A központi idegrendszert az agy és a gerincvelő, a környéki idegrendszert idegek és dúcok alkotják.
Az agyvelő fő részei az agytörzs, a kisagy, a köztiagy és a lebenyekre tagolódó nagyagy.
Hangképzéskor a tüdőből kiáramló levegő a hangszalagokat rezgésbe hozza.
Bélcsatornánk leghosszabb szakasza, ahol az emésztés nagy része és a tápanyagfelszívás zajlik.
Ide tartozik a laza- és a tömöttrostos kötőszövet, a zsírszövet, a vér, a porcszövetek és a csontszövet.
Az agyvelő fő részei az agytörzs, a köztiagy, a nagyagy és a kisagy.
Az ízérző receptorok kémiai ingereket alakítanak át elektromos jelekké.
A szaglóreceptorok a szaganyagok hatására elektromos jeleket hoznak létre.
Az animáció bemutatja a vázizmok finomszerkezetét, és működését a molekuláris szintig.
Az ingerületek kémiai és elektromos szinapszisokon keresztül terjednek az idegsejtek között.
Autotróf és heterotróf anyagcserére egyaránt képes ostoros, édesvizekben élő egysejtű.
A keresztespók gyakori pókfaj, melynek példáján megismerhetjük a pókok anatómiai felépítését.
A kalapos gombák termőteste a spórából kialakuló gombafonalakból épül fel.
A benzin- és elektromos meghajtás kombinálásával a károsanyag-kibocsátás csökkenthető.
A kanadai cég helikoptere rendkívül népszerű az egész világon, elsősorban széleskörű felhasználási lehetőségei miatt.
A dór, az ión és a korinthoszi oszlop méretében és oszlopfőjének díszítettségében is különbözik.
Homérosz hőskölteménye szerint Odüsszeusz csele okozta Trója városának vesztét.
A kreatív jelenet segítségével különféle térbeli tárgyakat színezhetünk ki.
A személygépkocsi felépítését, külső és belső szerkezetét mutatja be az animáció.
A British Railways kötelékébe tartozó, külön osztályt képező gőzmozdonyok az 1950-es években készültek.
Érdekes logikai feladat: sok egyforma súly közül az egyetlen különbözőt kell megtalálni.