A kosarad üres
Ágyú működése (18. század)
Az újkori tűzfegyverek fontos darabja volt a szárazföldön és vízen is használható ágyú.
Történelem
1 – 12. évfolyam
Címkék
mozaLink
/Weblink
Jelenetek
Tüzérség
Ágyra fektetett tűzfegyver
Az ágyú a csöves tűzfegyverek csoportjába tartozó tüzérségi eszköz.
Története szorosan összefonódik a kínaiak által feltalált fekete lőpor alkalmazásával.
Európába valószínűleg arab és mongol közvetítéssel jutott el. Az egyik első – bizonyítható – bevetése az angolok és a franciák által vívott százéves háborúban történt.
Magyarországon először – szintén a 14. században – Nagy Lajos király hadseregében jelent meg.
Kezdetben erődített helyek, várak ostromára használták. Később megjelent a csatákban is, ahol a szembenálló felek az ellenség hadrendjének megbontását várták tőle.
A 16. században megjelentek a hadihajókon is, és a hódítókkal együtt eljutottak a Föld szinte minden szegletébe.
A fejlődés során az ágyú tömege csökkent, hatásfoka viszont nőtt (elsősorban az acél megjelenésének köszönhetően). Számos fajtája alakult ki (Napjaink modern hadseregei is alkalmazzák ezt a tüzérségi lövegtípust.)
Ágyútűz
Ágyú felépítése
- ágyúcső
- ágyútalp
- gyutacs
- tüske
Szerkezet és működés
Az ágyú legfontosabb szerkezeti eleme a cső. Ez kezdetben bronzból, később rézből, majd vasból készült. A 19. században jelent meg az acél, mint az ágyúöntés alapanyaga. A cső hosszúsága és átmérője tekintetében igen sokszínű az évszázadok során készített lövegek palettája.
A szerkezet másik fontos része a tartószerkezet (állvány, talp). Valószínűleg a fegyver neve is innen származik („ágy”). Ennek is több típusa alakult ki, attól függően, hogy milyen célra használták az adott fegyvert. Alapvetően rögzített és mozgó talpakat különböztetünk meg.
Az ágyú betöltésekor a csőbe először puskaport szórtak. Ezután helyezték be a lövedéket (ágyúgolyót). Végül az ún. fojtás adta a (szó szerinti) záróréteget.
A meggyújtott kanóc robbantotta be a lőport, a robbanás pedig hatalmas tolóerőt fejtett ki a lövedékre.
A lövedék nagy sebességgel hagyja el a csövet, lapos lövedék-röppályán halad, nagy távolságban csapódik be.
Ágyú metszete
- ágyúcső
- ágyútalp
- fekete lőpor
- csőtorkolat
- ágyúgolyó
- fojtás
- gyutacs
- tüske
- döngölő
- lőporkanál
- gyújtólándzsa
Ágyú működése
Narráció
Első lépésként a lőporkanál segítségével fekete lőport töltöttek a csőbe. A puskaport a döngölővel betolt fojtás felhasználásával tömörítették és zárták le. Ezután helyezték a lövedéket a csőbe. Az ágyúgolyó után újra egy fojtás következett, gyutacsot helyeztek a tüskébe, végül a gyújtólándzsa segítségével meggyújtották a gyutacsot. A lőpor berobbanása hatalmas tolóerőt fejtett ki a lövedékre, mely nagy sebességgel hagyta el az ágyúcsövet, esetenként jelentősen hátradobva a nem rögzített szerkezetet.