Kosár
A kosarad üres

Darab:
0

Összesen:
0

Összesen: 1460 / 1460

Extrák

Bolygónkon az elsivatagosodás folyamata felgyorsult. A félsivatagok egy átmeneti zónát képeznek a sivatagok és a szavannák között.

A láva néha szokatlan öt- és hatszögű mintákat alkotva bazalttá szilárdul. Az így létrejött képződmények gyakoriak többek között Írország, illetve Izland partjai mentén.

A riolittufává szilárduló vulkáni hamu csodálatos holdbéli tájakat hoz létre.

A hajléktalanság egy megoldatlan probléma a nagyvárosokban. A hajléktalanok gyakran parkokban és utcán laknak, és szinte lehetetlen kitörniük ebből a nyomorúságból.

A kőtengerek felszínét kevés föld borítja, mezőgazdasági tevékenységre alkalmatlanok. Az itt található köveket egykor malomkövekként használták.

Ezen területek fokozott védelem alatt állnak. A szabályozás kevésbé szigorú mint a nemzeti parkok esetében, de a környezet védelme itt is elengedhetetlen.

A görögországi keleti ortodox egyház egyik legfontosabb kolostor együttese található itt.

A 10 millió fős Magyarország Közép-Európában található. Fővárosa Budapest. Területe főként síkságból áll, a többi részét dombságok és hegységek alkotják.

Annak ellenére, hogy az emberiség a 18. század óta tudatosan védekezik az árvizek ellen, előfordul, hogy a nagy mennyiségű víz átszakítja a gátakat.

Szlovákia fővárosa és egyben legnagyobb városa a Duna partján fekvő Pozsony.

Az őskarszt egy szabálytalan, mészkőből képzett karsztforma, amelyet üledék vagy üledékes kőzetek borítanak.

A gránit a Földön található egyik legkeményebb kőzet, amely feltehetőleg a paleozoikum ideje alatt jelent meg. Ezt a szemcsés, magmás kőzetet gyakran használják építkezéseknél.

A talajképződést meghatározó öt tényező: földtani, éghajlati, domborzati, biológiai tényező és a talajok kora.

A harmadidőszak, elavult nevén tercier a 65-2,5 millió évvel ezelőtti földtörténeti időszakot foglalja magába. A következő korokra osztják: paleocén, eocén, oligocén, miocén és pliocén.

A mára invazív fajjá vált növényt Kínából hurcolták be a többi kontinensre.

Az alábbi kísérletben megmutatjuk, hogy a csapvíz és a konyhasó képesek-e vezetni az elektromos áramot!

A hideg és a meleg levegő találkozásakor időjárási frontok jönnek létre.

A négy legkülső bolygónk (a Jupiter, a Szaturnusz, az Uránusz és a Neptunusz) nem rendelkezik szilárd felszínnel, őket gázóriásoknak hívjuk.

A Merkúr, a Vénusz, a Föld és a Mars kialakulása hasonlóképpen történt, ám csak a Föld került bele a szerencsés "életövbe".

Közel 500 éve alakították ki a Julianus-naptár módosításával. Ma a legelterjedtebb naptár a Földön.

Milyen titkokat rejt számunkra a Hold? Kik voltak az első emberek a Hold felszínén? Filmünkből minden kiderül!

Az afrikai szavannán, föld alatti üregekben élő kíváncsi állatokról szóló filmünk.

A populációk kölcsönhatásának egyik formája a zsákmányszerzés.

Az ecetsav feloldja a kalcium-karbonátot tartalmazó anyagokat, így a tojáshéjat és csigaházat is.