egy középkori kovács jelzője?
  • Igaz-e az állítás? A középkori városi iparosok műhelyei általában a lakóházak földszintjén helyezkedtek el.
  • Hogyan nevezzük az Árpád-kori Magyarország azonos foglalkozást űzőket tömörítő településeit?
  • Melyik NEM tartozik a kovács munkaeszközei közé?
  • Melyik tartozik a kovács munkaeszközei közé?
  • Igaz-e az állítás? A kovácsmesterség a legősibb mesterségek egyike.
  • Mikor használják az üllő szarvát?
  • Mikor használják az üllő felső munkafelületét?

Jelenetek

Kovács és inasa

Kovács és inasa

Eszközök

Eszközök

  • kovácsmester
  • üllő
  • kovácstűzhely
  • víztartály
A műhely felépítése

A műhely felépítése

A belső műhely

A belső műhely

  • szerszámtartó állvány
  • fogó
  • kalapács
  • reszelő
  • szerszámos asztal
  • üllő
  • fújtató
  • tűzifogó
Narráció Összes mutatása

A kovácsolás a legősibb mesterségek egyike. A régészeti leletek arról tanúskodnak, hogy már a bronzkorban is létezett ez a tevékenység.
Bár természetesen sokat fejlődött az évezredek során, az eljárások és az alapeszközök csak az ipari forradalom időszakában, a gépi kovácsolás megjelenésével változtak meg lényegesen.

A kovácsok igen fontos szereppel rendelkeztek a középkorban, ezért a közösség megbecsült tagjainak számítottak az egyes településeken.
Kézi szerszámaikkal számos fontos használati tárgyat és fegyvert állítottak elő.
A városokban műhelyeik más mesterségek űzőihez hasonlóan –gyakran lakóépületeik földszintjén helyezkedtek el. Munkájukat cégérrel hirdették.

A műhely általában két részből, a külső és a belső műhelyből állt.

Mindkét helyiségben felépítették a falazott kovácstűzhelyet, mely a berendezés legfontosabb eleme volt. Ezeknél melegítették fel az alakítandó fémeket, melyeket a megmunkálás után a vízzel teli dézsában hűtöttek le.
A tűz ébren tartásáról a fújtató segítségével gondoskodtak.

Hasonlóan fontos, összetett szerepe volt a különböző méretű és formájú üllőknek, melyeken a munkadarabokat alakították a megfelelő formára.
A kovács legfontosabb eszközei közé tartoztak a tűzfogók és a kalapácsok is, melyekből szintén sokfélét használtak a mesterek és az általuk alkalmazott segédek, inasok.