Benzoesav (C₆H₅COOH)

Az aromás karbonsavak legegyszerűbb képviselője.

Etil-acetát (C₄H₈O₂)

Az egyik legfontosabb észter, mely etil-alkohol és ecetsav reakciójában keletkezik.

Szén-tetraklorid (CCl₄)

Színtelen, édeskés szagú, mérgező folyadék. Jól oldja a zsírokat és olajokat.

Klórmetán (metil-klorid) (CH₃Cl)

Metán fény vagy hő hatására történő klórozása során keletkezik.

Karbamid (CO(NH₂)₂)

Emlősállatok vizeletében előforduló vegyület, melyet nitrogéntartalmú műtrágyák...

Formaldehid (metanal) (CH₂O)

Az aldehidek legegyszerűbb képviselője.

Pentán (C₅H₁₂)

Az alkánok homológsorának ötödik tagja. Színtelen, éghető folyadék.

Benzol (C₆H₆)

A benzol az aromás vegyületek legegyszerűbb képviselője.

Ciklohexán (C₆H₁₂)

Színtelen folyadék, mely vízben nem, szerves oldószerekben jól oldódik.

Béta-D-ribóz (C₅H₁₀O₅)

Nukleinsavakban, koenzimekben, nukleotidokban és nukleozidokban előforduló színtelen...

Maltóz (malátacukor) (C₁₂H₂₂O₁₁)

Diszacharid, mely két alfa-D-glükóz összekapcsolódásával jön létre.

Propán (C₃H₈)

A normális szénláncú alkánok homológsorának harmadik tagja.

Oxálsav (etándisav) ((COOH)₂)

A dikarbonsavak legegyszerűbb képviselője.

Etanol (etil-alkohol) (C₂H₅OH)

A legismertebb, élelmiszeripari szempontból is fontos alkohol.

Glicerin (propán-1,2,3-triol) (C₃H₈O₃)

Háromértékű alkohol, mellyel gyakran krémek, kenőcsök összetevőjeként találkozunk.

Diglicin (C₄H₈N₂O₃)

A két glicinmolekulából peptidkötéssel kialakuló legegyszerűbb peptid.

Kosárba helyezve!